Szívzűr a gimiben ✅

Forty-two

CHARLIE

Fogalmam sincs, mit kellene tennem. Weston és Tyler csak merednek egymásra, de úgy, mintha abból bármelyik pillanatban bunyó lehetne. Adrenalin száguld végig az ereimben. Tartok tőle, hogy csupán néhány lépés választja el a srácokat attól, hogy most komolyan veszélyessé váljon a helyzet.

- Hé, Weston! - Szól oda a jakuzziból a bátyám. - Nyugi!

Sosem hallottam még korábban ilyen hangon beszélni Mason-t, mintha csak meg akarna szelídíteni egy fenevadat. Kár, hogy ez nem igazán hatja meg Weston-t. Továbbra is olyan szögegyenesen és feszülten áll Tyler képébe hajolva, hogy attól mindenki komolyan aggódni kezd.

Végül aztán Tyler fúj visszavonulót.

- Nincs gáz, haver. - Mondja, majd néhány lépéssel elhátrál Weston-tól.

Nagy sóhajtással szakad ki belőlem a levegő. Tényleg már csak az hiányzott volna, hogy ezek ketten újra összeverekedjenek!

- Na, jó, hol is tartottunk? - Folytatja tovább a csevegést Mason a forró vízben, mintha mi sem történt volna, mire én csak a szemem forgatom.

Weston ebben a pillanatban szembefordul velem. Szinte letaglóz az érzelmek kavalkádja, amit a tekintetében látok.

- Weston... - Kezdek bele gyenge hangon, de valójában fogalmam sincs, mit is akarok mondani.

Néhány másodpercig csak állunk egymás előtt, aztán ő egyszer csak megunja a szótlanságom, majd ellép mellettem és otthagy. Nézem, ahogy bevonul a házba, közben viszont még látom, ahogy a szájához emeli a vodkás üveget.

Nagyot sóhajtok. A jakuzziban tovább folyik a társalgás, Tyler odaült a lányokhoz, én viszont csak állok, mint egy hülye és fogalmam sincs, mihez kezdjek. Weston haragszik rám, a bátyámra én haragszom, a legjobb barátnőm pedig jól láthatóan nagyon is jól érzi magát. Elindulok befelé a házba, közben pedig nagyon esetlennek érzem magam. A nappali üres, ahogy az étkező és az előszoba is. Nem tudom, hova mehetett Weston, a konyhában viszont az éppen italt töltő Lindára bukkanok.

- Charlie! - Szólít meg kedvesen.

Végre valaki, akinek még talán van hozzám kedve!

- Nem iszunk valamit?

De. Nagyon is de.

×

Ezután legalább fél óráig szerencsétlenkedünk azzal, hogy megpróbáljunk egy amolyan Cindy-féle koktélt keverni. A jelek szerint nem is volt benne túlságosan sok alkohol. Rákeresünk az interneten az uborkás koktél összetevőire, összedobáljuk, de a végeredmény egyáltalán nem hasonlít Cindy koktéljára. Mindegy, azért megisszuk. Én ennél a második koktélnál meg is állok. Már ez is kellőképpen megbizsergetett és elzsibbasztott, én pedig most tényleg nem akarom túlzásba vinni az ivást. Aztán Linda könyörög, hogy kísérjem el valahova, ahol át tudja venni a bikinijét. Aztán pedig azért könyörög, hogy én is átvegyem az enyémet. Nem tűnik annyira elrugaszkodott ötletnek. Úgy vagyok vele, hogy az este folyamán minimum egyszer azért ki kéne próbálni ezt a jakuzzit, már ha van. Visszavesszük a ruhákat a bikinikre, majd lemegyünk a nappaliba a többiekhez. Mostanra ugyanis már mindenki ott van.

Mindenki kivéve Weston-t.

- Lehetne, hogy ne lihegj bele az arcomba? - Kérdezi a pókjárásban álló Kitty a fölötte áthajoló Piper-től.

- Hidd el, hogy nem szándékosan teszem!

A többiek épp Twistereznek, ami amúgy nagyon jó buli lenne, ha...