-Megcsináltad! Megcsináltad! Te egy zsrni vagy! Nem tudom mit csináltál! De sikerült!
-Huh?
-Nekozaminak se híre se hamva! Azaz, hamva az van mert halott, de legalább nem gyilkol!
-HOGY!?
-Figyelj, Izanami 6 éve halott.
-Mi történt!?
-Amennyit a rendőrség tud, Hanemiya Kazutora megölte őt.
-Azonnal beszélni akarok vele!
-Holnap tudsz csak.
-Most!
-Meglátom mit tehetek.
Tehát sikerült beszervezni egy találkát és én teljesen össze voltam zavarodva, hogy mi a fene folyik itt.
-Takemichi? Téged is rég láttalak.
-Mi történt? Izanami miért halt meg? Tudom, hogy nem te voltál!
-Kisaki és Hanma...
-Hogy?! De hisz... azt hittem már nincs hozzájuk köze!
-Hanma elrabolta Aoyurit és Kisaki megkörnyékezte Izát.
-Aoyuri?
-A lányunk... vagyis, Baji lánya, de én neveltem és így voltunk egy család.
-Akkor a lány már.
-Halott. Mikor Kisakinak ezredjére is nemet mondott, Hanma megölte a lányt.
-És ebbe te hogy kerültél bele?
-Iza a feleségem volt! Aoyuri pedig a lányom! Azt hiszed hagytam magam?!
-Mit tettél?
-Iza egyik este elment otthonról zokogva és követtem, mert ugyan úgy össze volt törve mint mikor Bajit vesztette el, így tudtam, valami ostobaságot tervez. Ahogy sétáltunk egyszer megállt és visszafordulva fegyvert szegezett rám.
-Miért?
-Nem tudta, hogy én követem, de mikor rájött akkor lerakta a fegyvert és ketten mentünk.
-Hova?
-Kisakihoz.
-Mit csináltatok?
-Kisaki nem volt otthon ezért Iza felhívta őt. Dühös voltam, hogy megvolt neki a száma mert azt hittem, hogy volt köztük valami de megmagyarázta, hogy csak azért volt meg a szám mert hívogatta őt és mivel a számot nem ismerte volna fel így elmentette a számot.
-Akkor semmi nem volt köztük?
-Nem. Iza gyűlölte azt a srácot.
-Kisaki elmondta hol van?
-Igen, és találkoztunk is vele, de nem volt egyedül.
-Kik voltak ott?
-Hanma, Smiley, Chifuyu, és még néhányan akiket nem ismertem.
-Mi történt a találkozón?
-Kisaki azt mondta Izának ez az utolsó esélye. Vagy hozzámegy, vagy meghal.
-Mit tettél?
-Semmit. Vártam, hogy Iza mit tesz.
-És ő mit tett?
-Megfogta a kezem és rám mosolygott. Aztán azt mondta nem hagyna el engem soha senkiért.
-Kisaki gondolom nagyon dühös lett.
-Igen. Viszont mikor ránk szegezte a fegyvert, többen elénk álltak.
-Hogy védjenek? Vagy, hogy ők végzzenek veletek?
-Hogy védjenek.
-Mi történt ez után.
-Azok akik nem álltak az oldalunkra Kisaki parancsára harcba szállta.
-Te is harcoltál?
-Igen, Hanma ellen.
-Mi történ utána?
-Hallottunk 3 lövést. Mind megálltunk és Izára néztünk aki a gyomrát fogta miközben a fegyvere füstölgött. Odarohantam de ekkor összesett.
-3szor lőtték meg?
-Csak egyszer, a másik kettőt Kisaki kapta, de abból az egyik nem talált.
-Mi történt ez után?
-Mindenki elrohant, én pedig mellette maradtam. Sírtam, jobban, mint Baji halálakor, de ő utolsó szavaival elköszönt és azt mondta szeret... és azt, hogy mostmár újra együtt lesz Bajival és a lányával, de ha én nekem is itt az időm, ő várni fog, és személyesen fog üdvözölni a mennyországban.
-Utána találtak rád a rendőrök?
-Igen. Mellette voltam napkeltéig és a rendörök így találtak ránk. Nem akartam elmenni mellőle, de elrángattak. A rendőrök nem hittek nekem és a bíróságon sem, így bűnösnek ítéltek. Ez mind Kisaki miatt van!
-Részvétem a családodért.
-Részvétem Hinatáért.
-Kössz.
Kimentem és mindent elmondtam Naotonak aki nem hitt nekem.
-Ismerem őt. Izanami volt a mindene! Nem ölte volna meg! Viszont ha valóban Kisaki miatt van mind ez, akkor őt kell kiiktatnom.
-Ne csinálj hülyeséget.
-Ez vért kíván lassan.
