Lost in you (Jikook FF) Befejezett

70.

Jungkook pov.

Összepakoltuk a cuccainknak, már csak pár dolog maradt hátra, ezért viszonylag hasznosan telt a napunk. Holnap reggelre jönnek a költöztetők és Taehyungék is besegítenek majd. Már délután van, mi pedig csak pizzát ettünk ma, de mindketten lusták vagyunk megmozdulni ezért valószínűleg megint valamit rendelni fogok. Egy horrorfilmet nézünk a kanapén, várva a vacsoránkat, mikor a szőkének jön egy üzenete. Pár perc múlva kérdezek csak rá, mikor már visszabújt hozzám.

-Ki volt az?-teszem fel a kérdést.

-Senki.-mondja ismét ezt a szót.
-Vagyis, az apám.-gondolja meg magát.

-Mit akart?

-Találkozni.-mondja.

-De te ugye nem mész bele megint?-kezd idegesíteni megint ez a téma.

-Szerintem nem.-feleli.

-Szerinted?-kelek fel mellőle.
-Konkrétan tönkre tesz téged, remélem az új házunk címét is lediktáltad már neki.-kelek ki magamból.

-Ne nézz hülyének Jungkook, nyilván nem mondtam el. Csak össze vagyok zavarodva.

-Téged néznek hülyének!-vágom hozzá, mire lehajtja fejét.
-Ne haragudj, nem úgy értettem csak idegesít, hogy fenyeget téged, te pedig újra és újra hiszel neki és esélyt adsz.

-Megérthetnél engem is, felbukkan a semmiből az apám én pedig nem tudom mit csináljak.-mondja, miközben ő is feláll a kanapéról.

-Már bizonyított, nem? Ha vissza akarná szerezni a bizalmad nem fenyegetne, és nem figyelne.-szólom el magam, mire mindketten értetlenül és meglepetten nézünk.

-Hogy érted, hogy figyel?-jön közelebb.

-Nem érdekes, a lényeg, hogy már bebizonyította, hogy milyen valójában, de tudod mit? Csinálj amit akarsz, hívd fel nyugodtan, én viszont kiszálltam.-hagyom magára. Nem nézem tovább, hogy ilyen naív, ha akar találkozzon vele. Inkább lezuhanyzok, hogy minél hamarabb ágyba kerüljek és reggel korán eltudjak kezdeni pakolni.

-Jungkook!-nyit be a szőke.

-Mond.-sóhajtok.

-Mi van, ha tényleg csak az életem része akar lenni, de nem tudja hogyan?-kérdezi.

-Nem tudom Jimin, nem érdekel.-lépek be a zuhanyzóba.

-Adjunk neki egy utolsó esélyt, esküszöm ez az utolsó.-néz rám.

-Azt csinálsz amit akarsz.-fordulok a csempék felé.

-Akkor áthívom, szedd össze magad!-jelenti ki, én pedig komolyan nem is tudom mit mondjak erre.
-Remélem azért még szeretsz.-nyitja ki a zuhanyzó ajtaját, így a föld is vizes lesz, meg ő is.

-Igen, szeretlek csak néha nem értelek.-mondom.

-Ez az utolsó ilyen, ha most nem mond semmit, akkor ennyi, rendben?-kérdezi.

-Felőlem.-rántok vállat.
-Mostmár becsuknád?-célzok arra, hogy úszik a fürdő.

-Be!-fog nyakamra közelebb húzva magához, majd megcsókol. Nem is tudom mikor voltunk már együtt utoljára, minden csak az apjáról és a balhékról szólt.

-Remélem ezt folytatjuk este.-méregetem miután elvált tőlem.

-Még szép!-harapja be ajkát, miközben kifelé halad.

Annyira nincs kedvem ismét Jimin apjához, de nem tudok mit csinálni, ez az ő döntése. Én már nem bízok a férfiban, annyi mindent csinált ezalatt a pár nap alatt, hogy engem már nem tud meggyőzni. Gyorsan lezuhanyoztam és felöltöztem, majd vártam a kedves vendégünket, és a meséjét is, amivel próbál beetetni minket, leginkább Jimint.

-Kész vagy?-kérdezi, az időközben megérkező pizzás dobozzal a kezében.

-Valami olyasmi, gyorsan rendezd le.-ülök le mellé.

-Ne legyél már ilyen, ha normális lesz és elmond mindent akkor meglátjuk mi lesz de, ha nem akkor megy. Most úgyse fog csinálni semmit, mert itt vagy.

-Legyen így.-vettem el egy pizza szeletet én is.  Remélem tényleg lezárjuk már ezt, vagy így vagy úgy, hamarosan pedig az új otthonunkban lehetünk teljes nyugodtságban. Ezt végig gondolva, pedig már meg is szólalt a csengő jelezve, hogy megjött a szőke apja. Most eldől minden és őszintén remélem, hogy az apja legalább egy fokkal jobb mint az anyja volt. Azt viszont tudnia kell, hogy soha nem marad egyedül. Jimin rám néz és feláll a kanapéról.

-Minden rendben lesz.-nézek rá biztatóan, mire elereszt egy bizonytalan mosolyt.

Sziasztok!
Köszönöm szépen a 30k megtekintést!
Nagyon jól esik, hogy ennyien olvassátok a sztorit.❤❤