22.

82 2 0
                                    

Vera szól a kicsinek,míg én megtérítek. Asztalhoz ülünk és meg vacsorázunk. Vacsora közben beszélgetünk a tegnap estéről.
    - Hallod én azt hittem hogy Klaus megöli azt a gyereket,ahogy rá vetette magát az valami hihetetlen volt. Esküszöm mint valami vadállat. - mondja elszörnyedve.
    - Mégis azzal a vadállatal töltötted az éjszakát. - vigyorgok a barátnőmre .
    - De amúgy ja elég durva volt az biztos, jól helyben hagyta azt a gyereket. És Milán, egyszerűen hihetetlen amit csinált. Vágod azt se tudtam hogy ott ül mellettünk, és egyszercsak a semmiből fel pattant. Majd képes volt miattam fél holtra verni Krisztiánt. - látom magam előtt a jelenetet.
    - Hát tényleg nem látod miért tette.? - néz rám fel vont szemöldökkel.
    - De épp ez az hogy tudom miért tette. De nem szabadna hogy így érezzen irántam, sőt nekem sem szabadna azt éreznem iránta amit érzek. Mert basszus az apja a főnököm a húga a barátnőnk és úgy érzem ez így nem helyes. - válaszolom szomorúan. Olyan igazságtalan az élet, miért pont olyan emberbe kellett bele szeretnem aki nem nekem lett teremtve.?
    - Már miért ne lenne helyes.? Ne legyél barom látszik rajta hogy oda van érted és te is érte hiába akarod le tagadni saját magadnak is. Az érzéseinket nem mi irányítjuk baba ezt tudod te is. Ahogy azt se mi döntjük el hogy kibe szeretünk bele. De az viszont már csak rajtunk áll hogy mit kezdünk az ilyen helyzetekkel. - mondja. Annyira szerencsés vagyok hogy van egy ilyen tökéletes barátnőm aki mindig tudja mit kell tennie vagy mondania, mikor épp harcban állok magammal, az érzéseimel, az egész világgal.
    - Igen tudom és igazad van, csak mégsem tudom mit kezdjünk ezzel a helyzettel most.
    - Szerintem gondold át ezt és ne dönts elhamarkodottan. - a vállamra teszi a kezét. Majd fel áll el veszi a kicsik elől a tányért és a mosogatóba rakja.
    - Na gyertek picurkáim mossunk fogat aztán irány az ágy. - mosolyog a kicsikre
    - Kapcsolj majd nekik valami mesét. Ott alszunk velük ma jó.? - mondom, de nem nézek fel a telefonból. Épp Milán üzenetét olvasom.
    - Jólvan. Na ki ér előbb a fürdőbe.? - szalad a lenti fürdő felé. Vissza tértek az üzenethez .
„Szia szépségem, nem tudom pontosan hogy mi van most köztünk de nem sietetek semmit én rá érek várni rád ha kell egy életen át is.
Azt hiszem beléd szerettem, abban a percben mikor először bele néztem azokba a gyönyörű barna szemeibe. Egyszerűen meg babonáztál. Mindent el fogok követni hogy te is ki mutasd felém az érzéseidet, és végre az enyém legyél. Alujd jól és legyen csodálatosan szép álmod. Jóéjszakát hercegnő.❤️👑 „
Úristen ez valami gyönyörű, hát tényleg belém szeretett, és én is szeretem csak még nem tudja.
"Szia, édes vagy és hidd el hogy ki fogom mutatni hogy mit érzek irántad csak még nem tudom hogy csináljam... Nem kell sokat várnod ígérem csak egy kicsit légy türelmes. Jóéjszakát neked is és szép álmokat. ❤️„ - válaszolok és bemegyek a szobába a többiekhez. Mindenki fekszik már és az oroszlán királyt nézik. Meg puszilgatom a kicsiket és be fekszek én is Vera mellé.
    - Majd holnap megbeszéljük mi volt az éjszaka. Nem úsztad ám meg. - bököm oldalba.
    - Ohh, oké. - válaszolja
Nézzük a mesét már mindenki el aludt. Ki kéne menni egy cigire. De mire ezt végig gondolom már le is csukodott a szemem.

Fucking love.. Where stories live. Discover now