-Hanma...
-Mond.
-Ha azt kérném, hogy ölj meg, megtennéd?
-Csak akkor, ha sikerülne felidegesítened annyira, amit kétlek.
-Értem.
-Ne aggódj.- adott egy puszit nyakamra.- Minden rendben lesz.- mondta mire ránéztem.- Ígérem.- mondta mire megcsókoltam.
-Mennem kell suliba.
-Muszáj?
-Az osztály strébere vagyok, persze, hogy muszáj.
-Lehetnél az osztály rosszlánya is.- húzta feljebb pólóját ami rajtam volt.
-Hé!- csaptam el kezét mire nevetni kezdett.
-Ugyan már, láttalak anélkül!
-A végén még nem tudod magad vissza fogni.
-Ha az este sikerült most is fog.
-Haza kell még mennem a cuccaimért.
-Elhoztam.
-Mi? Voltál nálunk?
-Ja, apád összeszedte a cuccokat én pedig elhoztam.
-És a-
-Azok is itt vannak.- mondta mire visszasétáltam hozzá.
-Te vagy a legjobb.- adtam neki egy csókot amit viszonzott aztán magára húzott és leültetett combjaira.
-Akkor még tudsz maradni.
-Mennyire tudsz gyorsan menni azon a motoron?- kérdeztem mire elvigyorodott.
Tehát ő vitt suliba és pont időben értem be és ő is megígérte, hogy elmegy suliba az én kedvemért, de tuti lógni fog.
Két óra között Bajival lebeszéltem a randit aztán utolsó óra előtt kiszedtem KenKenből, hogy az a zöldfülű hova jár suliba és tanítás után tettem arra egy kitérőt.
Pont néhány másik lúzerrel sétált, mondjuk az egyik nem is nézett ki rosszul.
Fejbedobtam egy kaviccsal majd elkezdtem elrángatni a havejaitól.
-Mi a!? Hé!
-Pofa be! Tegnap megmondtam! Ha meglátlak az utcán akkor kifaggatlak!- löktem egy falnak és támaszkodtam meg feje mellett.- Választ most! Honnan tudsz arról a kapcsolatról!?
-Nos... öhm... ezt nehéz lenne elmagyarázni...
-Akkor próbálkozz vagy beverem az orrod de akkor a fejed a falnak ütközik olyan erősen, hogy agyrázkódásod lesz!- emeltem meg öklöm.
-A jövőből!- nyögte ki az egyszerű választ.
-He?- fagytam le.
-A jövőből jöttem és azt az információt mondták, hogy együtt vagy vele már 15 éve, egy szót nem mondtak szakításról.
-Mi van? Azzal a törpével nem fogok újra összejönni, én Hanma barátnője vagyok.
-Hanma?
-Addig örülj még nem ismered és mi ez a hülyeség, hogy időutazó vagy!? 14nél nem nézel ki többnek!
-Mert a testem nem idősebb annál.
-Akkor csak a lelked utazik vagy mi!?
-Valahogy úgy.- mondta mire pislogtam néhányat.
-Ne szórakozz velem vagy kiverem az összes fogad!
-Hé!- hallottunk meg egy hangot mire oldalra néztünk.
-Hina, ne gondolj semmire!
-Éppen szét akarom verni a fejét mert nem válaszol.- mondtam visszanézve a srácra.
-Hagyd békén!- mondta a kislány mire elléptem a sráctól.
-Hina, ne csináld.
-Vagy mi lesz? Sírsz anyucinak?- indultam el Hinata felé mire a srác megragadta a kezem.
-Hozzá ne merj nyúlni.
-A barátnőmet nem verem meg. Akiket kedvelek azokat békén hagyom, de egy szót nem mondta a párjukról!- mondtam és be akartam neki ütni egyet de elhajolt mire egy vigyor jelent meg arcomon.- Tehát küzdeni akarsz?
-Nem! Erről szó sincs!
-Nanami! Kérlek! Hagyd őt békén!- mondta mire eszembe jutotta Hamaki.
-Ne hidd, hogy ezzel vége, mindig megszerzem amit akarok.- sétáltam el.
-Minden rendben?- rohant hozzá Hinata.
Hazamentem és ledőltem az ágyamra majd valami ugatást kezdtem hallani.
-Iza! Nézd mit hoztam!- kiáltott apa mire kisétáltam és könnyek jelentek meg szememben ahogy észre vettem egy gyönyörű szürke kiskutyát.- Ez itt a tiéd. Remélem nem gond, hogy haza hoztam. Gondoltam, hiányzik neked egy kedvenc társasága szóval vettem egyet.
-Gyönyörűen néz ki.- térdeltem le mire a kutyus hozzám rohant majd rám ugrott és elkezdett nyalogatni ahogy a könnyek lehullottak szememből.
-Mi lesz a neve?
-Olyan, mint egy elmosódott árnyék szóval Fade.
-Fade? Érdekes de tetszik.- mondta de én csak nevetni kezdtem ahogy a kutyus egyre jobban nyalogatott.
Még aznap elkezdtem a betanítását és nagyon ügyesen követte a parancsokat.
Előszedtem a táblázatot amit Vexternél használtunk, hogy mikor mit lehet vele csinálni és azt a hűtőre tettem és a nevet átjavítottam.
Este Fade mellettem aludt és én egy mosollyal hajtottam álomra a fejem.
Másnap elvittem kutya oviba iskola előtt és iskola után elindultam vele haza mikor egy idióta ránk dudált miközben a lámpa még kék volt és szegény Fade megijedt ezért elszaladt.
-FASZT A SEGGEDBE!- kiáltottam a sofőrnek majd elindultam Fade után.- Fade! Gyere vissza!- egy ideig követtem majd nyomát vesztettem.- Fade! Fade!- kiabáltam már lassan könnyezve.- Merre vagy!? Az istenit! Ha őt is megölik én megölöm Hanmát!- túrtam hajamba ahogy eszembe jutott Vexter.
-Nekozami!- hallottam meg egy ismerős hangot mire a hang irányába néztem.
-Te megint!?
-Ez a te kutyád?
-Fade!- rohantam hozzá és kaptam ki kezéből a kutyámat.- Nagyon megijedtem.- bújtam a kutyushoz.
-Öhm, miért szaladt el?
-Egy idióta ránk dudált, hogy haladjunk miközben kék volt a lámpa, szóval semmi oka nem lett volna ezt tennie. Az emberek idióták.- mondtam miközben azt néztem nincs-e baja Fadenek.
-Oh, értem.
-Kössz, hogy megfogtad, nem tudom mit csináltam volna, ha őt is elvesztem.
-Akkor ő nem az első kutyád?
-Nem... viszont az előző... hagyjuk, mennem kell.- néztem el.
-Kérlek! Szeretnélek megismerni.
-Mégis miért?
-Mert érdekesnek tűnsz.
-Csak mond meg mit akarsz tőlem és vessünk véget az egésznek!
-Komolyan beszélek! Csak meg szeretnélek ismerni!- erősködött.
-Egy ilyen gyenge nyominak semmi köze ahhoz, hogy velem mi van. Ha képes vagy egy normális harcra akkor majd mesélek.
-Ez esetben kihívlak!- mondta magabiztosan.
-Jó vicc.
-Komolyan beszélek! Küzdj meg velem!
-Nem akarok még egy embert megölni feleslegesen.- mondtam mire meghátrált.
"Ez is csak egy szájhős."
-Na látod, már a szavaim is megrémítenek téged! Semmi esélyed ellenem egy harcban.- mondtam.
-Ez nem igaz!
-3 percig nem bírnál állva maradni.
-Ha képes vagyok 3 percig állva maradni akkor beszélned kell magadról nekem!
-Te aztán nem adod fel. Legyen 4 perc és megegyeztünk.- dobtam be a törölközőt.
-Rendben!
-Holnap a Toman találkozó ponton délután 5kor, hívok néhány embert.- indultam el.
-Minek?- kérdezte mire megálltam.
-Hogy leállítsanak mielőtt meghalsz.- vigyorgottam rá és láttam ahogy teljesen lesápad.- Élvezd az utolsó óráid lábon, mert holnap tolószéke kerülsz, annyira el lesz törve a lábad, ha csak nem a hullaházba jutsz.- sétáltam el kezemben Fadeel.
Egy idő után leraktam a kutyát és folytattam a sétáltatását.
-Milyen aranyos kutya.- hallotam meg olyan hangot amit legutóljára 2 éve hallottam.
-Rindo...
-Oh! Még emlékszel rám?
-Hogy feledhetném el azt aki majdnem megölt?!
-Még mindig ezen kattog az agyad?
-Mi akarsz?
-Semmit, csak köszönni.
-Ilyeneket nem csinálsz.
-Most megfogtál. Azt akarom, hogy csatlakozz hozzánk.
-Mi?
