A Magcon és Én

26.rész

-Tudod mi jutott eszembe?- fordult felém Mia.
-Na mi?- nézten rá.
-A szülinapodon nem voltál elegánsba, szóval azt a napot ma este potóljuk- hadarta.
Erre mindenkiből kitört a nevetés én pedig lementem a víz alá.
-Amúgy nem kéne készülni?- jöttem fel a víz alól.
-Baszki tényleg- indult meg mindenki kifelé a medencéből.

-------30 perccel később-----
Mia rám adott egy piros, spagettipántos crop topot,mellé egy fekete szoknyát és egy bokacsizmát. A sminekem annyival változott, hogy az ajkaim vörösek lettek. A hajam egy részét felfogtam, hogy ne lógjon a szemembe.

-Mia én így nem megyek sehova- szaladtam lefelé, a magassarkúba. 14 éves koromba imádtam, anyám magassarkújaba mászkálni. Mikor megengedték, hogy magassarkúba járjak, már nem akartam.
-De Lori. Tök jól nézel ki- kiabálta.
-Ne nézzetek így rám- mondtam a fiúknak, akik a lépcső alján álltak.
-Waooo- néztek rám.
-Én nem megyek- indultam felfelé.- Átöltözök.- Mikor felértem az emeletre Daniel felkapott és kivitt az utcára.
-Tegyél le- kiabáltam.- Blake elviszik az asszonyod- röhögtem. Daniel lerakott az utcán és vissza akartam szaladni, de megfogott és magához szorított. Aztán berakott a buszba.
-Ez nem ér- sértődtem be. Nem sokkal később mindenki a buszon volt.

Amikor odaértünk a helyszínre, hát igazából késésbe voltunk. Szóval mindenki lekészült és kezdődött a koncert.

-Bemutatunk nektek egy olyan embert, aki most van itt előszőr és ma dől el hogy marad is-e- mondta Blake a mikrofonba
-Sziasztok- szaladt a színpadra Adam. Mindenki lejőtt színpadról. Én azon az oldalon voltam, ahol a fiúk lejöttek és nem a VIP részén. - Elsősorban énekelni szeretnék. Egy olyan lánynak aki sokat számít nekem- mondta a mikrofonba.- Lori kérlek gyere ide- nyújtotta a kezét.
-Ha bármit csinál veled megölöm- súgta a fülembe Blake. A kezembe adta a mikrofont és kisétáltam a színpadra.
- Hello Toronto- kiabáltam a mikrofonba. Ahogy kiléptem nagyot sikítottak.
-Lori énekelek neked egy számot jó?- kérdezte Adam.
-Tőlem- mondtam és elröhögtem magam.
Ekkor beindult a Treat You Better. És elkezdte nekem énekelni. Megforgattam a szemem és megfordultam. Blaket a többiek fogták vissza. Adam elkezdett hozzám simulni.
-Hagyjál- mondtam a mikrofonba.
-Nem tetszik a szám- kérdezte perverz mosolyba.
-A bátyám írta, szerinted nem hallottam még elégszer?- néztem rá, majd levonultam a színpadról. Kikapcsolta a mikrofont és megfogva Blake kezét beljebb húztam, nehogy letámadja Adamat.
-Nyugi- mondtam nyugodt hangnembe.
-Hozzádsimult- akadt ki. Ekkor megöleltem és hozzásimultam.
-Én meg hozzád- pusziltam bele a nyakába. Erre átkarolta a derekam és mégjobban magához húzott.- Na menj- mondtam neki.- Ne csinálj őrültséget szóltam utána.

A koncert után hazamentünk és mivel, többségünk fáradt volt, az alvás mellet döntöttünk. Brandon meg kicsit rosszul volt. Mivel egyik fiú se vállalta a mellette alvást így, Hunter és Brandon kapták az egyik vendégszobát. Mia közölte, hogy az ő drága barátja alszik, a másik vendégszobába, Blakekel. Cam, Aaron és Nash a kanapén. Jacob pedig a földön. Szegény későn ért be a házba, így nem volt más választása. Már csak Mia meg én maradtunk, mi Mia szobájába aludtunk.

Nagy csattanásra keltem. Ránéztem az órára. Éjfél. Remek, fél órát aludtam. Ekkor még egy csattanás, dörgés és nagy fény. Villámlott. Mia is felébredt és felállt, majd a sarokba rohant és a fejére húzta a takarót és sírni kezdett. Most úgy nézett ki egy óvodás, de tudtam, hogy nem nevethetek. Mia nővére 3 évesen halt meg, mert belement a vízbe miközben vihar volt. Mia ekkor egy éves volt. Még abban az évben költöztek Torontóba. És amikor elmondták neki a történetet kiakadt és retteg a viharoktól.
-Mia- mentem oda hozzá.
-Csak hívd ide Dant kérlek- motyogta. Kiléptem a folyosóra és a szobájuk felé indultam. Benyitottam és aludtak. Felcsaptam a lámpát, de nem ébredtek fel rá. Odaléptem Danielhez.
-Dan- bökdöstem a vállát.-Dan. Daniel- szólítottam meg rendes hangnembe.
-Mivan?- kérdezte álmosan.
-Mia nincs jól- mondta mire felpattant és a szobájában sirdogáló barátnőmhöz sietett.
-Aludj velem-motyogta a barátja vállába.
-Rendben- mondta Dan, majd az ágyhoz mentek.
-Jó éjt- köszöntem el, mivel nem fogok velük aludni.
-Jó éjt- köszönt Dan, miközben átölelte a barátnőmet. Beléptem a szobába és befeküdtem Blake mellé. Az oldalamra döltem és a kezem, a fejem alá tettem. Hirtelen egy kéz kúszott végig a derekamon.
-Danielt is így ölelgeted?- fordultam felé, és a hasamra feküdt így, a haját kezdtem piszkálni.
-Tudtam, hogy te vagy- mondta álmos hangon. És ismét egy csattanás. Összerezzentem. Blake megérezte így felkelt a hasamról és magához szorított. A fejemet most én tettem a mellkasára  és átöleltük egymást. Ismét egy csattanás.
-Ne aggódj- szorította meg a kezem és nem sokkal később elaludtam.

Reggel ugyan abban a pózban ébredtünk. Az ébresztőre keltünk, mi szerint 1 óránk van elkészülni és utána, fél óránk van kiérni a reptérre. Kikászálódtunk az ágyból és én Mia szobájába mentem. Ők is most keltek.
-Jó reggelt- mosolyogtam rájuk.
-Neked is- mondták egyszerre.
-És így néz ki a barátnőm aki most kelt- jött mögém Blake egy kamerával. Erre csak belebújtam a vállába, mire átkarolt és egy puszit nyomott a hajamba.
-Kifelé- mondta Mia és kifele kezdte tolni, a barátját.
-Naaaaa- kiabálták egyszerre.
-Sziasztok- integettem ki és becsuktam az ajtót. Aztán átöltöztünk. Miután ez megvolt Mia felém fordult.
-Lori tegnap este majdnem megtörtént Az- mondta Mia és a reakciómat várta.
-Az?- néztem rá.
-Igen, ha ugyanarra gondolunk- mondta.
-Arra, hogy majdnem lefeküdtetek?- kérdeztem meglepetten.
-Arra. Először csak csókolóztunk, aztán tipi-tapi és majdnem. De leálltunk.-válaszolta.
-Csak 15 éves vagy basszus-- kiabáltam el magam.-
-Lori tudom, de ne aggódj- próbált nyugtatni.
-Emlékszel mit igértem, ha 16 éves korod előtt veszted el a szüzességed?- néztem rá karba tett kézzel.
-Lori nem akart bántani. Megértette- kiabálta.
-Akkor is megverem- téptem fel az ajtón és elkezdtem szaladni a folyosón.
-Lori- kiabálta Mia utánam.
-Daniel- kiabáltam.-Menekülj- kiabáltam a lépcsőn sétálva. Itt nem futottam mivel 5 évesen legurultam a lépcsőn.
-Minek?- hallottam meg a hangját.
-Lori ne bántsd- kiabált Mia, aki meg a magassarkúja miatt sétált.
-Mivan?- hallottuk a fiúk hangját. Hirteleb Daniel szaladt el a lépcső előtt és a bejárati ajtóhoz szaladt, kinyitotta és kiszaladt rajta.
-Daniel- kiabáltam utána.
-Nem akartam bántani- kiabálta vissza.-Ez az ő döntése.Várok rá-kiabált tovább futva. Erre megálltam.
-Tényleg?- kiabáltam utána.
-Még szép- állt meg ő is.
-Megígéred?- néztem a felém sétáló fiúra.
-Megígérem- ölelt meg.
-Tényleg ribanc vagy- hallottam meg egy ismerős hangot.
-Mit keresel itt Adam?- szakadtam el Dantől.
-Megyek a Magconnal vagy erről nem tudtál Hercegnő?- nézett rám én pedig teljesen ledermettem. Attól, hogy velünk jön és attól is, hogy akkor hívott hercegnőnek mikor jártunk, vagyis nem jártunk,de mégis.

Omájgád. Sorry, hogy tegnap elfelejtettem kirakni a részt, csak annyira összevagyok kavarodva ez a március 15.-e miatt😂😞 Remélem nektek is jól telik!
Puszi!😘
U.i: Köszönöm az 1,43K-t és a 100 Voteot.😍😍