Lost in you (Jikook FF) Befejezett

29.

Jungkook pov.

Taehyung távozása után jimin nagyon maga alá került.

-Jól vagy?-simitok arcára.

-Igaza van..

-Mi? Jézus, dehogy van igaza.

-De megbántottam Masont.-fordítja el a fejét.
Ebben a pillanatban nagyon ideges voltam Taehyungra, hogy ilyen hülyeségekkel tömte tele a fejét.

-Na idefigyelj. Nem tehetsz róla, hogy nem akartál tőle semmit. Korrekten elmondtad ennyi volt. Akkor ezután senkinek semmi köze ehez. Tae csak ideges volt.

-Tudom csak.. akkor is.
Elmosolyodtam arányosságán.

-Elviszel suliba?

-Persze, menj készülni.
Összekaptuk magunkat és Jimint kirakva a sulinál indultam meg a munkahelyemre. Ma korán végzek szóval érte is tudok majd menni.

Belépve az épületbe az irodám felé indultam, de valami idióta nekem jött és telibe öntött a forró kávéval.

-Máskor jobban figyelhetnél te..

-Jungkook?!
Hirtelen nemtudtam ki az ezért ránéztem.

-Yeona?

-Tényleg te vagy?

-Jesszus ezer éve.
Ölelem át a lányt.

-Ne haragudj a kávé miatt.-dobja ki a poharat.

-Semmiség.

-Te is itt dolgozol?-kérdezi

-Jelenleg főnök vagyok.-nevetek.

-Hu a nagy Jeon a főnök?-mosolyodik el.

-Még szép. Te mióta vagy itt?

-Ez az első napom. Szépen indítottam mi?

-Eléggé.-nevetünk tovább.

-Körbevezettek már?

-Nem igazán.-tűri füle mögé haját.

-Még szerencse, hogy van egy kis szabadidőm. Gyere.

Yeona volt az első barátnőm, csak elköltöztek ezért szakítottunk, mivel nem vagyok híve a távkapcsolatnak.
Mikor mindennel végeztünk mentem volna az irodámba.

-Jungkook?

-Igen?-fordulok meg.

-Rá érsz ma délután?

-A mai nap sajnos nem jó.

-És esetleg a héten.

-A csütörtököm igazából szabad.

-Lenne kedved beülni valahova?

-Szivesen.

-Szuper, akkor még találkozunk.-ölel meg.

A nap további részében nem csináltam semmit a papírmunkán kívül. Délben még volt egy gyűlés, ahol elmondtam jövőhéten fogunk a másik maffiára törni. Taehyung nem jelentkezett, úgy voltam vele kell neki egy kis idő, de jó lenne ha összeszedné magát.
Kettőkor pedig már Jimin sulija előtt álltam a kocsimmal.
Mikor kilépett a kapun, egyből kiszúrt és meglepődve indult felém.

-Hát te?

-Már meg sem lephetlek?-adok neki egy csókot.

-De, nagyon örülök neked, csak nem számítottam rád.

-És egy ebédre számítanál?-karolom át derekánál.

-Nagyon.-nevet.

-Akkor menjünk.
Az egyik kedvenc helyemre mentünk, sokszor jártam ide.

-Azta.-néz körbe mikor beléptünk.

-Szép?

-Igen.-harapja be száját.

-Szerencséd, hogy nyilvános helyen vagyunk.-suttogtam fülébe.

-M-mi?

-Áh, Jungkook.-jön üdvözölni a tulaj
Beszélgettünk még egy kicsit.

-Egy kétszemélyes asztalt szeretnék.

-Erre gyertek.
Egy eldugottabb helyet kaptunk aminek kicsit örültem. 

-Na mit szeretnél enni?-kérdezem Jimint.

-Nemtudom, minden olyan drága.

-Azt eszel és annyit amit szeretnél.

-Akkor az étlapról szeretném ezt.-húzza végig a tetejétől a lap aljáig ujját.
Feltettem kezem, jelezve a pincérnek, hogy megvan mit kérünk.

-Jungkook csak vicceltem, tedd le a kezed.-nevet.

-Szóval akkor mit szeretnél?

-Ezt a levest. És fagyit.-mosolyog.

-Annyi fagyit kapsz, hogy meg se fogod tudni enni.-simitok kézfejére.

-Te mit eszel?

-Valami steaket.-nézem az étlapot.

-És eszel velem fagyit?

-Ha szeretnéd.

-Téged szeretnélek.-suttogja.
Elmosolyodok merész kijelentésén de úgy teszek mintha nem hallanám.

-Mondtál valamit?-nézek fel.

-N-nem, semmit.-fordul el.
Miután kihozták amit kértünk, elkezdtünk enni majd Jimin véletlen leejtette a kanalát.
Nem foglalkoztam vele, de amikor felvette az asztal alatt egyik kezével végigsimított combomon, mire egy kicsit félre nyeltem.

-Hupsz.-teszi kezét szája elé.

-Olyan hupszot kapsz.-húzom fel egyik szemöldököm, de erre csak ártatlanul néz.

Ebéd után hazavittem, mert nem szeretett volna balhét, hogy ilyen sokszor nincs otthon, szóval azt beszéltük holnap átjön és itt is alszik.
Egy gyors csók után ki is szállt az autóból.