it's just a drawing ~ jikook | ✔

46. fejezet

Miért? Ez az egy kérdés járt a fejemben, de egyszerűen nem tudtam megválaszolni. Nem tudtam rá a választ és ez kikészített. Jungkook is kikészített. Mark és Sungwoo is kikészítettek, sőt én is kikészítettem saját magamat. Egy percre sem bírtam kikapcsolni az agyamat és abba hagyni a fölösleges próbálkozásokat, miként tekerhetem vissza az időt, hogy ez az egész katyvasz meg sem történjen. Ha nem készül el a portré és a rövid leírás Jungkookról, akkor most talán minden rendben lenne. Talán nem ülnék a szobám sarkában és nem sírnék a saját hülyeségem miatt. Mark egyfolytában hívogat, de hozzá egyáltalán nincsen kedvem, Sungwoo és Jungkook pedig kerülnek, amit meg értek. Miattam ment tönkre a barátságuk, mert egy utolsó nyomorék vagyok. Rendesen undorodtam magamtól, amiért ezt csináltam velük. Remegő kezekkel nyúltam a földön heverő öngyújtóért és a kezembe vettem. Nem igazán voltam magamnál, hiszen az előbb valami irtó hülyeséget csináltam. Öcsémnek régebben kellett erős gyógyszereket szednie a balesete miatt, de szigorúan csak kettőt szabadott neki egy nap bevenni. Nos, én bevettem vagy tízet. Nem gondolkoztam tisztán, talán túl sok filmet néztem, ahol a főszereplők ezt csinálják. Nem akartam ezt csinálni, nem akartam megölni magam, csupán kíváncsi voltam. Kíváncsi voltam, hogy még is kinek hiányoznék, ha már nem lennék. Egyáltalán feltűnne valakinek, ha meghalnék? Lenyomtam az öngyújtót és a lángot bámultam. Éreztem bőrömön a meleg érzést, ezért egyre közelebb emeltem az ujjamhoz, egészen addig, amíg meg nem éreztem az égető érzést. Fájt. Nagyon fájt, de nem bírtam elemelni az ujjaimtól, egyszerűen nem ment.

Kipattantak a szemeim, majd zilálva ültem fel az ágyamban. Csurom víz voltam, az ujjaimon éreztem az égető érzést, ezért muszáj volt felkapcsolnom a lámpát, hogy megbizonyosodjak arról, hogy ez csak egy hülye álom volt. Vettem egy mély levegőt, majd megkönnyebbültem dőltem hátra az ágyamon. Csak egy álom volt. Három napja mindig azt álmodom, hogy a szobám sarkában ülök és begyógyszerezve kínzom magam. Legelőször ollóval, másodjára pengével, most pedig öngyújtóval tettem ezt és kezd egyre ijesztőbb lenni. Nem tudom, hogy ennek van-e valamiféle jelentése, de annyit tudok, hogy ilyenkor már sosem merek vissza aludni. Nem szeretnék újra ilyet álmodni, ha kell akkor nem alszok el soha többé. Az órára pillantottam, ami még csak fél ötöt mutatott, szóval volt még több, mint három órám a suliig. Kikeltem az ágyból és letusoltam, hiszen nagyon leizzadtam. Rendbe hoztam magam, majd kiültem a kertbe és a napfelkeltét figyeltem. Olyan unalmas az életem a barátaim nélkül. Jungkookot és Sungwoot nem láttam a balhé óta, Mark pedig feltűnően zárkózottabb lett. Már nem kéri, hogy találkozzunk suli után, nem érdeklődik irántam és a páros munkák kivételével szinte meg sem szólal. Hiába kérdeztem, hogy miért csinálja ezt, mindig azt válaszolta, hogy nincs semmi baja, csak szimplán rossz kedve van. Ja, rossz kedve van három napja. Nincs kedvem vele veszekedni, ezért beletörődtem már, hogy valószínűleg barátok és rendes kapcsolat nélkül fogok megöregedni. Észre sem vettem, hogy ilyen hamar eltelt az idő, már apa is elment dolgozni és Jaehyunék is javában készülődtek már.

Null életkedvvel indultam meg a suliba és legszívesebben be sem mentem volna, de nem szerettem volna hiányozni, hiszen jövőre érettségi. Lehajtott fejjel sétáltam be a suli kapuján, de valaki megragadta a karomat és maga után kezdett húzni. Hirtelen fel sem fogtam, hogy mi történik, esélyem sem volt ellenkezni, meg kedvem sem volt igazából. Egészen egy padig húzott az ismeretlen, majd jelezte, hogy üljek le. Tettem amit kért és csak ekkor volt időm végig tanulmányozni az arcát. Hosszú fekete haja volt, napszemüveget viselt, fején baseball sapka volt és egy fekete egybe ruha.

- Szia Jimin - vette le a sapkáját, szemüvegét pedig fejére csúsztatta. - Gain vagyok. - mutatkozott be, de még így sem tudtam, hogy ki ő.

- Szia - suttogtam, mire elmosolyodott.

- Jungkook haverja vagyok - válaszolta meg a fel nem tett kérdésemet. - Már rég óta szeretnék veled találkozni egyébként. Jungkook sokat mesélt rólad, de úgy hallottam, hogy mostanában eléggé sok szarság összejött.

- Hát ja - értettem vele egyet. - Ő kért meg, hogy beszélj velem?

- Nem. Jungkook túl makacs ahhoz, hogy ezt tegye. Remélem nem haragszol meg, de borzasztóan nézel ki. Mikor aludtál utoljára? - hajolt közelebb hozzám, mire zavartan hátráltam tőle pár centit. – Ja, bocsi. Nem vagy hozzászokva ahhoz, hogy lánnyal beszélgetsz.

- Mi? - ráncoltam össze a szemöldökeimet.

- Nem érdekes. Nem is ezért vagyok itt. Szóval komolyan dugtál Sungwooval? - dőlt hátra, mire bólintottam egy aprót. - És jó az ágyban? - kérdezte, de látva reakciómat elnevette magát. - Csak vicceltem Jimin. Ne vegyél már mindent ennyire komolyan.

- Már bocsánat, de azon kívül, hogy Jungkook haverja vagy nem igazán tudok rólad semmit.

- De tudod a nevem - szakított félbe, mire megforgattam a szemeimet. - Jungkook pocsékul van.

- Én is - vontam meg a vállaimat, ezzel egy újabb mosolyt kiváltva Gainból.

- Te vagy az első ember, aki komoly érzéseket váltott ki belőle, de ahhoz még mindig túl fasz, hogy belássa ő baszta el az egészet. Ma este találkozok vele, szerintem el kellene jönnöd és meg kellene beszélned vele a dolgokat, mert annak semmi értelme nincsen, hogy mindketten depiztek.

- Szerinted, ha meglátna nem küldene el melegebb éghajlatra? - kérdeztem tőle, mire ő megrázta a fejét.

- Hahó Csipkerózsika, figyelsz te rám? Mondom beléd van zúgva a gyerek. Szerintem képes lenne a bárpulton megdugni téged, amint meglát.

- Jézusom - suttogtam és nyeltem egy aprót. - Szóval azt mondod, hogy találkoznom kellene vele?

- Öcsém, a felfogásod versenyezik egy tyúkéval - horkantott fel. - Nem azt mondom, hanem azt is fogod csinálni. Most pedig elmegyünk neked venni valami szexi göncöt, hogy száz százalékos legyen a sikered. - pattant fel a padról, de én kérdőn pillantottam rá.

- Mindjárt kezdődik a sulim.

- És? Nekem is. Nem vagy már szűz, szóval egy lógás még neked is belefér hercegnő. - kacsintott egyet, majd lecsúsztatta az orrár a szemüvegét, baseball sapkáját pedig a fejére tette.

Sóhajtottam egyet, majd én is feltápászkodtam a padról és várakozóan pillantottam rá. Elmosolyodott, majd közelebb lépett hozzám és az állam alá nyúlt. Megszeppenve álltam és teljesen meg voltam rémülve, hogy még is mit szeretne csinálni.

- Egyébként teljesen meg tudom érteni, hogy beléd zúgott Jungkook - lépett el tőlem, majd a sulimmal ellenkező irányba mutatott.

- Te mindenkivel ilyen közvetlen vagy? - siettem utána, mire egy hatalmas mosoly kíséretében felém fordult.

- Csak azokkal, akiket bírok. A te esetedben azért vagyok ilyen, mert tudom, hogy Jungkook mindig este rád veri ki. - vonta meg vállait, mire szemeim kétszeresükre nőttek.

Azt hiszem, hogy itt az ideje megszoknom Gain stílusát, hiszen ilyen erős kisugárzással rendelkező lányt még sosem láttam. Kicsit zavarban érzem magam mellette és nem is merek benne megbízni, hiszen ki tudja, hogy vannak-e hátsó szándékai. Kíváncsi vagyok, hogy ebből az egészből mi fog kisülni, de legalább újra láthatom majd őt, végre újra láthatom Jungkookot.