Lost in you (Jikook FF) Befejezett

50.

Jungkook pov.

Ma van az utolsó nap, hogy Jimin itt lehet velem. Eddig tartott amíg ápolhatott, igazán jó munkát végzett. Jelenleg a cuccait szedi össze, mivel nem akar visszamenni a saját házukba, amit teljesen megértek, ezalatt az idő alatt Taehyungnál lesz. Hálás vagyok neki, amiért nem hagyja egyedül a szőkét. Átbeszéltünk Jiminnel mindent, a tárgyaláson tudjuk mit kell mondanunk, és felkészítettem minden lehetséges opcióra. Készen állunk erre a nehéz időszakra.

-Megvagyok.-húzza bőröndjét maga után.
Mindkettőnknek nehéz most ez de átvészeljük ezt is.

-Hiányozni fogsz.-mondom

-Ne kérlek, ne búcsúzkodj, nem örökre megyek el.

-De mi van ha hónapokig nem látlak majd?-kérdezem szomorúan.

-Ilyen nem lehet, bízz Jinben, oké?
Ha vége ennek, soha többet nem kell elszakadnunk. Gördülékenyen fog menni a dolog.

Úgy érzem, most sokkal erősebb mint én.

-Mennem kell, Tae már itt van.-ölel magához.

-Hamarosan találkozunk.-bíztatom inkább magam, mint őt.

-Nagyon szeretlek Jungkook! Ne csinálj semmi butaságot, ha nagyon nem bírod csak hívj fel és itt is vagyok. Nem érdekel, hogy nem lehet.

-Szeretlek, és te is vigyázz magadra.-egy kicsit hosszabbra sikeredett csók után, és egy utolsó szippantás után az illatából, már el is engedem. Mielőtt kilépne még utána szólok.

-Jimin!

-Hm?

-Szeretném ha ez nálad lenne.-adok kezébe egy pici kulcstartót amin egy J betű díszeleg.
-Még az apukám adta, mikor utoljára láttam.-mosolyodok el fájóan

-Komolyan nekem szeretnéd adni?

-Már neked is adtam.-csukom be előtte, gyorsan az ajtót mielőtt elkezdenék sírni és próbálom elterelni a nyomasztó érzést a mellkasomból. Mikor lesz már vége ennek a rémálomnak? 

A napokban filmezéssel foglaltam le magam, hogy ne csavarodjak be teljesen. Ugyanis teljesen kikészültem Jimin hiányától már egy hete, hogy elment. Esténként a legnehezebb, nem elég csak a hangját hallani és néha az arcát látni, de nekem pont ennyi jutott belőle, legalábbis erre az időszakra. Ma péntek délután van, holnap Jin átjön még pár dolgot tisztázni és ha minden jól megy egy hét múlva tárgyalás. Nem szeretnék hibázni ezért nagyon figyelni fogok minden kis részletre bármennyire is nehezemre esik koncentrálni bárkire aki nem Jimin. A mamám is be lett avatva és azt mondta mindenben mellettem és a kis szőke mellett áll. A tárgyaláson pedig ott lesz végig velünk. Már csak ki kell bírnom és nem adhatom fel, bízom magamban de legfőképpen Jinben.

Este vettem egy forró fürdőt lazítás képpen, de lábam még így is dobolt a vízben ezzel megrontva a tökéletes összképét a tükörsima felületnek. Annyira ideges voltam, mi van ha nem sikerül? Nem mentség, tudom de próbálok megváltozni és csak remélni merem, hogy nem késő. Az elalvással már nem is próbálkoztam, tisztában voltam vele, hogy amig ez le nem zárul nem fogok aludni szinte egy percet sem. A szervezetem így is csak nikotinból es koffeinből áll, mi lesz később?

Reggel hulla fáradtan nyitottam ajtót, tökéletes megjelenésű ügyvédemnek, aki biztos vagyok benne, hogy úgy aludt este, mint a bunda. Erre kicsit megrándult a bal szemem, de egy szavam nem lehet, ő csak segít az alvás zavaraimat pedig nem tudja rendbe hozni, elég ha az életemmel tesz egy próbát.

-Jó reggelt Jungkook.

-Jobbat.-indulok a kávéfőzőm felé.
-Kávét?-kérdezem

-Nem, köszönöm. Már letisztáztunk nagyjából mindent.-veszi elő mappáját
-Ha a bíró kérdez csak akkor szólalj meg, a többit bízd rám.

-És ha közbe kérdez vagy bekavar?

-Nem kell félned, csak azt mond amit mondtam neked, ha pedig olyat kérdez amiben nem vagy biztos, hagyd rám, rendben?

-Rendben.

A további egy órában csak a részleteket magyarázta majd magamra is hagyott.

-Majd hívlak, ha megtudok valamit. Addig is pihenj egy kicsit, nem lenne jó ha kialvatlanul és összezavarodottan jelennél meg, mert az én jelenlétem kevés lesz.

-Értettem.-csuktam be utána az ajtót, egy jó nagy adag levegő kifújásával.