Nem az vagy akinek hittelek

46

-Ezek ki?
-Jobb ha nem tudod.- vettem fel egy pólót aztán a szoknyám.- Hajtsd félbe a takarót, ülj az ágy mellé és maradj nagy csendben!- mondtam majd gyorsan kikaptam egy tiszta bugyit a fiókból és felvettem.
-Rendben.- mondta mire kinyitottam az ajtót és kimentem majd visszacsuktam az ajtót.
-Iza!
-Itt vagyok!
-Szia Hugica!
-Hogy kerültök ide?
-Gond, hogy látogatunk?
-Akkor igen, ha nem szóltok!
-Pasival vagy?
-Szerintetek!?
-Na ne! Had nézzük!- indult volna el Rindo.
-Még mit nem! Tünés!- állítottam meg őt.
-Gyerünk már!
-Menjetek el egy sétára kérlek! 10 perc múlva gyertek vissza! Addigra rendbe szedem magam és a srác is el tud pucolni előletek!
-Csak 10 perc?- kérdezte Ran.
-Legyen 15.
-Gyerünk Rindo, a hugi eltünteti a bizonyítékokat.
-Kár.
-Tünés!- löktem őket az ajtó felé.
-Jó! Jó! Nyugi!- kezdtek el nevetni aztán kimentek és becsukták az ajtót mire vissza siettem a szobámba.
-Kazutora! Van 15 percünk mielőtt visszajönnek!
-Kik voltak ezek?
-A két unokatesóm! Jobb ha nem találkozol velük! Rohadt veszéjesek tudnak lenni!
-Tudtad, hogy jönnek?
-Egyátalán nem!
-Jobb ha gyorsak vagyunk.
-Pontosan! Szóval öltözz!
-Akkor vissza kaphatom a pólóm?- kérdezte mire magamra néztem.
-Hoppá, bocsi.- vettem le és adtam át.
-Jól állt rajtad.
-Kényelmes is volt.- kaptam fel a melltartóm a földről és próbáltam felvenni, de nem igazán sikerült összecsatolni.
-Had segítsek.
-Köszi.- mondtam és ő átvette a stafétát.
-A bőröd igazán puha.- adott egy csókot tarkómra.
-Ez volt az első és utolsó alkalom, ezt megbeszéltük.
-Tudom.- mondta átölelve.

Egy kis ideig csak csendben álltunk és élveztük egymás társaságát.
Felöltöztünk és Kazutora gyorsan elhúzta a csíkot miután mondtam, hogy tiszta a terep. A takaróm és a ruháim a mosógépbe raktam aztán normális ruhákba öltöztem és vártam a két idiótára.

-Na? Sikerült elmenekülnije?
-Szerencsére.
-Pedig szivesen megismertem volna a pasid.
-Nos... az már más téma.- néztem el.
-NA NE CSINÁLD!- rontott rám Rindo egy hatalmas vigyorral.
-Komolyan megcsalod?
-Nem a pasimmal akartam elveszteni, ez olyan nagy dolog?
-Én nem csaltam meg az enyém!
-Meleg vagy?- pislogtam mire Ran próbált nem röhögni még Rindonál kékhalál lépett fel.
-Ebből nem beszéled ki magad.- mondta Ran már majdnem nevetve.
-Nem vagyok meleg! A csajomat nem csaltam meg soha!- mondta Rindo észbe kapva mire Ran röhögni kezdett igen hevesen.
-Ti aztán fura páros vagytok.
-Ne röhögj coff-fejű!
-Nhem bhíromh!- mondta röhögve Ran.
-Minek is vagytok itt?
-Augusztus 7.én ráérsz?
-Aznap igen, miért?
-Mert akkor jössz velünk a nyári fesztiválra.
-Király, két fesztiválra is megyek.
-Fhu! A többiek a földön fognak röhögni ha ezt elmondom nekik.- törölte meg szemét Ran.
-EL NE MOND NEKIK!
-Késő. Már el is döntöttem hogyan teszem.
-Megöllek!
-Ne az én házamban!
-Bocs, hugica.
-Ja, bocs Iza.- kócolták össze hajam.
-Hékás!- bújtam ki kezük alól mire pislogtak néhányat majd nevetni kezdtek rajtam.- Egyszer megöllek titeket.
-Hajrá nagy sörény.
-Ez inkább bokor, mint sörény.
-Igaz, a sörényhez túl kócos!
-Elég már! Ti kócoltátok össze!
-Meg is oldhatjuk.
-Hogy?
-Mondjuk befonjuk.
-Ti?
-Nézd meg az én hajam. Szépen egyenletesen van befonva. Azt hiszed neked nem tudom ezt megcsinálni?
-Belőled kinézem Ran, de belőle nem.
-Van, hogy én fonom be az ő haját mert neki nincs hozzá ereje!
-Ritka alkalom, viszont jól tud fonni.
-Isten a mennyekben segítsd meg lelkem.
-Nem fog fájni!
-Ha megfésülöd magadnak a hajad.
-Meg fogtok halni ha fájni fog.
-Sejtjük.
-De a szépségért meg kell szenvedni.
-Utállak titeket.

Tehát végül tényleg felrakták a hajam egyész normálisan.

-Nem rossz.
-Tudjuk.