Vérdémon párbaj, fekete robbanás és a különös éjszakai látogató

97 10 16
                                    

Tamayo maga is igen zavart tekintettel fürkészte Shinjuro sant és Nezukot. Mögötte ott állt Yushiro és nemrégiben Urokodaki san is megérkezett.

-Igazán érdekes ami történt velük.- Mondta Tamayo. –Sok változáson mentek keresztül. A vér amit most levettem Shinjuro santól igazán hasznos lesz. Még sosem álltunk ilyen közel az ellenszer elkészüléséhez. Azt is mondhatnám egy-két héten belül biztosan meglenne. A másik dolog viszont, hogy a kettőjük vére valamiért nagyon elkezdett hasonlítani egymásra.

-Biztos mindennek meg van az oka.- Mondta Yushiro. –Tamayo san valóban azt gondolod, hogy vérdémon párbajon vettek részt?

-A szemükben ott vannak az írásjegyek. Mintha többször is át lenne húzva, így lehetetlen elolvasni, hogy meddig jutottak. –Tamayo végül Urokodaki san irányába nézett. –Remélem Urokodaki san ki tud deríteni egyet s mást.

Az idős mester bólintott. – Már elég mélyen alszanak. Lassan el tudom kezdeni a folyamatot. Talán Shinjuro nem túl okos ebben az állapotban, de láthatok és hallhatok majd olyan dolgokat amik talán számára semmit nem jelentettek, mi mégis okosabbak lehetünk tőle. A lány pedig kevésbé van szellemileg leépülve. Így kettejük emlék képeiből szinte az egész történetet is összerakhatjuk.

-Számítunk Önre uram. – Mondta Tamayo, majd hamarosan magára hagyták őt, hogy nyugalomban végezhesse a feladatát.

Urokodaki san hamarosan nagyon sok furcsa dolgot kezdett el látni. Az emlékképek kavarogtak, egyik csapott a másikba mielőtt még valaminek vége lett volna. Első nekifutásra minden olyan zavarosnak tűnt, az idős mester pedig biztos volt abban , ez amiatt is van, mert Shinjuro san és Nezuko maguk is nagyon zavartak lehettek akkor. Félelem, harag, kétségbeesés, düh és fájdalom végeláthatatlanul kavargott a férfi előtt. Úgy vélte Nezuko emlékei letisztultabbak lesznek, de csalódnia kellett. Urokodaki san először szinte semmit nem értett. A férfi Nezukoban látta a reménységet de az ő elméjében csak még nehezebbé vált a kutatás. Urokodaki san annyiban volt biztos, hogy harcoltak, és bár nagyon fontos lett volna hogy, hogyan és mi történt, a történet nagyon nehezen kezdett összeállni. A mester többször forgatta az emlékei között Tamayo megállapításait is. Nezuko és Shinjuro san vére mostanra egyre jobban hasonlít. Urokodaki san ezt akkor nem tartotta olyan számottevőnek pedig mostanra ezzel kapcsolatban is fogalmazódott meg benne néhány kérdés.

Hogyan hasonlít? Csak Shinjuroé már, vagy a lányé is megváltozott? Ha felvette azt a tényt, hogy nem csak egyiküké hanem mindkettőjüké változott néhány dolog kezdett tiszta alakot ölteni.

A történet kezdetének ha akart volna sem tudott volna logikát találni. Tanjiro elmondása alapján tudta hogyan tűntek el mindketten azon a napon. Hirtelen... És nyílván épp ugyanilyen hirtelen valahol meg is kellett jelenniük. Shinjuro sant a hirtelen jött fény és hang hatások egyenesen sokként érték. Urokodaki san úgy érezte egyszerűen rá is átragadnak ezek a dolgot, és ha épp ő állna ott a férfi helyén, hozzá hasonlóan meg sem tudna mozdulni. Démonokat látott, hirtelen egyre többen lettek. Annyi biztos volt, hogy mindannyian a 12 démonhold tagjai közé tartoztak. Urokodaki san a barátja bőrén keresztül több irányból erős támadási szándékot kezdett érezni. Mivel Shinjuro san nem tudott mozogni Nezuko volt az aki harcolni kezdett. Akárhányszor nézte is meg Urokodaki san az emlékeiket soha nem volt képes tisztán látni éppen ki ellen szállt arcba a lány, hiszen ő maga sem nézte meg őket rendesen. Tudta , hogy rossz szándékkal közelednek, és ártani akarnak nekik. Ő egyszerűen csak védekezni próbált. Nezuko félt, és minden féle átgondolás nélkül hadonászott. A karjait és a lábait hamarosan erős kezek szorították le, abban a felhevült állapotban pedig elkezdték őt darabjaira szedni. A lány miközben a fájdalmakat tűrte szétroppantotta a fogaival a bambusz szájpecket ezután pedig haragos és fájdalommal teli sírásba és kiáltozásba fogott. A lány által kiadott keserves hangok végül Shinjuro san füleihez is elértek. Amikor meglátta az ordítva síró megcsonkított, és vérben fürdő Nezukot a férfi agyát mérhetetlen düh kezdte beborítani. Urokodaki san biztos volt benne, hogy Muzan valahogyan tesztelni szerette volna őket. Hisz miért is ne lenne kíváncsi milyen erősek is ezek a visszafelé elsült fegyverek? Hallotta ahogy a többi démon egyenesen cukkolja őt. Mind nagyon biztosak voltak magukban. Egyenesen sértésként élték meg amiért az a kettő fontosabb Muzannak mint ők. Nem tudta melyik hang honnét jön, vagy melyik archoz tartozik, de mind az bizonygatta, hogy felül tud emelkedni rajtuk. Urokodaki san már akkor fáradt sóhajt eresztett ki magából.

Lángba borítottad a szívemet! (Demon Slayer)Where stories live. Discover now