Szívzűr a gimiben ✅

Four

Cindy bulijának témája a Halloween volt, így amikor Piper péntek délután átjött hozzánk, hozott magával néhány érdekes ruhadarabot is.

- Egy paróka? – Akadok ki rögtön. – Most komolyan?

Piper már egy teljes boszorkány szerelésben jelent meg a szobámban. Egy fekete-narancssárga ruha volt rajta egy csíkos, térdig érő harisnyával, természetes barna haját pedig teljességgel eltüntette egy hosszú, vörös paróka segítségével.

- Mondd azt, hogy nem áll jól!

Épp a tükör előtt nézegette magát, és látszott rajta, hogy neki tényleg nagyon tetszik az összhatás. Ennek tudatában pedig teljesen felesleges lett volna bármit is mondanom.

- Hát inkább nem mondom. – Felelem végül.

- Nagyon helyes. – Mondja, majd előkap a táskájából egy másik pompás darabot. – Ez pedig a tiéd.

A fekete paróka az ölembe pottyan. Nincs az az Isten.

- Na, jó. Kizárt, hogy erre rá tudj venni! Én szeretem a hajam úgy, ahogy van. Esetleg kivasalhatnánk, vagy begöndöríthetnénk, de minek eltüntetni?

Piper úgy néz rám, mintha bolond lennék.

- Talán félre értettem a helyzetet. – Mondja, én pedig sejtem, hogy ez egy hosszú monológ lesz. – Talán nem akarsz kicsit kitűnni a tömegből? Talán nem az a gond, hogy mindenki azt gondolja rólad, hogy egy otthonülős, stréber, jó kislány vagy? Mert, ha továbbra is unalmas és átlagos akarsz lenni, akkor akár egyedül is elmehetek a buliba.

Felsóhajtok.

- De már ígyis óriási dolog, hogy egyáltalán elmegyek!

- Tudom! – Mondja a barátnőm megértően.

- Éppen ezért nem lenne elég, ha csak megjelennék ott normális külsővel?

- Nem! – Vágja rá rögtön Piper. – Teljesen át kell változnod. Ez az egy megoldás van.

Elfog a nevetés. Az ágyamon ülök otthoni szerelésben, az ölemben pedig egy rövid, fekete paróka van...

- Ez nevetséges. Úgy érzem magam, mint valami béna filmben. – Mondom, miközben a film címén töprengek.

- A Neveletlen hercegnőre gondolsz?

Bingó.

- Azt hiszem.

Piper ekkor leül mellém az ágyra.

- Elmondtad amúgy Mason-nek? – Kérdezi, mire én csak megrázom a fejem.

Életem legnagyobb hülyesége lett volna elmondani. A bátyám csajozni megy abba a buliba, és egészen nyilvánvaló, hogy a háta közepére sem kívánja majd közben a kishúgát.

- Weston és ő valami csapattársuknál italoznak a buli előtt. – Magyarázom.

- Na, látod! – Csillan fel a vörös hajú boszorkány szeme. – Ezek aztán tudnak élni! Most gondolj bele, hogy ha felveszed ezt a parókát meg valami csini cuccot, akkor még az is lehet, hogy ők ketten fel sem fognak ismerni!

Az mondjuk tényleg nagyon jó lenne. Később úgyis megtudják majd valahogy, hogy ott voltam, de jobb elkerülni a kellemetlenségeket.

- Naa, benne vagy? – Kérdezi Piper.

Ilyennek képzelem a vállamon ülő kisördög hangját is.

- Na, jó. De nadrágot veszek fel! – Szögezem le azonnal.