Lost in you (Jikook FF) Befejezett

18.

Jungkook pov.

Kicsit lenyugtatva magam megyek vissza Jiminhez. A kanapén ül törökülésben, leülök mellé és ránézek. Az üres poharát szorongatva néz rám.

-Már nem szeretnék filmezni.-mondja aranyosan.

-Igen ezt valahogy sejtettem.-nevetek fel.
-Feldobjuk egy kicsit az estét?-kérdezem.

-Igen!-mondja.

-Jolvan.-mosolygok hevességén.

-Mire gondoltál?

-Jászunk.
Erre végignyal száján, mire akaratlanul is odanézek.

-Mit?-néz rám.

-Felelsz vagy iszol.

-Hm, jól hangzik.-mondja.

-Ha kérdezek valamit, és nem szeretnél válaszolni, akkor innod kell. Igy talán kicsit feldobjuk az estét és jobban megismerjük egymást.-mondom szemébe nézve.

-Akkor hozok még bort.-áll fel.

-Várj! Azt játszhatjuk vodkával, vagy whiskyvel is, ha szeretnéd.
A vodka szóra felcsillannak szemei szóval van egy sejtésem mit fogunk inni. Behoz 2 feles poharat a vodkát és a maradék bort.

-Kezdjük.-mondja izgatottan.

-Szeretnél te kérdezni először?-erre csak bólint.

-Hány éves vagy?-néz rám.

-25.-kicsit mintha meglepődne.
-Azért olyan öreg nem vagyok.

-Nem az, csak..mindegy.

-Mond nyugodtan.

-Idősebbnek néztelek, mivel anyám nem valami fiatal hozzád.

-Hagyjuk most Jiát.-mondom komoran, amire csak bólint.

-Te jössz.
Elég sok dolgot tudok róla, szóval olyat szeretnék kérdezni ami tényleg érdekel.

-Hogy jöttél rá, hogy a fiúkhoz vonzódsz?-kérdezem.
Erre csak elpirulva néz az ablak felé.

-Ha nem szeretnél válaszolni akkor.-mutatok poharára.

-De, de válaszolok. Yoongival évfolyamtársak vagyunk. Két éve kb. pedig elkezdett felém közeledni. Sok időt töltöttünk együtt, úgy éreztem vele önmagam lehetek. Mindig ott volt nekem bármiről is volt szó. Annsira kedves volt velem, törődött velem. Úgy éreztem fontos vagyok valakinek. Aztán ahogy telt az idő, és jobban megismertem, megszerettem. De nem barátilag. Hanem beleszerettem miközben észre sem vettem.-mondja szomorúan.

-Értem.-iszok bele a boromba.
-Kérdezz!

-Heteró vagy?-kérdezi zavartan.
Csodálkozva nézek rá.

-Igen, tudtommal az vagyok.-felelem
Akkor keményítsünk be.

-Szűz vagy?-kérdezem.

-N-nem. Már nem..sajnos.

-Hogy érted, hogy sajnos?

-Nem te kérdezel.-néz rám.

-Oké, akkor jöjjön a kérdésem.

-Hogy vesztetted el?
Meglepődök, hogy ennyire nyíltan mert ilyet kérdezni. Ránézek de teljesen zavarban van.

-Nagyon ciki volt.-nevetek fel az emlékre.
-Az akkori barátnőm felhívott filmezni magukhoz. Persze a filmből nem lett semmi. Benne voltunk a dolgokba, de azt se tudtam hova nyúljak, vagy mit csináljak.-nevetek tovább.
-Aztán nagy nehezen összejött a dolog, de végig nevettünk. Egyébként nem tartott sokáig. Hallottuk, hogy valaki hazáért és bepánikolva összeszedtem a cuccaim és bebújtam az ágy alá. Nagyon ciki este volt.-mondom zavartan, amin Jimin csak jót mosolyog.

-Na de váltsunk játékot mert így soha nem fognak elfogyni a piák.-mondom.

-Legyen az, hogy mindenki elmond magáról egy titkot és ha a másik szerint ciki vagy vicces akkor innia kell a mesélőnek.

-Ez tetszik, legyen.-vágom rá.

-Most kezdj te.-mondja.

-Hát, egyszer leestem a mozgólépcső tetejéről.-mosolyodok el.
Jimin nevetve terül el a kanapén, amin én is jól szórakozok.

-Akkor ezek szerint iszok.-töltök magamnak a vodkából és lehúzom.
Ez a játék olyan jól sikerült, hogy Jimin már elég nehezen beszélt, és nekem is a fejembe szállt rendesen az alkohol.

-Na akkor az utolsó vallomás a tiéd.-mondom Jiminnek.

-Jött már be anyám egyik pasija..
Kicsit ledöbbennek, és látom rajta, hogy kellemetlenül érzi magát.

-Hát figyelj. Nem para szerintem, előfordul, hogy olyan jön be akinek, nem szabadna.-erre Jimin kínosan elmosolyodik.
Lerakom a poharat, és egy pimasz mosollyal megindulok felé. Elkezdem csikizni, hogy legyen jobb kedve, ami be is jön. Kezeimet megragadva ránt magára.