-Nanami!- vágtatott be Baji.
-Ba- mondtam volna de kirángatott a teremből.- Mi van veled!?
-Mi a francot jelentsen ez?
-Mi?
-Komolyan megküzdesz valakivel?
-És?
-Nem tudsz semmit a srácról!
-Miért? Te tudsz?
-Nem de ez lényegtelen! Óvatosabbnak kell lenned az ilyenekkel! A végén még olyan harcba mész amiből nem jössz ki élve!
-Nyugi már! A legjobbaktól tanultam és amúgy is, ha nagyon rossz a helyzet akkor simán elrohanok.
-Mi van ha a földre vagy nyomva és az ájulás szélén állsz?!
-Muszáj a legrosszabbra gondolnod?
-Nem akarom-
-Mit!? Hogy bajom essen!? Egy önnáló nő vagyok! Nem kell nekem bébiszitter! Akadj le erről mielőtt beverem a képed!
-Rajta.
-Ezt most komolyan mondod?
-Igen, rajta, verd be a képem.
-Te kérted.- mondtam és ütöttem de a karom hátra lett csavarva és a földre lettem küldve.
-Most mit csinálsz?- kérdezte mire eszembe jutott Kisaki mozdulata így megpróbáltam, de nem bírtam átfordulni a hátamra, bárhogy próbáltam.
-Jó, feladom.- mondtam mire elengedett aztán felsegített.
-Nem vagy elég gyors.
-Nem számítottam erre.
-Pont ez az, mindenre számítanod kell, nem engedheted le a védelmedet.
-Istenem, kezdesz úgy beszélni, mint KenKen! Fogd be.
-Veled mi lett?
-Sok rajtam a stressz és szét akarok valamit esetleg valakit törni.
-Ugye tudod, hogy erre vannak a harag szobák?
-Mik?
-Nem tudom mi a neve, amiben mindent szét törhetsz amit akarsz.
-Ja, az nem ugyan olyan.
-Ott meg van engedve a zúzás.
-Jap.
-Akkor sok sikert a harcon.
-Ott leszel?
-Van jobb dolgom.
-Te tudod. Na mentem órára.
-Oké.
Suli után hazamentem és átöltöztem aztán adtam enni Fadenek, után elmentem a megbeszélt találkozási helyre.
-Biztos vagy ebben? Simán meg tud ölni.- hallottam Mitsuya hangját.
-Csak 4 percig kell állva maradnom.
-Feszültséget ad le.- mondta KenKen.
-Az mit jelent?
-Semmi jót egyikünknek sem.
-Múltkor majdnem eltört miatta az állkapcsom mert állba rúgott.- mondta Angry.
-Annyira erősen nem rúgtam.- sétáltam fel a tetejére a lépcsőknek.
-KÉTSZER IS ÁLLRA KAPTAM A TÁMADÁST!
-Tachi, vagy hogy hívnak.
-Hanagaki Takemichi vagyok.
-Mindegy, annyira nem izgat. Még most gondold meg magad mert ha ez elkezdődik akkor neked a következő állomás a hullaház.
-Csak 4 percig kell állva maradnom és nyerek! Annyit kibírok!
-Akarod tesztelni?- mosolyodtam el.
-Emma, indíts visszaszámlálót.- mondta Mickey.
-Már meg van, készen áll.
-Addig vagy biztonságban amég a cipőjét nem veszi le, akkor már valóban a gyilkolás a szándéka.- mondta Smiley.
-Mehet!- indított Mickey mire a srácra rohantam és lekevertem neki egyet amitől majdnem elesett, de megtartotta magát.
-Meg fogod bánni, hogy állva maradsz.
-Azt pedig még jobban, ha hátra esik mert akkor nincs menekvés!- mondta KenKen.
-Pofa be!- mondtam és elkezdtem a srácot mindenfelé megütni, de nem esett össze, aztán behúzott nekem egyet mire mindenki lefagyott.
-Haver, most nyírtad ki magad.- mondta Mitsuya még én elvigyorodtam majd felnevettem.
-Ezaz! Végre valami!- indultam el ismét felé és ő csak megtörölte vérző orrát amitől vigyorom csak nagyobb lett.- Végzek veled!- kezdtem el ütni és ő védekezett és ahol tudott vissza ütött.
-Nem áll jól, még van 3 perc.
-Meg fog halni...- mondta Mitsuya.
-Nem hagyjuk, hogy megölje.- mondta KenKen.
-Valóban?- kérdezte Mitsuya nem biztosan abban, hogy mire is vállalkozott.
"A srác nem adja fel, keményebb, mint hittem, de engem nem tud kibírni 3 percnél tovább!"
-Még 2 perc.
-FEKÜDJ MÁR KI!- vágtam orrba ismét de megint csak hátrébb lépett néhányat aztán rám nézett.- Idegesítő vagy.- mondtam aztán kibuktattam a srácot.
-2 és fél percig volt talpon!
-Rekord egy kezdőtől.- mondtam unottan.
-Nem volt elég?- kérdezte Smiley.
-EGY ILYEN!? NANÁ, HOGY NEM! ENNÉL MÉG MITSUYA IS JOBB!
-Köszi?
-Ez csalás...- mondta a földön fekvő.
-Már miért lenne az?
-Mert kibuktattál, az pedig nem ér.
-Semmilyen szabály nem volt meghatározva, és amúgy is, szerelemben és háborúban mindent szabad.
-Ez melyik volt?- kérdezte Mickey mire felé néztem.
-Mindkettő.- mondtam egy kacsintással.
-Mitsuya, próbáld védeni Takemicchi testét amég mi lefárasztjuk Izát.
-Értve!- mondta és elhúzta tőlem a mostmár elájult srácot.
-4 az 1 ellen? Ez milyen arány már?
-Ilyen állapotban ellened? Még mindig kevés.- mondta Angry.
-Ez igaz.- mondtam egy mosollyal majd megindultak feléjük.
Egy jó kis bunyót zártam nyertesen és megint Mickey volt az aki leállított.
-Jobb már?- kérdezte Mickey mellkasomhoz bújva.
-Sokkal, ez a bunyó már kellett.
-Biztos nem vagytok együtt? Mert nekem eléggé úgy tűnik.- mondta Emma.
-A magas srácokat jobban kedvelem.
-Oké, ezt meg tudom érteni.
-Bocs a hullákért, majd Mitsuya feltakarítja.
-Miért mindig én?
-Mert miért ne.- mondtam majd elindultam a lépcsők felé.- Mentem, csáo.
-Haz-
-Sétálva jó nekem.- mondtam mielőtt Mickey kimondta volna a teljes kérdést.
Hazamentem aztán elvittem egy gyors sétára Fadeet.
Mikor hazaértem lefürödtem és pizsamát húztam aztán leültem tanulni miközben egy nyalókát elkezdtem elfogyasztani.
-Holnap péntek... aztán lesz egy randim haj kapitánnyal... bezzeg Hanma nem visz el soha sehova.
-Ennyire zavar.
-MI A FRANC!?- ugrottam meg és majdnem kiestem a székemből.- MIKOR JÖTTÉL IDE!?- néztem az ajtóhoz.
-Úgy 7 perce.
-Köszönni nem jutott eszedbe?
-A kutyád itt ugatott, hogy vegyem fel, nem hallottad?
-Lehet a gondolataimba merültem.- fordultam felé a székkel.
-Minden rendben?- ült le az ágyra.
-Nem, ma volt egy bunyóm és sikeresen leadtam a feszültséget de nem éreztem az az érzést, hogy mostmár jobb, azt a könnyedséget, érted?
-Nem esett le a kő a vállaidról.
-Igen.
-És most komolyan tanulsz?
-Jobb ötletem nincs.
-Gyere ide.- mondta mire odasétáltam és mellé ültem.- Ma én alszom nálad.
-Történt valami?
-Megint balhé van otthon.
-Oh. Nos az én ruhám rád nem lenne jó.- mondtam mire nevetni kezdett.
-Én hoztam magamnak.
-Akkor jó.
-De felpróbálhatom a pólód ha-
-Ne is álmodj róla.- kezdtem el nevetni.
-Apád?
-Este nincs itthon.
-Miért?
-A másik családjánál van.
-Az igen.
-Reggel dolgozik, délután nálunk van aztán este a másik családnál, ez a rendszere.
-Hogy derítetted ki a másik családot?
-Nem vagyok idióta és apám pedig sokszor nem figyel arra, hogy a bizonyítékot normálisan elrakja.
-Hm.
-Szüleid sűrűn veszekednek?
-Csak akkor mikor apám hazajön.
-Ami?
-Havonta 2 alkalom.
-És mégis ez az első alkalom, hogy nálam alszol?
-Úgy voltam vele, hogy előbb te aludj nálam.
-Ez nem is ostoba elgondolás.
-Aludjunk, fáradt vagyok.
-Menj zuhanyozni elsőnek, addig én összepakolom a cuccom.
-Rendben.- adott egy puszit a hajamba aztán táskájából elővett néhány ruhadarabot majd ment a fürdő felé.
Elkezdtem összeszedni a füzeteim mikor egy boríték esett ki az egyikből.
-Ennek sosem lesz vége?
