-Az utolsó a célben egy lúzer!
-Mondod úgy, hogy hátrányban vagy!
-Csak adtam nektek előnyt!
-Gyerünk Cicám!
-Ne hagyd magad Chonbo!
-Hajrá Chome!Felgyorsítottam tempóm és nagyobbakat kezdtem lépni így vagy 6 méterrel hagytam le a két srácot.
-EZAZ! GYERÜNK!
-HÚZZATOK BELE!
-ÉRJÉTEK UTÓL!
-GYERÜNK NEKOZAMI!És hopp, egy ugrással megálltam a célvonalban.
-Még csak nem is liheg...
-Szép volt.- nyújtott felém egy üveg vizet Kazutora mire rámosolyogtam és elvettem.
-Ez semmi sem volt.- bontottam ki a vizet és kezdtem el inni.
-Hogy?!- kérdezte lihegve Chome.
-Tessék srácok.- nyújtott a két srác felé 1-1 palack vizet Kazutora.
-Komolyan ők a leggyorsabbak?
-Ezt egy szóval nem mondta senki.- mondta Kisaki.
-A leggyorsabbal akarok versenyezni! Ez unalmas volt!
-Choji? Mész vagy menjek én?- kérdezte Hanma.
-Menj, ha téged lehagy akkor megyek én.
-Oksa.
-Ezek szerint te vagy a második leggyorsabb?
-Csak nézd milyen magas vagyok.
-A magasság nem mindig előny.
-Igaz, a lányokat taszítóvá teszi.- mondta mire a szemem tikkelt egyet aztán tarkón rúgtam mire pofára esett.
-Mégis egy magas csajt választottál, hogy megvédjen téged.- sétáltam a starthoz még a srácok eldobták az agyukat és úztak szegény óriásra.
-Hanma, minden oké?
-Nem hittem volna, hogy tud így rúgni, elvégre szoknya van rajta és a bemutató csak nekem jár.
-Gondolj amit akarsz de ha szeretnéd le is veszem.
-Kíváncsi lennék ki mit tenne akkor.- mondta mire ledobtam magamról a szoknyám ami alatt volt egy solt.- Ja, hogy nem vagy merész.
-Jobb ha csak te kapsz műsort és az is privát lenne.
-Ennek van hátsó értelme?
-Ha sikerül lehagynod elmondom.
-Megéri.
-Felkészülni! Vigyázz! Rajt!- indított Kazutora.Mindketten sprintelni kezdtünk és nem kellett sok, hogy lássam a gyorsaságát, viszont még ez sem volt számomra lenyűgöző így csak lehagytam és beértem a célba 2 méter előnnyel.
-Lehagyta!
-Ez alig volt valami.- kezdtem el nyújtózni.
-Pedig olyan gyorsan futottam ahogy csak tudtam.- mondta Hanma kicsit pihegve.
-Majd este gyorsabb leszel.- sétáltam a szoknyámért.
-Oh?
-Ne szálljon a fejedbe.- kaptam fel a földröl aztán felvettem a ruhadarabot.
-Hajrá Choji.
-Sok sikert.
-Nem kell siker, lehagyom.
-Majd meglátjuk nagyszájú.- álltam a rajthoz.
-Csukd be a szád vagy bele fog menni a por.
-Adod magadnak a tanácsokat?
-Felkészülni!
-Meglátjuk kinek is szólt a tanács.
-Vigyázz!
-Adj bele mindent, nem akarok könnyű győzelmet.
-Rajt!- indított Kazutora mire elkezdtünk futni és szemeim elkerekedtek ahogy a srác lehagyott engem.Ahogy tudtam utólértem de nem tudtam lehagyni sehogy.
-Első kör!- mondta Kazutora ahogy elhaladtunk mellette.
Akár mennyire igyekezdtem nem tudtam gyorsítani a lépteimen, még ő fokozatosan gyorsított.
-Második kör!
A kört 1 méter hátránnyal tettem meg és az utolsónál feladtam.
-Megállt?
-Nekozami, minden rendben?
-Nem tudom lefutni. Gyorsabb nálam.- mondtam a levegőt kapkodva
-Tessék.- nyújtotta felém a vizet amiből eddig ittam.
-Köszi.- vettem el és lecsavarva a kupakot az egészet lehúztam.
-Azta! Ez a csaj aztán tud inni!
-Kissé szomjas.
-Csak kicsit.
-Na ki a beképzelt?
-Szép volt.- nyújtottam kezem.
-1 kört nem futottál le, nem rázok veled kezet, feladtad pedig volt esélyed.- jött nekem majd sétált vissza helyére.
-Kisaki! Teszel egy próbát?
-Attól függ ki ellen.
-A csajszi jó erőben van most.
-Esélyem nincs ellene.
-Egy próbát tehetnél!
-Mivan törpe? Félsz egy kis gyorsulástól? Csak 1 kört kell futni! Maszkmatyi volt az egyetlen akivel 3 kört kellett futnom, de abból csak kettőt futottam le mert feladtam.
-Maszkmatyi?
-Kapok engedélyt a gyilkolásra?
-Nem.
-Nekozami! A telefonod!- mondta Kazutora a kezében tartva a telefonom.
-Kössz, hogy szólsz.- sétáltam oda aztán vettem el.- Jaj nemár! Ezzel az alakkal nincs kedvem beszélni!
-Megoldjam?- kérdezte Kazutora mire megcsóváltam a fejem.
-Muszáj vagyok vele beszélni.- adtam oda neki az üres üveget.
-Értem.
-Mindjárt jövök.- sétáltam ki és vettem fel.- Mit akarsz?
-Ez aztán a kedves köszönés!
-Jaj szia Masaru! Nagyon rég nem hallottam felőled! Mi az a csodálatosan sürgős kibaszott ok ami miatt felhívsz?- kérdeztem nyálas kislány hangon.
-Apád veled van?
-Nem, ma még nem láttam.- mondtam normál hangomon.
-Mikor láttad utoljára?
-Tegnap délután, miért?
-Nem veszi fel a telefont.
-Lehet csak kikapcsolta.
-Sosem kapcsolja ki.
-Eseleg lemerült.
-Ilyennek ismered te az apádat?
-Nem, de nem hinném, hogy baja esett, elvégre képes megvédeni magát.
-Van aki ellen nincs esélye.
-Mire célzol?
-Az a gyanúm elrabolták.
-Mi okból?
-Az lehet az én hibám.
-Magyarázatot.
-Titeket láttak velem és ezzel veszélybe lettetek sodorva, nem szóltam mert nem hittem volna, hogy ez lesz.
-Milyen veszély?
-Azt nem mondhatom el, annyit viszont tudok mondani, hogy valakivel legyél folyamatosan aki képes téged megvédeni.
-Magyarán értem is eljöhetnek.
-Sajnálom.
-Esetleg ha sikerül hozzátok eljutnom akkor biztonságban lennék?
-Nem tudok ígérni semmit de a fiúk tudnak harcolni és képesek megvédeni ha úgy van.
-Ha apámról megtudok valamit akkor jelzek.
-Sok sikert.- tette le.
-IZA MÖGÖTTED!- hallottam meg Kazutora kiáltását de mire megfordultam volna valami eltakarta a szám és egyre sötétedni kezdett minden.
-A FRANCBA! GYORSAN!- kiáltott Choji és láttam ahogy közelítenek, de nem tudtam a szemem nyitva tartani.
-IZA!- hallottam az utolsó kiáltást mielőtt minden elsötétült.