Fucking love..

57.

36.Fejezet
                        • Léna •

Ki nyitom a szemem és egy csöpp kis kutyát pillantok meg magam mellett aludni. Körbe nézek de nem ismerős a szoba. Mégis hol a fenébe vagyok.? És a többiek.? Fel állok, feszülő fájdalmat érzek a hasam alján. Fel húzom a pólót és meg látok két kis tetoválást rajta. Basszus még tetováltattam is.? Jobban meg nézem és rájövök hogy egy kis ejfel tornyit ábrázol az egyik, a másik meg egy szív egy M betűvel a közepén. Ki lehet az az M.?  Nyilván nem Marcel, biztos nem hagyta volna hogy ezt tegyem. Fel veszem a cipőmet és le szaladok a csiga lépcsőn, szerencsére a többiek is itt vannak.
    - Hol a picsába vagyunk.? - kérdezem közben a telefonmra pillantok délután négy óra van. Meg nyitom a galériát hátha találok egy képet vagy valamit a tegnap estéről. Hát van nem is egy. Na jó nem tudom mi történt este de ahogy a képekből ítélem semmi jó.
    - Szia Léna. - bukkan fel Noah is. Áhh szóval nálla vagyunk, szuper legalább már tudom hogy nem egy vad idegen hazában dekkolunk.
    - Szia, velünk voltál egész éjszaka.? - kérdezem majd meg ölelem.
    - Nem, este tízkor hivatal fel hogy itthon vagy és hogy találkozzunk. Aztán olyan hajnali egy körül értetek ide. - magyarázza nevetve, és ki vesz a sütőből egy tálca muffint.
    - Basszus, semmire nem emlékszem onnantól hogy az Éjeli fényben kiabálsz velem hogy ne igyak többet. - mondom Marcelnek és le fekszek a kanapéra.
    - Nyugi mi is épp azt találhatjuk hogy mi történhetett,és hogy mégis hogy jutottunk el ide. - nevet fel Nat.
    - Jah és azt hogy miért van mindenkin egy kis ejfel tonyos tetkó, rajtad is van.? - kíváncsian fürkészi az arcomat Vera.
    - Sőt rajtam egy szív egy M betűvel is van. - húzom fel a pólóm alját hogy jól lássák miről beszélek.
    - Ez vicces ugyanis nekem ugyan ez csak L betűvel és a csuklómon. - húzza vigyorra a szájat Marcel.
    - Nyugi srácok a tetkókat én csináltam. Léna találta ki, ti meg azonnal bele mentetek. Az a két szíves meg azért készült mert Marcel szerelmet vallott és igy akartatok meg béjegezni a szerelmeteket. - próbál minket meg nyugtatni Noah. De ez egyáltalán nem meg nyugtató, ezek szerint ha este én azt mondtam volna hogy ugorjunk kútba ők örömmel tettek volna eleget a kérésemnek. És mi az hogy Marcel szerelmet vallott.?
    - Pompás van még valami amit tudsz az esténkről.? - húzom el a szám.
    - Hát tetoválás után elő kaptál egy nagy zacskó kokaint, és úgy ettétek mintha cukor lett volna. - meséli el szőrnyedve.
    - Mindannyian.? - mered rá a három fiú.
    - Ti csak egy-egy csíkot szívtatok fel. Azt is azért mert a lányok erőszakoskodtak. - azta erőszakkal vettünk rá három fiút hogy csapjak szét magukat.? Az elég erős.
    - Bazdmeg Léna honan a szarból szereted.? - kérdezi Marcel látom rajta hogy kezd ideges lenni.
    - Nem tudom, semmit nem tudok érted.? Inkább menjünk haza, meg akarok fürödni és aludni az ágyamban. - kiabálom és fel pattanok.
    - De nem is vagy kíváncsi hogy mi történt este.? Mert én nagyon kíváncsi vagyok rá hogy miért ébredtem melletted meztelenül. - emeli meg a hangját már Marcel is. Hogy mi.?  Meztelenül ébredt mellettem, bassza meg bassza meg.
    - Mi van.? - meredek rá.
    - Jól hallottad anyaszült meztelen voltam mikor fel ébredtem. - oda sétálok hozzá és meg fogom a kezét. Mindeki minket bámul.
    - Azt akarod mondani hogy újra meg történt.? - el nevetem magam, mert nem olyan szörnyű a helyzet mint ahogy azt ő le festi. Le feküdtünk már egymással csak akkor emlékeztünk rá, ugyan ez a helyzet most is annyi különbséggel hogy nem emlékszünk rá.
    - Megint.? - szólal meg egyszerre Vera és Nat. Hoppá el felejtettem hogy ők nem tudnak róla.
    - Öhhm ezt majd később el mesélem. De most összegezzük akkor. Mindenkin van tetoválás amit Noah csinált, Marcel szerelmet vallott amit meg is bélyegeztünk nyilván ezért ébredtél meztelen,én mindenkit meg etettem kokainnal,és a többi örök rejtély marad. Rendben vagyunk így.? - villantok egy hatalmas mosolyt.
    - Igen szerintem jobb is így hogy nem tudunk mindent. - mondja Zénó és fel áll.
    - Igazad van, na de induljunk is akkor. Bocs haver hogy így fel forgattuk az estédet. - Marcel kezet fog Noah-val és el indulunk haza.

Le zuhanyoztunk és már a szobámban beszélgetünk, a fiúk el mentek a pizzáért. De Zénó az előbb küldött egy üzenetet hogy álljak ki az erkélyre mert valamit látnom kell.
    - Szia kedvesem, gondoltam adok neked egy szerenádot ha meg engedned. - kiált fel Marcel. Gitárral a kezében ül a motorháztetőn és énekelni fog nekem.? Na erre kíváncsi leszek.
     - Hát halljuk. - kiáltom vissza neki, és megy gyujtok egy cigit. Az egyik kedvenc zenénket énekli a "Légy enyém"- et. De vajon mit akar ezzel. Vera és Nat mosolyogva néznek rám biztos tudnak valamit.
    - Ti tudjátok mi ez az egész.? - kérdezem fel vont szemöldökkel.
    - Mingyárt meg tudod, csak hallgasd. - mondja Vera. Végig hallgatom a szerenádot,nem is volt olyan rosz mint gondoltam. Nat sikítva szalad ki hozzám.
     - Léna gyere gyorsan.
     - Mi van már.? - mikor be lépek a szobába minden tele van rózsa szirmokkal és Marcel ott térdel előttem. Istenem..
    - Gyere hozzám Léna..!