Fucking love..

15.

    - Sziasztok, már azt hittem nem is jöttök. Gyertek be. - üdvözöl minket Laura.
    - Szia. Ezeket neked hoztuk, nagyon boldog születésnapot. Hány éves is lettél harminc.? - kérdezem nevetve.
    - Haha nagyon vicces vagy. Egyébként csak húsz.
    - Úristen Laura jó öreg vagy már. - mondom. Erre karon üt.
    - De azért te sem panaszkoshatsz, ha jól emlékszem két hónap múlva te is ennyi leszel. Még az enyémnél is hatalmasabb bulit csinálok majd. - sikoltoza.
    - Te jó isten be fejejeznétek a flörtölést, és ihatnánk végre valamit.? - vág közbe Vera türelmetlenül.
    - Bocsi veled is flörtölhetek ha gondolod. - mondom mire elhúzza a szájat és hangosan fel nevet.
Laura eltűnik a tömegben,mi meg a konyhába vesszük az irányt, hogy igyunk végre valamit. Mivel én is eléggé meg szomjaztam. Fogok két poharat meg töltöm őket valami rózsaszín epres itallal Vera kezébe nyomom az egyiket,aki egyből lehúzza én is gyorsan követem a példáját. Magamhoz veszem az egész üveget és leülünk a kanapéra. Igencsak rám fér ez az este, ki kell már kapcsolom egy kicsit. Egy üveg meg pár feles után úgy döntök hogy táncolok. Felállok és a tömeg közepére megyek Verát is magammal vonszolva. Megpillantom Laurát amint épp felénk tart egy üveget tartva a kezében.
    - Tesék igyál velem is. - nyomja a kezembe a wishkynek tűnő valamit. Túl sokat ittam már ahoz hogy érdekeljen mi is van az üvegbe. Meghúzom és majdnem kiiszom az üveg tartalmát. Az ital végig marja a torkomat ezért gyorsan kikapom Laura kezéből a cólát és leöblítem.
    - Idd meg aztán gyere táncolj velem. - mondom,miután Vera kezébe nyomtam az üveget.
Az este továbbra is jo hangulatban tellik. Sokat beszélgetünk, táncolunk és baromkodunk.
Aztán meg pillanatom őt. Mi a fenét keres itt.? Mirok oda néz elkapom a fejem, de túl lassú voltam elkapta a tekintetemet.
    - Laura,az a srác hogy hogy itt van.?  Ismered.? - mutatok a fiúra aki tökéletes megjelenésével kitűnik a tömegből.
     - Igen ő a bátyám Milán. - kuncog annyit ivott már hogy semmit nem tud jelenleg komolyan venni.
    - Hogy mi.?  Tényleg, ő  a bátyád.? - ez most sokkolt kicsit.
    - Igen, igen nem is tudtad hogy ilyen jóképű tesóm van igaz? - próbál komoly maradni. De nem igazán sikerül neki.
    - Ohh micsoda jo pasi. - hunyorogva méregeti most már Vera is. Hát ez pompás. Miért is nem jártam még utánna a hátterének.?  Akkor talán nem értek volna ilyen meglepetések.
    - Léna én a helyedben lecsapnék erre az álom pasira. De ha nem, akkor megteszem én. - kacsint.  Mire a könyökömmel oldalba bököm. Rám néz és a pillantásomból lesik neki hogy mi a helyzet.
     - Hát hajrá én nem bánom, de nem hiszem hogy most bárkinek is van nála esélye. Két napja teljesen el van varázsolva. Szerelmes lett egy lányba de szinte nem is ismeri még. - nevet fel Laura. Kis gúnyoságot is hallok a hangjában.
    - Tudjuk, hisz Léna az a lány. - mondja Vera büszke mosollyal.  De mikor rá pillanatok azonnal a szájára szorítja a kezét.
    - Ne haragudj baba,nem tudtam hogy nem tudhatja meg. - kér bocsánatot közben átölel.
    - Semmi baj,de most ki megyek el szívok egy cigit. El lesztek addig ugye.? - mosolygok a barátnőimre.
    - Igen persze menj csak. - feleli Laura és megragadja Vera kezét és magával húzza táncolni. Kicsit meg szédülök ahogy kilépek a verandára és meg csak a hűvös levegő. Leülök a hintaágyra és meg gyújtok egy cigit. Jól esik a friss levegő. Minnél hamarabb ki kell józanodnom, mert tudom hogy elkerülhetetlen lesz a Milánal való találkozás és nem akarom hogy atom részegen láson. De ahogy végig futnak ezek a gondolatok a fejemben, fel bukkan az ajtóban oda sétál hozzám, majd le ül mellém.
    - Szia Léna.- szólal meg halk hangon