Lost in you (Jikook FF) Befejezett

10.

Jungkook pov.

Kicsit én is elbóbiskoltam Jimin mellett. Mikor felkeltem hajnal lehetett. A szobában sötét volt, ezért arra következtettem, hogy Jimin alszik, ezért óvatosan próbáltam felkelni, nehogy felkeltsem.
Mikor kikeltem az ágyból a telefonommal világítottam, hogy egy minimális fénnyel összeszedjem a cuccaim, de amikor az ágy felé világítottam döbbenten vettem észre, hogy Jimin nincs itt. Gondoltam talán, csak kiment mosdóba. Mikor vettem volna fel a kabátom, nem találtam sehol. Biztos voltam benne, hogy itt volt a szobában mikor befeküdtem Jimin mellé. Elindultam körbenézni, hogy még is mi a szösz van.

Csak a hátsó kert felől jött egy kis fény, ezért elindultam arra. Az üvegajtónál megálltam, és figyeltem mi történik. Észre is vettem, ahogy Jimin az én kabátomban ácsorog kint és teljes nyugodtsággal szívja a cigim.

-Tee, te kis mocsok.- suttogtam magam elé. Úgy döntöttem rá ijesztek, hogy megtanulja velem nem fog szórakozni. Láttam, hogy elindul befelé ezért,  megálltam a folyóson, az ajtó mögött. Mivel sötét volt csak én láttam ki a fény miatt, de Jimin nem látott be.
Megvártam, amig belép az ajtón.

-Zavarok?!- kérdeztem a semmiből.
Jimin megugrott és egy kicsit fel is sikított.

-J-Jungkook? Nem alszol?

-Mint látod nem. Te miért nem alszol?

-Csak l-levegőztem?!- válasza hangzott inkább kérdésnek.

-Igazán? És ugye csak rosszul láttam, hogy a cigimet szívod?-kezdtem ideges lenni.

-Mi? Én ne-nem. Vagyis.

Elegem lett és torkánál fogva nyomtam a falnak.

-Na idefigyelj, ha azt mondom valamire, hogy nem, akkor NEM! Rohadtul ne turkálj a cuccaim közt, vagy megjárod. Értve vagyok?- szorítok rá a torkára egy kicsit.
Jimin lefagyva bámul maga elé.

-KÉRDEZTEM!

-I-igen.

-Helyes, most pedig vissza mész szépen a szobádba!-engedtem el.

Mire egyet pislogtam már ott sem volt.
Ketten vagyunk a házban még mindig, nekem pedig dolgom van holnap.
Gondoltam Jia úgysem jön már haza ma, cuccaimat összeszedve indultam haza.

Reggel megindultam a munkába, Taeyhung utána nézett az iratoknak.
Siwonnak, Jimin apjának nincs fia. Valóban Jia a volt felesége, de nem született gyerekük. Döbbenten néztem a papírokat.

-Taeyhung!

-Igen?

-Tudsz még valamit Parkék-ról?

-Nem Jungkook, semmit.

-A főnök merre van?

-Egy ideje nem látta senki és fel sem veszi.

-Remek, akkor ha megkérlek tudsz segíteni egy kicsit?

-Persze, most úgy sincs semmi az ügyfelekkel. Pár gyökér majdnem lebuktatta magát akció közben, de sikerült rendezni.

-Ennek örülök, ha mégegyszer hibáznak, tudod a dolgod.

Ha a főnök nincs itt, általában én vagyok a főnök.

-Tudom.-bólint.

-Remek, na szóval felraktam néhány kamerát Parkéknál. Pár hetem van csak kideríteni mindent. Közbe jött a megbízó is, akiről szintén ki kell derítenem elég sok mindent. Ebben szeretném kérni a segítséged.

Általában mi nem kapunk információt, a megbízónkról. Csak a főnök tudja ki, vagy kik az illető.

-Számíthatok rád?

-Jungkook, ha ezt a főnök megtudja..

-Nem tudja meg!-nézek rá a legcsúnyább nézésemmel.
Nagyot sóhajt, de belemegy.

-Egy hét múlva szeretnék tudni Park Siwonról mindent!

-Értettem.

-Ha minden jól megy, három héten belül, kiküldünk hozzájuk valakiket és vége ennek a macerának is.- nézek órámra, és konstatálom, hogy ebéd idő, ezért megindulok kedvenc éttermem felé.

Nem sejtettem, hogy innentől kezdve minden meg fog változni.