-Angry!?
-Kísérőnek vagyunk itt, pofa be.
-Unk?
-Ne hidd, hogy én nem megyek!- ugrott rám Smiley hátulról majd lekapta a maszkom.
-Kizárt! Nem jöttök velem!
-Nincs apelláta! Fel a motorra és húzzunk innen!- dobta nekem a sisakot amit Smiley el is kapott mielőtt eltalált volna
-De-
-Hallottad a főnököt!- rakta rám a sisakot Smiley majd lemászott a hátamról.
-Titeket nem tudlak lerázni...
-Nem hát.- mondták egyszerre.
Tehát a két sráccal végig szeltem a várost és egy benzin kútnál megálltunk átöltözni és motort tankolni, mikor megvolt akkor az úticélhoz mentünk, és már vártak.
-23 perc! Nem rossz! Igazán nem rossz!
-Smiley, Angry, itt várjatok meg.
-Egy kutyának sem mondod, hogy maradj miután eldobtad a labdát!
-Ha bármelyikőtök is követni mer azzal végzek.- néztem rájuk komolyan.
-De-
-Hagyd.- mondta Angry levéve a sisakját.- Itt maradunk ha ezt akarja.
-Kössz mindent srácok.
-Gyere Cica, a főnök már vár.
-Ideges lehet a késés miatt.
-Igazából nemrég érkezett ő is.
-Akkor nem is gond, hogy késtem.
-Úgy örülök, hogy csatlakozol! A te szépséged az egész bandát harcba fogja vinni.
-Ezt, hogy érted?
-Ugye nem hitted, hogy hagyunk téged harcolni?- vigyorgott rám.
-Azt mondtad-
-Hanma.
-Itt vagyok és itt a cicus is!- mondta egy hatalmas vigyorral mire megpillantottam, hogy hova is hozott.
-Te atya úr Isten...
Egy arénához hasonlító helynek a legalján voltunk és annak is a közepe felé tartottunk. Az egész tele volt különösebbnél-különösebb férfiakkal.
-Minek forog?
-Csak nézelődik.
-Min? Ezen a helyen semmi érdekes nincs, csak egy csomó lúzer.
-Lehet nem látott még ilyen helyet?
-Cicus, skubizz a góréra.
-Melyik lenne az?
-Szőke, kék szemű szemüveges.
-Eléggé... kicsi?
-Az, de jó harcos.
-Hány éves?
-13.- mondta mire nem bírtam vissza fogni és elnevettem magam.
-Ez most komoly?
-Mi olyan vicces?!- szólalt meg hirtelen a törpe.
-Bocsi, bocsi, csak azt hittem, idősebb vagy nálam, de ezek szerint egy kölyök vagy még.- töröltem le örömkönnyeim.
-Szép halált.- hátrált el Hanma.
-Ha azt hiszed ezt megúszod akkor nagyon tévedsz.- ugrott le.
-Addig örülj még az orrom nem vérzik mert ha az megtörténik akkor a nyakad tekerem.- mosolyogtam.
-Tetszik a csaj.
-Van benne élet.
-Kár, hogy nemsoká meghal.
A srác elém állt mire kezem nyújtottam.
-A verekedés előtt egy bemutatkozás?- kérdeztem egy mosollyal.
-Kisaki.- adta kezét mire elvigyorodtam.
-Ennyire ostoba te sem lehetsz.- pördültem át a kar alatt ami azt eredményezte, hogy hátra csavarjam a karját és onnan már csak kibuktattam és rátérdeltem a hátára.
-MI!?
-Leengedted a védelmedet.- suttogtam a srác fülébe.
-Gyerünk cicus!
-Be tudnád fogni?! Kezd idegesítő- ekkor valahogy átfordult és lekevert nekem egy nagyot amitől oldalra estem.
-Ilyen könnyen nem nyersz, csak egy nyomorékkal szemben.- mondta de én meg sem moccantam.
-Mi van vele? Hanma, mondj valamit!- mondta egy nagyon ismerős hang, de nem jutott eszembe hozzá egy arc sem.
-Mit? Nem vagyok csodatevő, hogy felélesszem a holtakat.
-Szerinted meghalt?!- kiabált az ismerős hang.
-Nem tudom, de nem is érdekel.
-Hé.- guggolt le hozzám Kisaki.- Élsz még?
-Még, hogy élek?- kérdeztem aztán fejbe rúgtam a rohadékot.
-NA NE! EZ CSAK JÁTSZOTTA A HALOTTAT!
-Baszki, a fülem.
-Én le szoktam venni a szemüveget bunyóhoz, nem kell mert csak hátráltat, nagyobb fájdalmat képes okozni.- mondtam majd pofán rúgtam aztán feltápászkodtam.- Kezdjük el normálisan.
-Ki a fasz vagy te?!
-A nevem Nekozami, örvendek Kisaki.- mosolyogtam a srácra.
-Hogy képes még most is mosolyogni?- kérdezte a srác akinek a hangja már kezdett valami emléket hozni fel.
-Ez egy taktika, hogy felidegesítse az ellenfelét, ami ahhoz vezet, hogy az ellenfél nem fog tisztán gondolkodni és neki könnyebb dolga lesz a nyerésben.
-Kéz tetkó! Ne lődd le a poént!
-Csak magyarázok a nézőknek.
-Így nem buli.
-A harcra koncentrálj!- mondta Kisaki mire lehajoltam mert észre vettem egy csillogó dolgot.
-KITÉRT?!
-Néha kitakaríthatnátok itt.- egyenesedtem fel.
-Jó ez így.- mondta Hanma mire Kisakira néztem majd egy kézenálást csináltam, a lábaimmal folytó fogásba szedtem Kisakit aztán fellöktem magam így majdnem hátra esett de valahogy kiszabadult és maga fölött átdobott ami ahhoz vezetett, hogy a hátamon landoljak.
-Agh!
-Feladod végre?- nézett felém.
-Majd ha anyád megbaszódik újra.- mondtam mire hasba taposott ami csak ahhoz vezetett, hogy hányjak.
-Fúj.
-Legközelebb tüdőn vagy az alhasán! Attól nem hányja el magát!- mondta a srác Hanma mellett akiről annyi jutott eszembe, hogy a Tomanban volt benne valaha.
-Pofa be Kazutora!- kiabált Kisaki mire eszembe jutott arca.
-Francba...- mondtam ahogy egy könnycsepp lecsordult arcomon.
-Most komolyan sírni kezdesz?
-Gyenge vagyok ugyan úgy, mint mikor elkezdtem ezt az egészet...
-Így van, szóval jobb ha fogod a motyód és rohansz haza anyucihoz.
-Azok ketten kint biztos nagy öleléssel és zsebkendővel várnak majd.- mondta Hanma mire valami szinte átvette az irányítást és lekevertem egy hatalmasat a srácnak.
-Ez most megcsináltad.- mondta Kazutora.
