Lost in you (Jikook FF) Befejezett

23.

Jungkook pov.

Ahogy elhatároztam, a hét további 5 napján dolgoztam. Jia hamarosan hazajön. Jimin egész héten írt vagy hívott, de nem reagáltam. Idő kell nekem, és szerintem neki is. Jelenleg úgy érzem, hogy csak létezek, és nem élek. Annyi munkát vállaltam, hogy csak aludni járok haza, de nagyon jól haladunk Taehyunggal. Ha minden igaz 2 nappal korábban fogunk rátörni a másik maffiára, mint ők ránk. Megéri a kemény munka. Megismertem Masont is, aki Taehyung öccse. Oda jár ahova Jimin. Nem szeretek új embereket megismerni mert mindig csak a baj lesz velük, de ő egész normálisnak tűnik.
Ma estére megbeszéltük Taehyunggal, hogy átmegyek hozzá és elengedjük egy kicsit magunkat a nehéz hét után. Odafelé beugrok még a boltba, pár üveg alkoholért,majd már kopogtatok is Taehyung ajtaján.

-Na hello, azt hittem már soha nem érsz ide.-köszön.

-Szia, bocsi csak beugrottam még ezekért.-mutatom fel a szatyrot amiben az este jókedvét szolgáló alkoholok vannak.

-Király vagy.-áll arrébb miközben beenged. Bevezet a nappaliba, de nem számítok rá, hogy Mason is itt lesz, úgy volt, hogy csak ketten iszogatunk.

-Öhm szia.-köszönök.

-Szia Jungkook. Bocsi csak átugrottam de már megyek is, nem akarok zavarni.

-Engem ugyan nem zavarsz, maradhatsz.

-Akkor okés.-ül vissza a kanapéra.
Közben Tae is megérkezik a poharakkal.
Mason már ugrik is, hogy töltsön.

-Te nem ihatsz sokat!-mondja Tae Masonnek.

-Héé ez így nem fer.

-Nem érdekel örülj, hogy itt lehetsz velünk.-néz szúrós szemmel Taehyung.

Leültünk egy kis körbe és elkezdtünk jelentéktelen dolgokról beszélni. Szóba jött a munkánk aztán a suli is.
Már bőven elfogyott pár üveg, még szerencse, hogy holnap szombat.

-És egyedül laktok itt?-kérdezem.

-Egyedül lakok itt csak ez a pióca mindig itt lóg.-mutat a fiatal fiúra.

-Ch, nehogy elhidd mindig átrángat magához.-mondja Mason.

Ezután nagyon elterelődött a téma és ott lyukadtunk ki, hogy kinek ki a kiszemeltje.

-Na és, neked van valakid?-kérdezi Mason tőlem. Erre Tae ad neki egy taslit.

-Ne legyél neveletlen.-szól rá.

-Hagyd csak, ami azt illeti ez eléggé bonyolult most, de van aki nagyon bejön.-felelem.
-És neked?-nézek Masonre.
Lehúzza a maradék löttyöt a pohár aljáról és félénken ránéz bátyjára

-Van.
Erre Tae félrenyel és ránéz testvérére.

-Na és ki az?-kérdezi Tae.
Mosolyogva nézem őket és kortyolok egyet italomból.

-Jiminnek hívják.-feleli Mason.
Hirtelen lever a víz, nem kapok levegőt és nemtudom mit csinálják.

-Biztosan szép lány.-mondom, mivel nem volt róla szó, hogy esetleg a fiúk vonzanák-e.

-Fiú.-javít ki.
Itt már tényleg rosszat sejtek.

-Mutathatok róla képet.-kezdi keresni telefonjába  az említett személyt. Imádkozom, hogy ne az a Jimin legyen akire én gondolok. Minden reményem elszáll mikor felém fordítva a készüléket és meglátom minden gondolatom főszereplőjét.

Bepánikolok, és kicsit összetörök.

-Ne haragudjatok ki kell mennem mosdóba.-mondom

Teljesen sokkban vagyok. Megmosom az arcom és a csap szélére támaszkodva, észreveszem megviselt arcom. Teljesen szétestem. El kell felejtenem Jimint, mert csak magamnak ártok. Ha csak egy kicsi esély is van rá, hogy boldog lehet Masonnel végleg el kell felejtenem, nem lehetek ilyen önző.
Az este további részében fogalmam sincs miről beszéltünk a gondolataim teljesen máshol jártak. Én inkább már bánatomban ittam, miközben a két fiút néztem, ahogy valami baromságon röhögnek, de én csak tompán hallottam a körülöttem lévő hangosnak tűnő zajokat.