Búcsú

327 18 2
                                    

Kicsit több, mint két éve kezdtem el az Amikor a Sors próbálkozik-ot, és szinte bizton állíthatom, hogy akkor még nem ilyen véget szántam neki. Mint azt korábban már említettem, spontán írom a történeteim, így már nem is tervezek nagyon előre. Csak az volt biztos, hogy Kim és Ry összejönnek és kiderül, hogy Lizzie Ryan lánya. Sophi és Ken szakítása egy hirtelen jött ötlet volt, de nem bántam meg, mert így egy kicsit realisztikusabb lett a sztori. Rachel és a főnöke nem jutottak nagy figyelemhez, ami annak is köszönhető, hogy nem igazán barátkoztam még meg a mellékszereplőkkel, de legalább annyira annak is, hogy kettejüknek nem volt nagyon sok beleszólása a dolgok alakulásába. 

Valamikor már azt is említettem, hogy ennek a történetnek a szereplői valós személyek alapján "készültek". Eleinte. Aztán szép lassan elvonatkoztattam, és úgy formáltam őket, ahogy a történet szempontjából a legjobbnak láttam. Mégis egyfajta mankót jelentett nekem, hogy tudtam, melyik szereplőt kiről mintáztam, mert ha megakadtam a történetben, csak arra gondoltam, hogy az az adott valaki mit tenne, és minden ment újra a maga módján.

Nyugodt szívvel mondhatom, hogy ez a kis szösszenet áll legközelebb a szívemhez a személyes vonatkozások miatt, úgyhogy képzelhetitek mennyire nehéz lezárni ezt a korszakot is. De mint mindent, ezt is meg kell tenni. Sajnos.

Köszönöm Nektek, hogy ilyen sokáig kitartottatok mellettem és a történetem mellett, szerettétek, olvastátok, vártátok és kommenteltetek. Nagyon sokat jelent nekem. Remélem sikerül majd még olyan sztorikat írnom, amik legalább ennyire szerethetőek és érdekesek lesznek számotokra.

Még egyszer: köszönök mindent!

Ég veled, ASP !

K.

Amikor a Sors próbálkozikDove le storie prendono vita. Scoprilo ora