it's just a drawing ~ jikook | ✔

35. fejezet

* Jungkook POV *

- Vedd már fel, te faszfej - morogtam, miután hazakísértem a többieket és próbáltam elérni Sungwoot, akit azóta nem értem el, mióta eltűnt a bárból.

- Mit akarsz Jungkook? - szólt bele a telefonba, mire egy kicsit megkönnyebbültem.

- Beszélni. Hova a faszba tűntél?

- Láttalak smárolni Jiminnel, szerinted még is hova az anyámba mentem? - emelte fel a hangját. - Azt hittem, hogy vagyunk annyira jóban, hogy az ilyeneket megosztod velem, de ezek szerint tévedtem.

- Ez nem telefon téma Sungwoo - sóhajtottam fel.

- Akkor gyere át.

- Úgyis itt vagyok a házad előtt - mosolyogtam, mire egy hatalmas sóhajt hallottam a túloldalról, majd azonnal bontotta a vonalat.

Pár perc múlva, már nyílt is a bejárati ajtó és megpillantottam Sungwoot, aki már pizsamában volt. Nem szóltam semmit, csak bementem a házba és rutinosan mentem fel a szobájába. Leültem az ágyára és vártam, hogy ő is megjelenjen. Fogalmam sincs, hogy mi fog kisülni ebből a beszélgetésből, igazából már nincs mit takargatnom előtte, mert látta, amit nem kellett volna. Nem fogok neki hazudni, mert így is eléggé bűntudatom van, amiért eltitkoltam előle a Jimines ügyet.

- Mióta? - kérdezte, miután leült az egyik fotelébe.

- Március óta - mondtam neki őszintén.

- Nem úgy volt, hogy egyetlen kapcsolatot sem akarsz?

- De. Nem vagyunk együtt Jiminnel. - néztem rá, de ő feltűnően kerülte a szemkontaktust.

- Legalább ne hazudj már baszki. Láttalak smárolni vele. - fonta össze karjait mellkasa előtt.

- Ez bonyolult Sungwoo. Komolyan nem vagyunk együtt, csak.. - itt megakadtam és végre szemeibe tudtam nézni. - Barátság extrákkal. - fújtam ki az eddig bent tartott levegőmet.

- Barátság extrákkal? Te miről beszélsz? - nézett rám értetlenül.

- Jiminnek tetszek, már egy jó ideje. Én pedig tudod, hogy milyen vagyok. Nem akarok senkitől sem függni, nem akarom, hogy bárki is irányítson engem. Ezért kitaláltam, hogy akkor legyen ez, de egyébként nagyon megbántam már. Jimin tegnap azt mondta, hogy szeret. - túrtam bele idegesen a hajamba.

- Ezt mikor szeretted volna közölni velem?

- Féltem a reakciódtól - vallottam be neki az igazat.

- Jézusom, most úgy viselkedsz, mint valami tini lány - nevetett fel.

- Tudom basszus.

- Semmi közöm nincs hozzá, hogy te kivel mit csinálsz. Csak azért jól esett volna, ha nem így tudom meg. Tudod, hogy én még akkor sem hagytalak magadra, amikor minden nap mást vittél fel magadhoz. Én teljes mértékben megbízok benned, szóval szeretném, hogy te is ezt tedd.

- Én bízok benned Sungwoo. Csak még sosem kavartam fiúval és... - itt megakadtam, hiszen nem találtam a megfelelő szavakat. - Szóval tényleg gyerekesen viselkedtem, de az ember nem vallja be ezer wattos mosollyal, hogy lehet vonzódik a saját neméhez is.

- Érzel valamit Jimin iránt? - pillantott rám, mire beharaptam az alsó ajkamat.

- Talán. Talán kezdek valamit érezni iránta.

- Értem. És ezt ő tudja? - kérdezte, mire heves fejrázásba kezdtem. - És nem akarod elmondani neki?

- Nem akarok kapcsolatot Sungwoo. Én elvagyok így és ő sem panaszkodik.