|| 59. ||

1.1K 119 20
                                    

|| Reader ||

Ahogy kicsengettek az óráról, tekintetemet rögtön a feketés hajú fiúra szegeztem, aki nem olyan messze ült tőlem, arcàn még mindig azzal a tipikus gúnyos, kárörvendő mosolyával. Esküszöm, hogy bár halkan, de hallottam még kuncogni is, s tudtam, éreztem, hogy rajtam röhögött.

Beharaptam az alsó ajkamat miközben az egyre jobban felforrósodó véremet próbáltam meg visszafogni. Legszívesebben letöröltem volna a képéről azt az ostoba vigyort ami csak még nagyobbra változott mikor szemeink találkoztak, és meglátja rajtam idegességemet. Hogy lehet valaki ilyen seggfej?

Mármint, eddig is tudtam, hogy nem egy földre szállt angyal, de azért reméltem, hogy végre békén tudjuk majd hagyni egymást, a visszautasításom után. Hát, úgy látszik, tévedtem.

-Iwaizumi, beszédem van veled!- Álltam fel a székemről, magabiztos tekintettel díjazva az Aoba Joshai ászának kisöccsét, aki csak megforgatta a szemeit, szavaimra.

-Bocs', nem igazán van kedvem hozzád. Menj máshoz kurvulni, jó?

-Hogy merészel az ilyeneket mondani rólam, te kis-

-[Vezetéknév]!-Hallottam meg a tanár hangját, aki a következő óránkat, a történelmet fogja tanítani. Észre se vettem, hogy bejött...De miért csak engem szid le? Én nem mondtam semmit sem, de amikor Iwaizumi olyanokat mondott rólam, akkor nem szólt semmit. Vagy akkor még nem volt bennt? Való igaz, hogy amikor rám szólt, akkor még csak a padsorok előtt ment el, de akkor is. Ez igazságtalanság!

Sóhajtottam, majd Akanera néztem, aki az ajtó felé biccentett. Mikor oda pillantottam, Kenma alakját véltem felfedezni a nyitott, barnás ajtó mellett.

-Jössz te is?-Mosolyodok el kényszeredetten, hiszen nem akarom, hogy Iwaizumi egy másodpercnél is tovább nézhessen, mennyire ideges is vagyok valójában.

-Aham, ha nem baj.

-Dehogy baj.

Ahogy kilépünk a teremből, egyből Kenma karjai közé bújok, aki szó nélkül von magához. Ahhoz képest, hogy a kapcsolatunk elején milyen visszahúzódó volt, mostmár egészen hozzászokott az érintkezéshez. Én mondjuk ennek csak örülök, még akkor is, hogyha nagyon aranyos volt, amikor full vörös lett a feje, mikor hirtelen arcom pusziltam, vagy megfogtam a kezét.

-Iwaizumi volt.-Motyogom a vállába, mire egy pillanatra mintha picit erősebben fogna, majd ugyanolyan gyorsan enged is el, de még továbbra is karjai között tart. Igaz, már alig érzem érintését.

-Elintézem.-Suttogja, hangjából kihallatszódik a feszültsége, de megrázom a fejemet.

-Köszönöm, de ezt magamnak kell elintéznem. És el is fogom. Még ma rábírom arra, hogy tüntesse el a pletykákat, amik rólam keringenek.

-Menni fog?

-Édes vagy, de nem tàmaszkodhatok mindig rád.-Mosolyodok el halvànyan, szavaimmal picit meglepem, de csak alig láthatóan bólint egyet, jelezve, megértette mondandómat-Délután úgyis elzáráson leszünk. Akkor majd elbeszélgetek vele.

-Tényleg, büntetésben lesztek...Biztos rendben leszel?

-Igen.-Egy gyors puszit nyomok az ajkaira, amit viszonoz-Nálad minden rendben van?

-Hai.

-Jól van.

-Figyelj [Név], lemegyek a büfébe, vegyek neked valamit?-Szólalt fel Akane, miközben a szóban forgó helyiség felé bökött fejével. A sajátomat megráztam, elmotyogva egy "azért köszi"-t. Mikor becsengettek, már előre alig vártam, hogy jól kioszthassam Iwaizumit a viselkedése miatt.

///

-Oi!

Az immár kihalt folyosón a hangom úgy visszhangzott, mintha csak egy megtermett barlang kellős közepén kiáltottam volna el magamat. Egy másik helyzetben igazán elcsodálkoztam volna ezen, de jelen pillanatban nem engedhettem meg magamnak, hogy ki essek a saját magam által magamra adott szerepemből. Légy magabiztos, állj ki magadért!

-Hah?-Fordult hátra hozzám a fiú, felvont szemöldökkel. S abban a pillanatban nem törődtem semmivel sem. Sem a következményekkel, sem azzal, ki láthat jelen pillanatban, sem azzal, hogy lehetséges, túlreagálom a helyzetet. Ez akkor nem tudott érdekelni. Csupán arra tudtam gondolni, hogy mindent meg fogok tenni azért, hogy elkerüljem a múltam megismétlődését.

Ezért hàt odaléptem Iwaizumihoz, és a tenyerem egy elegáns mozdulat kíséretében örök barátságot kötött az arcával, egy nagyobb csattanás kíséretében.

|| Love At Second Sight || Kenma x ReaderWhere stories live. Discover now