Lost in you (Jikook FF) Befejezett

12.

Jungkook pov.

Reggel erős túlzással, kipihenten ébredtem. Kimásztam az agyból és a konyha felé vettem az irányt. Nagyon jó illatok kúsztak az orromba. Már reménykedtem, hogy Jia lep meg valami finommal, így reggel. Mikor beléptem a konyhába Jimin fedetlen háta fogadott. Éppen reggelit készített, már szépen meg is terített. Mikor rakta volna le a serpenyőt az asztalra, észrevett és meg ugrott egy kicsit.

-Oh, jó re-reggelt.-vörösödött el.

-Khm a-azt hittem, lesz időm felöltözni mielőtt felkeltek.-nyelt egyet.

-Jó reggelt, ugyan semmi szükség rá, ha neked így kényelmes.-mosolyodtam el.

Ekkor Jia lépett be a konyhába, mellém érve pedig egy puszit nyomott a számra.

-Szia édes, jól aludtál?-kérdezi túl kedvesen.-Felhúzom szemöldököm, de válaszolok.

-Hát fogjuk rá.-vakarom megy tarkóm.

Jia kedves mosolya átváltozik mikor észreveszi Jimint.

-Mit képzelsz, hogy így jössz ki elénk? Öltözz fel most.-indul meg felé.

Megakadályozva, hogy Jiminhez érjen, gyorsan beállok közéjük, és átölelem Jiát. Hátam mögött mutatom Jiminnek, hogy gyorsan menjen inkább.
Miután kiment. Leülünk az asztalhoz és Jia szed nekem és magának a nagyon jól kinéző reggeliből.

-Nézd meg, meg egy reggelit se tud összedobni ez a gyerek.

-Szerintem kedves gyesztus volt tőle.-erre Jia csak morog valamit, de nem szól vissza.

Jia el is kezd enni, de én megvárom Jimint, ha már volt ilyen kedves, hogy csinált reggelit.

-Nem eszel?-kérdezi Jia.

-De, amint visszaért Jimin.-erre csak egy szemforgatást kapok.
Mire Jia megette, addigra ért vissza Jimin. Meglepetten nézte, hogy még hozzá sem értem a tányérom tartalmához. Jia kilépve az ajtón, fellökve fiát, viharzik pakolni tovább.

-Nem ízlik?-kérdezi Jimin szomorúan.

-Még nemtudom, megvártalak.-nevetek fel.

-Oh, hát kö-köszi. Tudod mindig egyedül eszek.-neveti el magát zavarában.

-Akkor szokj hozzá mert két hétig el kell majd viselned.-mosolygok rá.

-Nem csak estenként leszel itt?-kérdezi, és közben el kezd enni.

-Csak esténként legyek itt?-veszek egy falatot a számba.

-N-ne..

-Finom lett nagyon.-nyammogok

-Örülök, ha ízlik.-mondja boldogan.

Reggeli után gyorsan elkészülök, és kiviszem Jiát a repülő térre. Segítek neki kipakolni majd elköszönünk.

-Szia, édes. Két hét és találkozunk.-mondja.

-Szia, vigyázz magadra.-o hogy zuhannál le.

-Te is.

Ezután egy gyors búcsú csók után megölel, és pár perc múlva magamra is hagy. Újra Jiminék háza felé veszem az irányt, ugyanis ma nem dolgozom, és még csak 10 óra lesz. Beülve az autóba, rezeg telefonom.

PrkJM: szia Jaeyong.-integet.

Meglepődtem mert egy ideje már nem beszéltünk.

JJKbun27: Szia, mi a helyzet?

PrkJM: Egyedül vagyok itthon. Küldesz magadról egy képet.

-öhm.. oké.-mondom magamnak.

JJKbun27: Egyedül?

PrkJM: Anyámat kivitte a pasija a reptérre. Naa szóval küldesz?

JJKbun27: Miért?

PrkJM: hát mert.. tudod eddig még nem láttalak.

-Nem veszem be Jimin.-gyorsan megnézem a kamerákat telefonomon.
Jimin az ágyán fekszik a telefonnal a kezében, miközben kezét nadrágjába vezeti.

-jajj.-jövök zavarba.

JJKbun27: most nemtudok küldeni, nem vagyok otthon.

PrkJM: gyere át :3

Ez egy teljesen új Jimin, és kicsit furán érzem most magam, hogy ezt látom.

JJKbun27: Most nem alkalmas.

Inkább elrakom telefonom és bátortalanul megindulok Jiminékhez.

Mielőtt belépnék a házba inkább kopogok. Pár perc múlva Jimin ajtót is nyit kicsit csapzottan. Igen tudom mit csináltál Jimin..-gondolom magamban.

-Ilyen hamar vissza is értél?-kérdezi zavartan.

-Talán megzavartam valamit?-kérdezem pimaszul végigmérve őt.

Zavarában eltakarja arcát és arrébb áll, hogy be tudjak menni.

-N-nem.

Hát akkor kezdődjön az a két hét Jimin.