-Mindig együtt leszünk, igaz?
-Nem biztos.
-Mi?! De Manjirō-kun! Ne csináld ezt!
-Nem tudhatod mit hoz a jövő, ezért kell a jelennek élned.
-Ez igaz...
-Mi lesz akkor azzal a tetkóval?
-Még gyerek vagyok hozzá.
-Ken-chin is ilyen idősen csináltatta!
-Azért még várok egy keveset.
-Milyen tetkót akarsz majd?
-Olyat, mint amilyen Ken-sannak van csak macskával!
-Miért pont macska?
-Mert senki nem gondolná egy macskáról, hogy egy vérengző vadállat miközben az őseik kardfogú tigrisek.
-Menő!
-Ráadásul egy macska tud kedves és aranyos is lenni ha akar.
-Holnap van kedved egy bunyóhoz?
-Holnap suli van.
-Tényleg.
-Menni fogsz iskolába... igaz?
-Még eldöntöm.
-Manjirō-kun ez nem így megy! A tanulás fontos!
-Jólvan, fogd be.
-Én csak nem akarom, hogy senkiként végezd.
Másnap suliban ültem és figyeltem mikor kiabálást kezdtünk hallani a folyosóról.
Én már a fejem fogtam és próbáltam elsüllyedni a pandlón keresztül még a többiek nem tudták mi folyik itt aztán az ajtó kivágódott.
-Iza!- hallottam meg Manjirō-kun vidám hangját.
-Gyere, van egy kis elintéznivalónk.- hallottam meg Ken-san hangját mire elszakadt a cérna.
-MI A FENE BAJOTOK VAN!? EZ EGY ISKOLA! EZ NEM CSATATÉR! DE TI MÉGIS MINDENKIT SZÉTVERTEK! ELEGEM VAN EBBŐL! NE GYERTEK AZ ISKOLÁM KÖZELÉBE TÖBBÉ VAGY ÉN FOGOM ELLÁTNI MINDKETTŐTÖK BAJÁT!
-Mintha sokat tudnál tenni.
-Suli után várni fogunk!- integetett Manjirō-kun.
-TÜNÉS!- kiáltottam mire kisétáltak.
Innestől egész nap kerültek.
-Iza!- ontegetett Manjirō-kun vidáman.
-Dühös vagyok mind a kettőtökre!
-Bocs, hogy fel akartuk dobni a napodat.- mondta Ken-san
-Azzal, hogy egy csomó ártatlan diákot megvertek és eléritek, hogy kerüljenek engem? Kössz, igazán jól esik.
-Na akkor menjünk! Az a csaj biztos unja a várakozást.
-Milyen csaj?
-Majd meglátod.- mondta Ken-san.
Tehát a két sráccal sétáltam és közben meséltem nekik az ötletemről, hogy megnöveszthetnék jobban is a hajukat mire Ken-san azzal felelt, hogy mondja a majdnem kopasz lány.
Onnastól egy szót nem szóltam és ők csak nevettek.
-Manama-sama!
-Vére már! Azt hittem nem fogtok eljönni!
-Itt a pénz.- mondta Ken-san és a lánynak pénzt adott.
-A sikátorban van.- vette el a pénzt mire a két srác elsétált.
-Mi van a sikátorban?
-Majd mindjárt meglátod.- mondta és mellém sétált aztán a vállamra tette kezét.- Boldog születésnapot.- mondta aztán elsétált.
-Woah! Csodás!- hallottam Manjirō-kunt.
-Ez tényleg az.
-Skacok, én haza megyek!
-Ne! Maradj és csukd be a szemed!
-Minek?
-Mickey, inkább menj és takard el a szemét.
-Jó!- mondta Manjirō-kun aztán kiszaladt a sikátorból és eltakarta szemeim amit mellém ért.- Hozd ki!
-Micsodát?- kérdeztem értetlenül majd azt hallottam csak, ahogy valaki sétál, viszont a hangból ítélve cipelt valamit mert lassabban sétált egy átlagos sebességnél.
-Elveheted a kezed.
-Készen állsz Iza?
-Én már annak is örülök, ha nem egy hulla.
-Annál sokkal jobb!- mondta majd elvette kezét és unokatestvérem állt velem szemben oldalán egy motorral.- Tádá!
-Ez meg mi lenne?
-A születésnapi ajándékod.- mondta Ken-san.
-Jó vicc.
-Ez nem vicc!
-Mickey már egy ideje gyűjti a pénzét, hogy ezt megvehesse neked.
-Mostantól a banda hivatalos tagja vagy!
-Oh...
-Nem tetszik?
-Én mondtam, hogy legyen pink.- mondta Ken-san.
-Nem! Nem az a gondom!
-Akkor?
-Ez eléggé veszélyes...
-És?- kérdezték egyszerre.
-Nem akarok még meghalni.
-Jaj ugyan már!
-Élj egy kicsit! Egy motorba nem halsz bele!
-De meghalhatok miatta.
-Az már más tészta.
-Mickey, ha neki nem kell akkor Smiley biztos örülni fog neki.
-Igazad lehet, elvégre Angry tönkre vágta az övét.
-Ne!
-Hu?- néztek rám.
-Köszönöm ezt a motort! Nagyon tetszik!
-Akkor láthatjuk végre azt a mosolyt?- kérdezte Manjirō-kun mire elmosolyodtam.
-Többet kéne ezt csinálnod, jól áll rajtad.
-Uh! Ken-chin! Tanítsuk meg több emberes verekedésre!
-Nem rossz ötlet.
-Álmaitokban!
-Egy próbát megért.
Letöröltem egy könnycseppet ahogy észrevettem annak jelenlétét.
-Min töprengsz?
-A 12. szülinapomon.
-Aznap kaptd a motorod tőlünk, nem?
-De.
-Min gondolkozol annyira azon a napon?
-Mikor elsőnek próbáltatok iskola közben elvinni... mindenki rettegett aztán bejöttetek és engem el akartatok vinni mire kiabáltam és mindenki elkerült aznap.
-És?
-Titeket szoktak kerülni az emberek?
-Sokszor.
-Nem zavar?
-Nagyobb a csend.
-Nanami, Draken, nagyon hálás vagyok, hogy segítettetek a húgomnak!
-Elvégre a legjobb barátom vagy és azt a kis csimpánzt is kedvelem, ráadásul ezek a srácok egy légyel nem értek fel.
-Ez most úgy hangzott, mintha azt mondanád, csak akkor csinálsz ilyet ha ismered a személyt.
-Mert így is értettem.
-És mi van ha nem ismered de az egyik csapattagod családtagja?- kérdezte KenKen.
-Hamaki-san, esetleg nálad tölthetném az éjszakát?
-Persze.
-Köszi.
-Vagyis...
-Mi az?
-Nem tudsz mert az ágyam beszakadt!
-Ez nem probléma?
-De! Nagyon is az! Egy csomó rugó áll ki belőle és én nem tudok csak a kanapén aludni, ami egy személyes ha alvásról van szó!
-Azért köszi.
-Holnap találkozunk a megbeszélt helyen!- sietett el testvérével.
Sétáltunk egy ideig majd megszólaltam.
-Tudom, hogy nem Mickeyhoz viszel.
-És eddig tartott rájönni?
-Inkább választom a halált és haza megyek.
-Ahhoz már késő van.
-Ahhoz nincs, hogy elvigyél kajálni?
-Szép visszavágás.
-Kár, hogy nem vagyok éhes.
-Most csak szórakozol.
-Nem, nincs étvágyam.
-IZA!?
-Smiley?
-Fogd be! Kurva hangos vagy! És a csaj nem egyedül van!
-Angry!
-Csak ezt a kettőt ne.- fogta fejét KenKen.
-Hali kislány.- vigyorgott Smiley.
-Már megint ezzel az alakkal lógsz?- nézett KenKenre Angry.
-Ez az alak a felettesed.
-Köpök rá.
-Hé! Bunyó nincs! Angry! Bocsánatot!- szidtam a két srácot mire Angry szokásához híven morogni kezdett.
-Bocs, Draken.
-Elfeledve.- mondta lenézően.
-Gyerünk ikrek! Az éjszaka fiatal!- fogtam meg két legjobb haverom kezét és rángattam el őket.
-Hé!- szólt utánunk KenKen.
-Nem megyek haza! És a te lakásodra sem! Ne aggódj! Ezek ketten megvédenek!- szóltam hátra, hogy KenKent megnyugtassam, de kötve hiszem, hogy hatott.
-Mögém ülsz fel a motorra!- mondta Angry mire elvigyorodtam.
-Csak is!
-Ez nem ér! Mindig mögé ülsz!
-Mert ő képes úgy vezetni, hogy közben ölelem!
-Én is tudok!
-Dehogy tudsz!
-Menjünk el a motoromért aztán keressünk egy lepukkant helyet és tegyük még jobban tönkre!- mondtam.
-Király ötlet!- mondták az ikrek egyszerre.
Tehát egész este bandáztam a két sráccal aztán haza mentem hulla fáradtan de senkit nem érdekelte.
-Vexter, gyere ide.- mondtam mire kutyusom felugrott az ágyra és én mellé estem. (A kutya mellé, nem az ágy mellé.)- Jó fiú.- simogattam meg.
