Lost in you (Jikook FF) Befejezett

45.

Jungkook pov.

Miután Jin elment nem volt kedvem semmihez, csak ültem tovább az asztalnál, és bámultam magam elé.

-Nem vagy éhes?-kérdezi Jimin ezzel kizökkentve engem.

-De, igazából nagyon.-mosolyodok el

-Mit szeretnél enni?

-Mindegy, a lényeg, hogy te csináld.-nyújtom ki a kezeim jelezve, jól esne egy ölelés.
Odasétál elém és beáll a lábam közé én pedig átkarolom derekát és fejem hasához teszem.

-Hiányoztál.-nyögöm ki az igazat.

-Te is nekem Kook.-túr bele hajamba.
-Neki kezdek főzni.-mondja

Vacsorára végül valami tésztát ettünk, ami igazán jól sikerült, közben pedig beszélgettünk utána Jimin segített lezuhanyozni és felöltözni. Bevettem egy fájdalom csillapítót, majd az ágyban fekve vártam amíg Jimin is végez és befekszik mellém. Mikor ez megtörtént addigra szomjas is lettem, de nem akartam már felkelteni őt. Olyan tehetetlennek érzem magam, ezért csak sóhajtottam egyet.

-Mi a baj? Fáj valamid?-jön közelebb.

-Semmi.-csukom be a szemem, de megfogja arcom és maga felé fordítja.

-Szeretném, ha elmondanád.-simogat.

-Olyan szerencsétlen vagyok, mint valami beteg, nem mozoghatok, nem csinálhatok semmit. Egy pohár vízért se tudok kimenni.

-Szomjas vagy?-látom kiszűrte a lényeget.

-Most nem ez a fontos, csak tehetetlen vagyok, úgy érzem megőrülök pedig csak egy napja van ez.-akadok ki

-Figyelj rám. Nekem ez nem teher, Te nem vagy teher nekem, nem is leszel. Ha valamit szeretnél csak kérj, és ez nem lesz mindig így, felépülsz és kedvedre rohangálhatsz vízért.-nevet fel a végén mire muszáj elmosolyodnom.

-Hozok neked inni, mindjárt jövök. Kérsz mást is?-kérdezi az ajtóból.

-Nem.-rázom meg a fejem
-Vagyis még egy gyógyszert szeretnék.

Amikor visszaért, kerestünk valami filmet, majd szorosan hozzám bújt. Annyira hiányzott a közelsége, az illata és úgy mindene. Bele volt merülve a filmbe, de engem csak ő kötött le. Felemeltem fejét állánál fogva, majd ajkaim övére nyomtam. Belenyögött a csókba ami azt igazolta neki is hiányzott már ez. Nyelvem végigszántott alsó ajkán amit finoman lejjebb is ejtett, bejutást adva nekem. Nyelveink tökéletesen mozogtak, néhol beharaptam ajkát is, talán ez volt a legérzékibb csókunk eddig. Összeszorítottam szemem amikor próbáltam közelebb húzni magamhoz, de muszáj volt felnyögnöm fájdalmasan, a hasam miatt.

-Aludjunk inkább, nem szeretném ha bajod lenne abból, hogy felelőtlenek vagyunk.-mondja.
Kicsit hisztérikusan felsóhajtok de tudom, hogy igaza van.

-Bepótoljuk, megígérem.-bújt nyakamba ahova finom puszikat hintett. Ígéretére csak hümmögtem egyet.
Kezét óvatosan átlendítette csípőmön, amíg elhelyezkedett.

-Jól fekszel?Levehetem a kezem ha fáj-mondja

-Így jó.-felelem

-Jó éjt Kook, próbálj meg kicsit pihenni.

-Neked is.-csukom le szemeim. Félálomban még hallom ahogy suttogja
-Szeretlek.-de válaszolni már nemtudok, elragad az álom.

Az éjszaka folyamán sokszor felriadok, de nem szeretném felkelteni Jimint ezért csak fekszem ugyan úgy a hátamon és a plafont bámulom.  Nem gondoltam volna, hogy egyszer ennyire fontos lesz nekem valaki. Azt pedig végképp nem, hogy a főnököm aki igazából megtanított engem mindenre, egy nap meghal, miattam. Bízom Jinben, remélem jól választottunk és tud tenni az ellen, hogy ne kerüljek börtönbe. Jimin teljesen összetörne, amit nem akarok. Szeretnék megváltozni és megadni neki azt a Jungkookot akit érdemel, ha már miattam belekeveredett ebbe az egészbe. A gondolkodásba bele is fájdult  a fejem, a hasam pedig kezd fájni amiért Jimin keze a közelében van a sebemnek, de a világért sem hagynám elvenni onnan. Beveszem a másik gyógyszert is amit behozott nekem, majd kicsit oldalra fordulva én is megpróbálok végre álomba merülni félreteszem mindem rossz gondolatom, legalább egy pár órára a jó alvásom érdekében.