-Yo! Ken...- ekkor észre vett.- chin...
-Szia Mickey.
-Hol van Ken-chin?
-Ő nem tud erről a találkozásról... én küldtem az üzenetet.
-Miről lenne szó?
-Arra kérlek, hogy vedd be a bandámat a Tomanba.
-Heh?
-Azt akarom, hogy te legyél a HoshiNeko klán vezetője is.
-És ez azt jelenti, hogy megint a felettesed leszek!- vigyorodott el.
-Nem teljesen.
-Huh? Te máshova csatlakozol?
-Nem.
-Befejezni úgy sem fogod, akkor, valakinek a nője lettél!
-Nem, Mickey-
-Akkor már benne vagy egy bandában!
-MICKEY!
-Nem hagyhatod abba...
-Jövő héttől kezdve kerülni fogom a bandákat... addig lesz időm búcsúzkodni.
-Mi lesz a motoroddal?
-Már KenKen intézte... valaki megkapja és én normális életbe kezdek.
-Nem teheted ezt...
-De igen megtehetem.
-Ha felhagysz vele akkor kivégeztetem a HoshiNeko összes tagját.
-Nem érsz el ezzel semmit... belülről mindegyikőjük meghalt már néhány hónapja... nem vagyok jó vezér és ezt ők is tudták, mégsem szóltak, így most mind teljesen megtörtek.
-Iza...
-Remélem a srácok nem okoznak neked majd nagy bajt.- sétáltam el.
Mindenkitől elköszöntem és a banda jól fogadta a híreket szóval egy mosollyal tudtam tőlük búcsút venni.
Lassan 1 hónapja léptem ki a bandák világából és az életem visszatért az unalomba de annyira mégsem volt rossz, az osztály kezdett nyitni felém, ami nagyon jól esett.
-Nanami, esetleg a hétvégén ráérsz?
-Nem mert a... de, ráérek.
-Az előbb még-
-Igen tudom, eddig volt egy munkám és kirúgtak és még nem szoktam hozzá.
-Oh! Értem! Na azon gondolkoztunk az osztállyal, hogy elmehetnénk közösen moziba, mit szólsz?
-Nekem jó, nagyon köszönöm, hogy meghívtok.
-Az osztály része vagy akárhogy is nézel ki.
-Igaz...
-Elnézést a zavarásért.
-Itt a stréber.
-Esetleg Nanami itt van?
-Szemcsi! Itt a pasid!
-Ő még mindig nem a pasim csak egy ismerősöm.
-Mintha ezt bárki is elhinné.
-Szia Keisuke, mi a helyzet?- sétáltam a srác elé.
-Csak meg akartam köszönni, hogy segítettél a történelemben.
-Ugyan, ne főljön miatta a fejed, szívesen segítek bárkinek aki kéri.
-Esetleg szombaton ráérsz? Esetleg elmehetnénk egy-
-Randira!- szólt közbe Michiya-kun.
-Mi?- pislogtam értetlenül.
-Sazuki-kun...- nézett a szemüveges a melletünk lévő lányra.
-Most mi van? Te nem tudnád kimondani a szemébe!
-Ez akkor is kellemetlen...- dörzsölte meg nyakát egy rózsaszínes arccal Keisuke.
-Szóval te most randira hívsz?
-I-igen.- mondta mire az osztályra néztem.
-Menj, senki más nem fog elhívni téged soha, szóval ragadd meg az alkalmat.- mondta Juziri-san mire visszanéztem Keisukera.
-Iskola után beszéljük le a részleteket.- mosolyogtam mire szemei felcsillantak.
-K-komolyan?
-Igen, na sipirc! Elég az osztályba egy stréber!- tolta el a srácot Zaraza-kun.
-Hű...
-Első, hogy randira hívnak?- vigyorgott rám Kami-san.
-Nem, de ez az első, hogy igent mondtam. Mondjuk az eddigi srácok a külsőre mentek.
-Várj! Mi?!- sokkolt le az osztály.
Tanítás után Keisuke azt találta ki, hogy a könyvtárban beszéljük le a dolgot így oda mentünk, de ahogy elhaladtunk a kijárat előtt két olyan személyt vettem észre akiknek nem kéne ott lennie.
Amit tudni kellett azt lebeszéltük aztán én mondtam, hogy menjen nyugodtan mert nekem még ki kell kölcsönöznöm néhány könyvet és ez különös mód bevált.
Mikor meggyőződtem róla, hogy elhagyta az iskolát én is elkezdtem készülődni aztán kimentem.
-Iza!- integetett nagy vidáman Smiley.
-Csá.
-Ti meg mi a fenét kerestek itt!? Megmondtam, hogy nem akar-
-Barátok vagyunk, nem?- kérdezte Angry mire egy szó nem jött a számra.
-Lehet, hogy befejezted a bandázást, de attól még ugyan úgy barátok maradunk! Szóval fogd a cuccod mert elviszünk téged kajálni!
-Srácok...- könnyeztem be.
-Ne pityeregja! Úgy nézel ki, mint egy béka akin átmentek mikor sírsz!- szidott Angry mire nevetni kezdtem ahogy könnyeim lehullottak.
-Gyerünk! Kajás vagyok!
-Ti vagytok a legjobbak.- vettem le a maszkom és a szemüvegem.
-Gyere, az a kaja nem rendeli és eszi meg magát.- fogták meg kezeim és kezdtek el velem rohanni.
Tehát elvittek kajálni és közben egy csomó mindenről beszélgettünk, köztük arról is, hogy lesz egy randim.
-Ha a srác idegesítő akkor beverhetem a képét?- kérdezte Smiley.
-Megtudom én magam is tenni.
-De abból nekem semmi mókám nem származik.
-Láthatod ahogy szétveri a rohadékot, az nem elég?- kérdezte Angry.
-Nem igazán.
-Srácok, nem kell egyből védőnek lenni, ez a srác más.
-Ja, ez egy stréber.
-Kössz Angry.
-Huh? Most mivan!?
-Iza is az.
-És akkor!?
-Kössz mindent srácok de szerintem haza buszozok.
-Te ismered ezt a csajt?- kérdezte Angry.
-Nem, viszont úgy néz ki, mint egy barátom.
-Mi a fene lett veled? Konkrét menekülsz a semmi elől.
-Csak mennem kell, ennyi.
-Már miért kéne?- kérdezte Smiley.
-Mert holnap kezdődik a vizsga időszak és nem akarok rossz jegyeket szerezni.
-Te? A legnagyobb stréber? Rossz jegyet nem tudsz kapni!
-Te csak kurváskodsz most.- mondta Angry mire pofon vágtam aztán elhagytam az éttermet.
