Számíthatsz rám

Halálfalók mulatása

Sziasztok! Mielőtt belekezdenénk a folytatásba, szeretném mindenki előtt megköszönni egy lelkes olvasómnak, fragmexnts-nek, hogy felajánlotta a segítségét és mind a két történetemnek tervezett borítót. Eszméletlen szép munkát végzett és rémesen hálás vagyok neki, amiért ilyen kedves volt. Szóval, ha valaki már írt történetet, vagy tervez írni, szerintem nyugodtan keressétek meg őt, biztos hogy elégedettek lesztek az alkotásaival!!! <3

---

Neki vetettem a hátamat Draco ágyának és hagytam, hogy a fiú a combomat simogassa, miközben heves vitába keveredett Zabinivel. 

- Mondom, hogy nem veszélyes. - forgatta meg a szőke fiú a szemét. - Ezerszer használtam már, csak szét kell rágni és kész! - bizonygatta az igazát a kis növényről, amit a vonaton vett. 

- Azt se tudod milyen hatása van! - felelte a fiú. Blaise szemében azóta rettegés ül, mióta Astoria megjegyezte, hogy szerinte ez a dolog, amit ki akarunk próbálni, ki mondatja majd velünk az igazat. Vagyis olyan, mint egy igazságszérum, de közben be is állsz tőle. 

- Mitől vagy így betojva? - kérdezte Pansy, aki velem szemben ült törökülésben a földön. Ő és Astoria egyre unottabban hallgatták a két fiú szóváltását és én is azt éreztem, hogy kezd elegem lenni a várakozásból. 

- Én nem vagyok betojva. - kapta fel a vizet Blaise. - Csak vannak dolgok, amik jobb ha titokban maradnak. - sütötte le a szemét, de nem tudta elkerülni a figyelmem, hogy tekintete találkozott az enyémmel. Furcsán néztem vissza rá, de úgy döntöttem az lesz a legjobb, ha nem kérdezek a dologra. 

- Szerintem nem tudnál semmi olyat mondai ami kiakaszthat minket. - vontam meg a vállam. - De ha ennyire nem akarod, akkor maradj a piánál. - dobtam be az egyszerű ötletet és a kezembe vettem az üveget. 

- Persze, ha nem vagy gyáva, csatlakozhatsz hozzánk a buliba. - pimaszkodott Draco, mire meglöktem a vállát. 

- Szerintem inkább kezdjünk inni. - ajánlotta fel Astoria és életemben először egyetértettem vele. Elővettem a pálcámat és öt feles poharat varázsoltam mindenki elé, amit csurig töltöttem a keserű folyadékkal. A magasba emeltük a poharainkat és egymásra néztünk. 

- Igyunk a közös kalandjainkra. - fintorogtam cinikusan, a többiek pedig keserű mosollyal ismételték szavaimat. A halálfaló csemeték buliznak... Nincs is ennél ironikusabb dolog a földön. Egyszerre koccintottunk mind az öten, majd hátrahajtottam a fejem és hagytam, hogy legördüljön a torkomon az ital. Meleg, égető érzés öntött el és az izmaim szinte elernyedtek a kellemességtől. Kitöltöttem magunknak egy újabb poharat, majd egy újabbat és mire észbe kaptunk, az első üveg már elfogyott,  mi pedig kezdtünk nagyon sokat nevetni. 

- Mit szólnátok hozzá, ha érdekesebbé tennénk a dolgokat? - vetette fel Astoria. Arcán furcsa mosoly ült, de kicsit instabilan támasztotta magát a karjával. 

- Mire gondolsz? - kérdezte Draco és feltűnt, hogy nagyon tetszik neki a felvetés. Kapkodni kezdtem a fejemet kettejük között és akaratlanul is elfogott egy borzalmas érzés, de akkor még betudtam annak, hogy sok volt az alkohol. 

- Próbáljuk ki a fúriabogyót és játszunk egy kicsit. - mondta a lány és izgatott mosolyra húzta a száját. 

- Milyen játékra gondolsz? - kérdeztem összeszorult gyomorral. A szívem olyan hevesen vert a mellkasomban, hogy szinte lyukat ütött bennem és elfogott a hányinger. 

- Felelsz vagy mersz. - kacsintott a mellettem ülő szőkére. 

- Az nem gyerekeknek való? - kérdezte Pansy, mire felé fordultam.