11. fejezet

4.6K 507 173
                                    

A fejem dübörgött, szédültem és attól féltem, hogy bármelyik pillanatban összeeshetek. Itt áll alig két centire tőlem Jungkook és biztos vagyok benne, hogy valamit tervez, sőt egész este tervezett valamit. Már akkor gyanús volt nekem, amikor megjegyezte, hogy jól nézek ki. Fogadhatott valakivel vagy micsoda? Féloldalas mosolyát bevetette, hogy engem még jobban megölhessen, ami sikerült is neki. Élvezi? Biztos vagyok benne, hogy nagyon jól szórakozik. Kár, hogy én ezt nem szórakozásból csinálom. Még közelebb hajolt hozzám, amint megszólalt éreztem magamon a leheletét, amitől kirázott a hideg és libabőr lepte el az egész testem.

- Mi az? - kérdezte, kezeivel pedig megtámaszkodott a fejem két oldalán. - Te talán nem szeretnéd? - nyalta meg alsó ajkát, mire akaratlanul is elhagyta egy apró nyögés a számat.

Belülről majd szétrobbantam és annyira vágytam rá, hogy megcsókoljon. Még sosem éreztem ezt, de olyan jó érzés volt. Vágytam arra a csókra, vágytam Jungkookra, az ajkaira és az érintéseire is, de ő nem csinált semmit, csak engem méregetett.

- Jung... - próbáltam megint kimondani a nevét, de ezúttal nem a szavaival szakított félbe, hanem ajkait tapasztotta az enyémekre.

Nem tehetek róla, de egy újabb nyögés hagyta el a számat, ahogy Jungkook megcsókolt. Kicsit sem volt gyengéd, sőt, szinte tépte ajkaimat. Már az első pillanatban átdugta a nyelvét a számba és mozgatni kezdte azt, hogy feltérképezze a számat. Mivel fogalmam sem volt, hogy mit is kellene csináljak, így először nem csináltam semmit, csak hagytam, hogy ő csókoljon engem. Miután elég bátorságot szedtem, én is mozgagni kezdtem az ajkaim, utánozva amit ő csinál. Kezeit a hajamba csúsztatta, majd markolászni kezdte a tincseimet. Én derekára csúsztottam a kezeimet, ő pedig egyre szenvedélyesebben csókolt. Levegőhiány miatt elvált tőlem, majd megnyalta ajkait és elengedte a hajamat. Nagyokat lélegezve döntöttem hátra a fejem a kerítésnek, de kezeimet továbbra is a derekán tartottam.

- Nem csókolsz rosszul, de van még mit tanulnod - szólalt meg fél perc múlva, komor arccal.

- Mi..miért csókoltál meg? - pillantottam rá, majd elvettem róla a kezeimet és magam mellé ejtettem azokat.

- Csak vágytam rá - vont vállat, majd zsebre vágta kezeit.

Én is vágytam rá Jungkook, jobban, mint hinnéd. Kár, hogy te nem az én csókomra vágytál, hanem csak egy csókra.

- Na végre, hogy megvagytok - jelent meg Sungwoo és Mark, de ahogy meglátták a csapzott külsőmet és Jungkook ravasz mosolyát, szinte egyszerre torpantak meg.

- Hát ti? - ráncolta össze szemöldökeit Mark.

- Ohh te vadparaszt - fordult Jungkook felé Sungwoo. - Komolyan lesmároltad? - túrt idegesen a hajába.

- Ja - vont vállat az említett. - Ez csak egy csók volt, nem értem, hogy miért kell ennyire kiakadni miatta. - horkantott fel.

Kitágult szemekkel figyeltem Jungkookot, aki állta Sungwoo égető pillantását. Csak egy csók? Ez a csók volt életem legszebb pillanata. Erősnek kellett legyek ahhoz, hogy ne bőgjem el magam. Én hülye, komolyan elhittem, hogy egy pillanatig is élvezte?

- Fú, ne nézz már így rám Sungwoo - túrt idegesen a hajába. - Ha lesmárolok mást is, akkor megnyugszol? - fordult meg, majd egyenesen Chaeyeon felé vette az irányt.

Intett egyet felénk, majd egy határozott mozdulattal megcsókolta a lányt. Éreztem, hogy könnyeim utat tőrnek magunkak és a földre zuhanok. Sungwoo és Mark jelentek meg mellettem és megrakadtak a két karomnál fogva, hogy fel tudjak állni, bár nekem nem volt erőm hozzá. Olyan volt, mintha az egész lassított felvétel lenne, ezért nem nagyon tudtam felfogni, hogy mi történik körülöttem.

Jungkook megcsókolt. Jungkook megcsókolta Chaeyeont. A földre estem. Mark és Sungwoo segített felállni. Utolsó pillantást vettem Jungkook felé, aki egy szó nélkül hagyta ott a lányt, pont ahogy velem tette.

- Gyere, hazaviszlek - mondta Sungwoo, mire szemeit törölgetve indultam ki a házból.

- Faszfej - morogta Mark, miközben kísért ki a házból.

Szóval erre ment ki az egész? Csak egy csókot akart, mert ahhoz volt kedve? Akkor miért pont engem választott ki? Biztos vagyok benne, hogy tudta, hogy nem közömbös számomra, ő még is kihasználta ezt és lesmárolt. Ezerrel kattogott az agyam, hogy ezek után, hogy fogok én a szemeibe nézni? Hogy fogok egyáltalán egy teremben lenni vele? Magamat ismerve még jobban zavarban leszek, mint eddig voltam. Ugye nem fog ez miatt összeveszni Sungwooval és Markkal? Fejemet a jéghideg ablaknak döntöttem és úgy hallgattam a fiúk beszélgetését, aminek természetesen Jungkook és én voltam a témája. Elmondta Sungwoo, hogy az egészet csak szórakozásból csinálta és, hogy ő mindig is ilyen volt, ezért nem kell komolyan vennem. Azt mondta, hogy az egész akkor kezdődött, amikor kórházba került. Senkinek sem mesélt az okáról, csupán egyre több lányt akart felszedni magának, ami tökéletes külseje miatt egyszerűen ment neki. De én nem vagyok lány, akkor meg mi értelme volt ennek az egésznek?

- Ugye nem vesztek össze ez miatt vele? - szólaltam meg, kicsit sem törődve azzal, hogy ki beszél éppen.

- Miért ne vesznénk? Egy gyökér volt és annak ellenére, hogy szóltam neki, hogy ne tegye, még is megtette.

- De én akartam - sóhajtottam fel, mire csend telepedett a kocsira. - Én akartam, hogy megcsókoljon.

- Mindegy. Akkor is kihasznált téged Jimin. - sóhajtott fel Sungwoo.

- Tudom - töröltem meg újra a szemeimet. - Csak nem akarom, hogy összevesszetek miattam.

- Nyugi, nem fogunk - fordult hátra Mark, mire bólintottam egy aprót.

- Köszönöm - erőltettem egy mosolyt magamra.

Miután hazaértem, nem törődve a fürdéssel, bújtam be az ágyba. Nem bírtam aludni, hiszen agyam ezerrel pörgött, még mindig a buliban történteken. Gondolatok százai cikáztak a fejemben Jungkookkal kapcsolatban. Óvatosan a számhoz nyúltam, majd elmosolyodtam, hogy alig fél órája még Jungkook ajkai falták az enyémeket. Nem tehetek róla, de örültem neki. Hiszen ezt akartam nem? Mindennél jobban vágytam rá, hogy megcsókoljon és ő ezt megtette. Az már mellékes, hogy neki nem jelentett semmit, de nekem igen. Visszaemlékezve, hogy ajkai mennyire csillogtak az enyémek miatt, boldogsággal töltött el. De ő egyáltalán nem volt zavarban, amit nem értek, hogy hogyan csinálta. Mármint, ha nem is érez irántam semmit, akkor is zavarban kellene lennie, nem? Vagyis én biztos abban lennék. De a tudat, hogy utána Chaeyeont is megcsókolta elrontja az egészet. Olyan volt, mintha én is csak egy lettem volna azok közül.

it's just a drawing ~ jikook | ✔Donde viven las historias. Descúbrelo ahora