it's just a drawing ~ jikook | ✔

53. fejezet

- Így biztos, hogy jó leszek? - nézegettem magam Gain tükrében péntek este.

Miután beszéltem vele, sokkal jobban éreztem magam és már nem is vágytam annyira arra, hogy Jungkook közeledjen felém. Nagyon sokat gondolkoztam azon, hogy vajon ennek az egésznek lesz-e bármilyen pozitív eredménye, de arra jutottam, hogy bíznom kell Gainban és abban, hogy ezzel a módszerrel talán elérünk valamit. Nagyon izgultam és nem bírtam már egy helyben maradni. Túl akartam esni ezen az egészen, csak Jungkookot akartam már végre.

- Tökéletesen nézel ki Jimin - mosolygott Gain. - És én, hogy nézek ki? - lépett mellém, így már ő is látható volt a tükörben.

Egy fehér has pólót, egy fekete rövidnadrágot, alatta pedig egy szaggatott harisnyát viselt és bármennyire ribancosnak tűnt, neki még ez is jól állt. Kiemelte nőies alakját és szerintem a fiúk sem voltak nagyon ellene, ha meglátták a lányt ilyen szerelésben.

- Ma este én is felszedek valakit - kacsintott egyet, majd a sminkes asztalához lépett és elővette tűzvörös rúzsát.

- Nem úgy volt, hogy nem akarsz komoly kapcsolatot?

- Nem is akarok - nevetett fel.

- Ja, jól van - sóhajtottam egyet és a hajamba túrtam.

- Izgulsz? - pillantott rám, miután végzett a rúzs feltevésével.

- Baromira - mondtam őszintén, mire Gain felnevetett.

- És mi van, ha nem iszol ma egy korty alkoholt sem? - kezdett pakolászni a szobában.

- Nem hiszem, hogy pia nélkül bármire is képes lennék.

- Akkor próbáljuk ki. Az alkohol nem megoldás Jimin. Meg tudod csinálni pia nélkül is. - mosolyodott el, de én nem teljesen értettem vele egyet, ezért nem is válaszoltam neki. - Le szeretnéd magad inni a sárga földig, hátha csinálsz valamilyen baromságot már megint? Részegen kibékülni Jungkookkal nem olyan csábító ötlet.

- Nekem mindegy - adtam meg magam, hiszen tudtam, hogy úgy is az lesz, amit ő akar, bár a múltkor még ő erőszakoskodott, hogy igyak.

**

- Itt lesz Mark és Sungwoo is - szólalt meg Gain, miután lepakoltuk a cuccainkat a buli ruhatárába.

- Mi? - torpantam meg, hiszen erről nem igazán volt szó.

- Jungkook hívta Markot, Mark pedig Sungwoot. Nem tudom, hogy ebből mi fog kisülni, de ha rád mászik Sungwoo, komolyan mondom, hogy kénytelen leszek kiherélni a gyereket.

- Azt mondta, hogy ezentúl úgy fog velem viselkedni, mintha meg sem történt volna a kalandunk.

- Ez olyan, mint Jungkook és én - nevetett fel, mire összeráncolt szemöldökökkel néztem rá.

- Mi?

- Ja, hogy te erről nem is tudtál. Nem lényeg, csak annyi, hogy megértem miért hiányzik neked Jungkook annyira. - válaszolta, de továbbra sem értettem, hogy miről is beszél pontosan. - Ahh Jimin, nem szeretem amikor értetlen vagy. - zárta le a témát és a pult felé vette az irányt.

Jungkook és Gain? Gain és Jungkook? Mi történhetett közöttük, amiről én nem tudok? Vagy én értettem félre valamit már megint?

- Tessék egy somersby, ettől nem fogsz lerészegedni - adott át a kezembe egy üveget, ő pedig felém mutatta a saját italát.

- Köszi - erőltettem magamra egy mosolyt.

- Figyelj, ne nézz feltűnően hátra, de itt van Jungkook - mondta, én pedig ebben a pillanatban hátra pillantottam, ahogy azt ilyenkor az emberek nagy része tenni szokta.

- Te gyökér, mondtam, hogy ne nézz hátra - ragadta meg a karomat, de ekkor már késő volt, hiszen Jungkook észrevett minket.

Azonnal elindult felénk, én pedig Gainra pillantottam, aki tekintetével éppen gyilkolt engem, de utána magára erőltetett egy mosolyt.

- Sziasztok - köszönt Jungkook, miután oda ért mellénk.

- Szevasz - üdvözölte Gain egy öleléssel. - Hallom jön Mark és Sungwoo is.

- Ja - válaszolta tömören.

- Újra együtt a csipet-csapat, király estének nézünk elébe - mondta szarkasztikusan a lány, mire Jungkook horkantott egyet.

- Kár, hogy kurvára pofán akarom baszni Sungwoot - vonta meg a vállait, majd magunkra hagyott.

- Haza akarok menni - sóhajtottam fel, mire Gain felnevetett.

- Nem menekülsz Jimin - biccentett az egyik asztal felé, hogy üljünk le oda.

Ott beszélgettünk ketten egy jó ideig, amíg meg nem jelent Mark és Sungwoo. Meglepődtem, amikor Sungwoo egy öleléssel üdvözölt, de nem tulajdonítottam neki nagyobb figyelmet, sokkal jobban érdekelt Mark, aki még egyszer sem nézett rám. Kezdett idegesíteni, hogy nem mondd semmit, ezért elhatároztam, hogy ma este megpróbálok beszélni vele. Időközben a tömeg is megnőtt, a többiek pedig egyre több alkoholt fogyasztottak. Próbáltam tartani magam ahhoz, hogy nem iszok semmit, de zavaró volt, hogy Gainék annyit ihattak, amennyit csak akartak.

- Beszélhetnénk? - állt meg mellettem Mark, mire párat pislognom kellett, hogy megbizonyosodjak róla, hogy ezt nem csak beképzelem.

- Persze - bólintottam egyet, majd szóltam Gainnak, hogy egy kis időre eltűnök.

Kimentünk az épület elé és az egyik pad felé vettük az irányt. Nem gondoltam volna, hogy Mark fogja megtenni az első lépést és, hogy ő szeretne majd beszélni velem, de ennek iszonyatosan örülök, hiszen alapból beszélni szerettem volna vele az este folyamán. Pár percig csak némán ültünk, de nem bírtam már csendben maradni, ezért én törtem meg a közöttünk keletkezett csendet.

- Mit csináltam, amiért ennyire kerülsz engem?

- Nem csináltál semmit Jimin, csak baromira megváltoztál és konkrétan olyan lettél, mint egy élő halott - válaszolta. - Semmi jelét nem adtad annak, hogy egyáltalán érdekellek-e még, ezért jobbnak láttam, ha nem leszek veled egy darabig. Kíváncsi voltam, hogy mikor tűnik fel, hogy szándékosan kerüllek és kicsit elszomorít, hogy ehhez ennyi idő kellett.

- Mostanában tényleg nem vagyok önmagam - értettem vele egyet. - De nekem komolyan fontos vagy Mark és annyira sajnálom, hogy elhanyagoltalak, de baromira szükségem van rád. Te vagy a legjobb barátom, benned bízok meg a legjobban és egyszerűen hiányzik, ha valaki nem csesz le a hülyeségeim miatt - hadartam végig, hiszen nem akartam nyálas lenni, de teljes mértékben ezt gondoltam.

- Vágom én, hogy Jungkook mennyire fontos neked, de rajta kívül is van élet. Rajta kívül is vannak emberek Jimin. Azt is megértem, hogy Sungwooval nem beszélsz olyan szívesen, de szerintem én semmi olyat nem tettem, ami miatt meg kellene, hogy szakadjon a barátságunknak, de szólj, ha tévedek. - tette karba kezeit, mire heves fejrázásba kezdtem.

- Igazad van Mark, csak tudod konkrétan nincsen semmilyen tapasztalatom és most minden összegyűlt, szóval elegem van mindenből! - pillantottam a mellettem ülő szemeibe, mire egy halvány mosoly jelent meg a szája szélén.

- Tudom Jimin, bevallom őszintén ezért sem érdekelt különösebben, hogy lefeküdtél Sungwooval. Jungkook volt az első komolyabb kapcsolatod, rajta kívül pedig senkivel sem voltál még, szóval megértem, hogy ez az egész ismeretlen neked és valamiféle tapasztalatot próbáltál szerezni, de erős vagy, szóval simán kibírod. Meg amúgy is, látszik Jungkookon, hogy rohadtul féltékeny mindenkire, aki csak rád mer nézni, szóval ne aggódj, biztos vagyok benne, hogy egy idő után ki fogtok békülni.

- Köszönöm Mark - mosolyodtam el és szorosan magamhoz öleltem, hiszen iszonyatosan hiányzott már.