Fucking love..

43.

22.Fejezet
                        • Léna •

Este kilenc óra van, már el kezdtem készülődni. Írok egy üzenetet Melissának hogy menjen be nem sokára én is ott leszek. Dobok fel egy kis sminket, azt a fehér szoknyát meg virág mintás felsőt veszem fel amit tegnap vettem egy fekete magassarkúval. Fel kenem a kedvenc vörös rúzsomat és már kész is vagyok.
    - Nat kész vagy már.? - rontok be a szobájába.
    - Igen, mehetünk. - magához veszi a táskáját és indulunk is. Még jó hogy csak három saroknyira van tőlünk a bár.
Hamar a bárhoz érünk de nagyon sok ember tolong elötte ezért fel hívom Melissát hogy bent van e már.
    - Szia itt vagyunk, te bent vagy már.? - kérdezem közben meg gyújtok egy cigit, egy hamar úgy sem fogunk be jutni. Hiányzik az a kiváltságos helyzet hogy a hátsó ajtón mehessek be. De ugye ez nem az Éjeli fény és nem magyarország.
    - Szia igen, várj ki megyek és be jöhettek velem hátul. - hadarja és le teszi.
    - Na mi a helyzet.?  - kérdezi Nat és kiveszi a kezemből a cigit.
    - Mingyárt ki jön Melissa és be visz minket. Amit amúgy nem igazán értek hogy csinálja de biztos ki derül. - válaszolok és vissza veszem a cigimet. Bele szívok egy utolsót és el oltom.
    - Sziasztok. - kiált Melissa és meg ölel minket.
    - Szia, mégis hogy tudsz be vinni minket.? - kíváncsian fürkészem az arcát. El mosolyodik és el indul előttünk.
    - Hát történetesen a nagy bátyámé a hely. - meséli útközben.
    - Na Léna ezek szerint itt is lesz egy hely ahova soron kívül be járhatsz majd. Csak vesd be azt a lenyűgöző kedvességedet és sima ügy. - bök oldalba nevetve Nat.
    - Hahaha, de most hogy jobban bele gondolok tényleg azt kéne tennem. Jó ha sok helyen ismerik az embert. - kacsintok rá.
    - Noel ő itt a barátnőm Léna és a gyönyörű nékikéje Natasa. - mutat be minket egy magas, szőke hajú, kék szemű pasasnak.
    - Lányok ő a kedvenc kidobom Noel. Jó biztonsági őr, és iszonyat jó pasi. - csapja vállon Noelt.
    - Jó szórakozást a szép lányoknak. - nagyon szép a mosolya. El sétálunk mellette és egy hatalmas tánctér tárul a szemünk elé. Belül sokkal nagyobb ez a hely mint kívülről tűnik.
    - Úristen Mel ez az egész tényleg a nagy bátyádé.? - kérdezem miközben ámúltan nézek körbe.
    - Igen, ugye mien király.? Ohh meg is ismerhetitek pont ott jön. - mutat egy fekete hajú srácra aki épp a tömegen verekszi át magát és
tart. Ismerősnek tűnik de nem tudom honnan. Mikor meg áll előttem akkor esik le hogy honan is ilyen ismerős nekem, hát ő az új tanárom.
    - Szép estét lányok. Szia unoka hugi. - öleli meg Mel-t. Úristen ő Mel nagy bátyja.? Ez aztán a váratlan fordulat.
    - Szia, nagyon szép ez a hely. Natasa vagyok - fog vele kezet Nat. Azta rohadt hogy én mien szerencsétlen vagyok. Dél előtt szinte le haraptam a fejét és most itt állok vele szemben az ő bárjában. Mi jöhet még.?
    - Köszönöm igyekeztem azzá tenni. Marcel.  - mosolyog rá Marcel. Mostmár legalább értem hogy miért van minden falon egy-egy ámulatba ejtő festmény. Vajon ő festette az összeset.? Minden bizonnyal igen.
    -  Igyunk valamit. - fogom meg Mel kezét és húzom magammal a bár pulthoz. Nat és Marcel is követ minket.
    - Helló három jagert. - csapom le a pénzt a pultra.
    - A vendégeim ma este. - szól oda a srácnak Marcel.
    - Nem kell ki tudom fizetni. - vágok egy grimaszt.
    - Léna.. Ne legyél bunkó. - szól rám szigorúan Nat.
    - Jólvan bocs... Köszönjük hogy meg hív minket tanár úr. - mondom még mindig ugyan abba a hangnembe, majd le húzom az italt. Fel pattanok és a tánc tér közepén táncolni kezdek. Nat és Mel akiket csak úgy ott hagytam a pultnál csak bámulnak rám. Biztos nem tudják mi ütött belém. Mondjunk honan is tudhatnák, nem kötöttem az orrukra hogy ez a bunkó az új tanárom és kicsit sem szívleljük egymást. Én legalábbis egyáltalán nem. Hisz a sármos, ellenállhatatlan külső alatt egy pofátlan kis dög.
    - Mi a bajod Marcelel, és miért azt mondtad neki hogy tanár úr.? - kérdezi Nat miközben a hátam mögött táncol.
    - Azért mert ő az új tanárom és az első nap elég szépen ki kellett osztanom. De nagyon szépen kérlek hogy ne most kelljen el mesélnem hogy mi volt. - mondom és magammal húzom a rudhoz. Ezt a szokásomat se igazán áll szándékomban el hagyni. Emlékszem hogy az Éjeli fényben is így lettünk középpontok Verával. Meg amúgy se igazán érdekel hogy mit gondolnak rólam az emberek, és így legalább Marcel is rá jön hogy nagyot tévedett velem kapcsolatban.
    - Húhh lányok, nagyon jól  nyomjátok. - kiáltja Mel aki a színpad elött táncol. Két teljes zenét végig táncoltunk, mikor vége a másodiknak is kifuladtan sétálok le a színpadról mikor meg szólal a telefonom. Zénótól jött üzenet gyorsan meg nézem.
    „Szia hol van Nat.?  Hívtam de nem vette fel. Kérlek szólj már neki hogy hívjon fel.!" - áll az üzenetben. Annyira a telefonomra koncentrálok hogy véletlen neki megyek egy táncoló fiúnak.
    - Ohh bocsánat. - fel nézek, de azt kívánom hogy bár ne tettem volna. Marcelel találom magam szemben újra.
    - Semmi baj. Minden rendben.? Látom nagyon el mélyültél valamiben. - pillant a földre esett telefonomra, és gyorsan fel veszi nehogy rá lépjen valaki.
    - Igen, miden szuper. - válaszolom gyorsan majd Natot kezdem keresni a tekintetemmel.
    - Ha Natasát keresed ennyire akkor most láttam ki menni hátul. - a vállamra teszi a kezét és úgy mutat az ajtó felé.
    - Igen őt, köszönöm. - ki veszem a kezéből a telefonomat és el indulok a pult felé hogy igyak még valamit. Úgy is össze futok majd még vele az este folyamán és az ő társaságához szükségem van még piára.
    - Szia, megint három jagert szeretnék. - mondom a pultosnak. Végülis most hogy bele gondolok nem bánom hogy a ma estémet Marcel állja. Ki tölti az italokat és én egymás után mindet le húzom. A srác csak hatalmas szemekkel bámul rám. Az utolsó poharat is a pultra csapom aztán el indulok kifelé. Egy lassú számot tettek be.
    - Minden fiú/férfi ragadja meg egy hölgy kezét és kérje fel egy táncra. - hallom a dj hangját ahogy a mikrofonba üvölti. A pia miatt most minha minden kétszer olyan hangos lenne, nem törődöm ezzel sem megyek tovább a kijárat felé. De valaki el kapja a karomat és közel húz. Marcel az. Hmm..  Ki gondolta volna.?
    - Mégis mit művelsz.? - próbálom ki húzni a kezem az övéből.
    - Tudom hogy elég rosszul indítottunk de ezt jóvá szeretném tenni. - mondja lágyan.
    - Nem teszel te semmit jóvá. - rántom ki most sikeresen a kezem és fel gyorsítom a lépteimet de az ajtó elött meg állok. Vissza fordulok,látom hogy még mindíg ott áll és engem néz. Észre veszem hogy mindenki tekintete ránk szegeződik. Felém nyújtja a kezét és úgy várja hogy vissza menjek. Kicsit nehezen forog már az agyam és nem igazán gondolom át hogy mit teszek, de el indulok felé és úgy döntök hogy táncolok vele. Hisz mi bajom  lehet belőle.? A kezébe teszem a kezem és úgy vezet a tánc tér közepére. Meg fogja a csípőmet én a vállára teszem mind két kezem és el kezdünk táncolni. Észre veszek pár vaku villanást de nem vagyok biztos benne hogy az ezért nem törődöm vele, csak élvezem a táncot ezzel a férfival akit bár tudom hogy nem szabadna most mégis sokkal vonzóbbnak találok mint eddig.
    - Köszönöm hogy nem hagytál lógva ez elött a sok ember elött. - mondja mosolyogva.
    - Ne köszönd, nem csak érted tettem. - vonom meg a vállam.
    - Tudom, de akkor is köszönöm és ne haragudj ha bunkónak tűntem az iskolában. Nem úgy értettem. - mentegetőzik. Be kell valljam hogy tényleg nem is olyan rossz arc.
    - Inkább te ne haragudj hogy egy ártatlan meg jegyzés miatt úgy fel kaptam a vizet és rád förmedtem. - a vállára hajtom a fejem mert nem igazán tudok és nem is akarok a szemébe nézni. Vége a számnak így nekünk is búcsúznunk kell, amit nem bánok mert biztos vagyok benne hogy még egy szó amit ki ejtett volna azon a tökéletes száján és valami őrültséget csináltam volna.
    - Hát ő nekem most meg kéne keresnem Natot. - mondom de nem engedi el a derekamat, közelebb hajol és meg csókol és tudom hogy nem kéne én is vissza csókolok. Mondhatnám hogy csak a pia hatására tettem de ez hazugság lenne. Túlságosan is tudni akartam hogy mien lehet a csókja. Ekkor újra vaku villanást látok és el tolom magamtól.
    - Ne haragudj, nem gondolkoztam és... - próbálja meg magyarázni a dolgot, de nem várom meg a magyarázat végét ki rohanok az udvarra ahol meg látom Natot Melissaval beszélgetni.
    - Nat mennünk kell. - szaladok oda hozzá közben elő halászom a kocsi kulcsot a táskámból.
    - Oké de héj mi történt.?  - követ a kocsihoz.
    - Én nem... Csókolóztunk. - magyarázom.
    - Te részeg vagy.? - csípőre teszi a kezét és úgy néz rám.
    - Nem dehogy is. Gyere menjünk haza. - be akarok szállni a kormány mögé de Nat ki csavarja a kezemből a kulcsot és meg előz.
    - Ülj be azonnal. - parancsol rám, meg se szólalok inkább mert tudom hogy csak rontanak a helyzeten. A haza vezető úton egy szót sem szóltunk egymáshoz. Látom rajta hogy mérges rám, és persze teljesen igaza is van nem kellett volna ennyit innom reggel iskolába kell mennem aztán a találkozóra. Istenem csak ne gyötörjön holnap a másnaposság.
Haza érünk Nat be csapja maga után. Meg próbálok gyorsan fel menni a szobámba hogy ne kelljen szembesülnöm a haragjával de nem vagyok elég gyors.
    - Nem mész sehova. Most nem úszod meg úgy a dolgot mint szoktad. Nappali most. - kiált rám. Azta nem is láttam még ilyen idegesnek. Van egy olyan érzésem hogy most nagy fej mosáson fogok át esni. Le ülök a kanapéra ő meg velem szembe az asztal szélére.
    - Hogy gondoltad ezt.? Le részegedsz úgy hogy tudod hogy reggel iskola és utánna egy fontos ebéd az egyik legfontosabb ügyfelünkel.? - szegezi nekem az első kérdést.
    - Nat én nagyon sajnálom, nem így terveztem. De ígérem hogy nem szúrom el a holnapi ebédet. - ígérem meg. Őszintén mondom, mert ha ügyfélel vagyok akkor mindegy hogy mien állapotban vagyok mindíg a maximumot hozom ki a dolgokból.
    - Azt ajánlom is. És meg tudhatnám hogy miért kellett ilyen sürgősen haza rohannunk.? - vonja fel a szemöldökét.
    - Hát Marcelel táncoltunk egy lassú számra és hát meg csókolt. És nem vagyok benne biztos de szerintem le is fényképezték a pillanatot. - egy párnába temetem az arcom és úgy sikítok.
    - Huha, nyugi el intézzük ezt is. Most menj fürödni aztán feküdj le. A holnapi egy sors fordító nap lesz. - mondja. Nyomok egy puszit a fejére és fel megyek a szobámba. Olyan fáradt vagyok hogy semmihez sincs erőm. Majd reggel meg fürdők,gondolom. Be dőlök az ágyba úgy ahogy vagyok és azon nyomban el is nyon az álom