it's just a drawing ~ jikook | ✔

69. fejezet

- Most csókolózni fogtok? - kérdezte Jaehyun, mire ugrottam egyet, hiszen egyáltalán nem számítottam arra, hogy megszólal, mert azt hittem, hogy most el van foglalva Jungkook polcának a tartalmaival.

- Előtted nem szabad - válaszolta neki Jungkook, mire az öcsém lebiggyesztette az ajkait.

- Pedig szerintem cukik vagytok - vonta meg a vállait, mire felnevettem.

- Jaehyun! - szóltam rá, hiszen azért még is egy ötödikes gyerekről van szó.

- Most mi az? - nézett rám értetlenül.

- Semmi, csak maradj csendben és inkább nézelődj.

- Jól van főnök - forgatta meg a szemeit, ezzel Jungkookból kiváltva egy hangos nevetést.

- Rohadtul bírom az öcséd - nevetett még mindig, mire az említett büszkén kihúzta magát.

- Legalább te - morogtam és nem igazán tudtam, hogy mit is kellene mondjak.

Tisztában voltam vele, hogy Jaehyun látott már minket csókolózni Jungkookkal, de azért még sem szerettem volna, ha az orra előtt nyaljuk egymást. Már csak az hiányzott volna, ha a suliban véletlen elszója magát és a sok homofób szülő undorodni fog az öcsémtől, akinek igazából az egészhez semmi köze, de mindegy. Szóval inkább bírtam ki, hogy egy újjal se érjek Jungkookhoz, minthogy miattam legyen botrány. Amikor Jaehyun nagyon bele volt merűlve Jungkook egyik motoros könyvének a borítójába, a mellettem lévő egy gyors csókot nyomott a számra.

- Bocsi, nem bírtam ki - kacsintott egyet, majd megnyalta az alsó ajkát, mire tekintetem azonnal odavándorolt.

- Én sem - motyogtam, majd most én szűntettem meg a közöttünk lévő távolságot.

- Most úgy csinálok, mintha nem hallanám, hogy cuppogtok - sóhajtott fel az öcsém, mire szemeimet forgatva hajoltam el Jungkooktól.

Igazából fogalmam sincs, hogy mennyi időt tölthettünk el a szobában, de kezdtem unatkozni és, ahogy láttam már Jaehyun is végignézte a szobát már vagy hatszor. Jungkook a pólóm szegélyével szórakozott, én pedig csak a plafont bámultam. Egyszerre ugrottunk fel Jungkookkal az ágyról, amikor kinyílt az ajtó. Apa jelent meg, majd egy mosoly kíséretében jelezte, hogy végre kimehetünk innen.

- Mizu? - kérdezte Jungkook, miután ismét helyet foglaltunk az asztalnál.

- Hát, igazából rendesen átbeszéltük a dolgokat az elmúlt órákban és arra jutottunk, hogy úgy sem tudunk mit tenni a kapcsolatotok ellen, hiszen ha ti együtt akartok lenni, akkor valószínűleg együtt is lesztek. - mondta Jungkook anyja, mire bólintottam egyet és én is teljes mértékben ezt gondoltam.

- Azt se felejtsd el Sihyun, hogy bocsánatot szeretnél kérni Jimintől, amiért olyan voltál vele - szólalt meg Jungkook apja is, mire zavartan pillantottam az említettre.

- Nem felejtettem el, de köszi, hogy szóltál - mondta cinikusan a férfinek, majd sóhajtott egyet és rám emelte a tekintetét. - Szóval belátom, hogy nem viselkedtem veled a legnormálisabb módon, de most elnézést szeretnék kérni. És meg is szeretném köszönni, hogy ilyen pozitív irányba terelted a fiam, mert amióta veled van, azóta abbahagyta a szoknyavadász énjét és csak rólad képes beszélni. - mondta mindvégig a szemeimbe nézve, én pedig szerintem rendesen zavarba jöhettem, a hirtelen kedvessége miatt.

- Szóval áldásodat adod ránk anya? - kérdezte Jungkook egy hatalmas mosollyal az arcán, mire az említett csak bólintott egyet.

Jungkook ekkor felpattant mellőlem és szoros ölelésbe vonta Sihyunt, amitől sikeresen el is érzékenyűltem. Nem sokszor láttam őket így és tisztában voltam voltam vele, hogy most egy darabig megint nem fogom. Nagyon örültem neki, hogy Jungkook anyja megbékélt velem és az sem érdekelt annyira, hogy nem teljesen mértékben barátkozott meg a helyzettel.

- Örülök, hogy sikerült mindent tisztázni - mosolyodtam el, majd a poharamért nyúltam, hogy igyak, mert attól féltem, hogy bármelyik pillanatban kiszáradhatok.

- Ennek én is nagyon örülök! - szólalt meg Jaehyun is, mire mindenki hangos nevetésben tőrt ki.

**

- Szóval ilyen könnyen ment az egész? - kérdezte Gain, miután este elmentünk a többiekkel sétálni egy kicsit.

- Anya eléggé fura volt, de talán belátta, hogy fölösleges hisztiznie, mert ígyis úgyis együtt leszünk - vonta meg a vállait Jungkook, mire Gain színpadiasan a szívéhez kapott.

- Remélem Mark, majd te is bemutatsz a szüleidnek - bújt közelebb a fiúhoz, aki felnevetett.

- Biztos fel vannak rád készülve anyámék?

- Szerintem nem - mondtuk egyszerre Jungkookkal, mire Gain nevetve csapott vállba mindkettőnket.

- Sungwoo, legalább te állj mellém - rohant az említett felé, aki csak most ért ide és kissé össze volt zavarodva.

- Miről maradtam le? - ráncolta össze a szemöldökeit.

- Semmiről, csak mondd, hogy igazam van - kérlelte Gain, de Sungwoo nem szólt egy szót sem.

- Szerinted Marknak be kellene mutatnia Gaint a szüleinek vagy nem? - kérdezte Jungkook, mire ő csak felnevetett.

- Nem akarok bunkó lenni, de szerintem nem kellene - mondta, mire a lány őt is vállba csapta.

- Azért mert lány vagyok, még nem kellene, hogy ellenem forduljatok csáveszkáim - ingatta meg a fejét Gain, majd visszament Mark mellé és egy gyors csókot nyomott a szájára.

- Nyugi baba - mosolyodott el a fiú és mosolyogva csókolta meg a lányt.

- Ezt hagyjátok inkább a négy fal közé - szakította félbe a romantikus pillanatot Jungkook.

- Ha nem itt lennénk veletek, akkor valószínűleg a négy fal között lennénk - kacsintott Gain.

- Mi is, csak úgy mondom - szállt be a harcba Jungkook is.

- Én is ott lennék. Valószínűleg tévét néznék és játszanék valami fasza játékkal. - szólalt meg Sungwoo, ezzel pontot téve a versenygés végére.

- Mondtam már, hogy baromira szeretlek titeket? - vigyorogtam, mire természetesen mindenki igennel válaszolt. 

- Mi is szeretünk Jimin - válaszolta Gain. 

- Csoportos ölelés! - kiálltotta el magát Mark, majd átölelt engem és Gaint, a többiek pedig csatlakoztak hozzá.

Örültem, hogy ilyen jó barátokkal rendelkeztem és azt is, hogy végül minden tisztázódott. Így visszagondolva az elmúlt egy évre, jó pár dolog történt, amikre örökre emlékezni fogok. Örülök, hogy megismerhettem Jungkookot és annak is, hogy általa lett egy lány legjobb barátom is, arról nem is beszélve, hogy Mark és Sungwoo is sokkal közelebb kerültek hozzám. Remélem most már minden rendben lesz és jövőre sikeresen leérettségizik mindenki, aztán belecsaphatunk a nagy betűs életbe, amit egyre jobban vártam már.

Utolsó előtti rész! :') ❤