A Bébiszitter

31.

*Jungkook pov.*

Egy egy óráig tartó ebéd után hazamentünk. Útközben a kezem végig Jimin combján pihent, kivéve, ha kellett használnom a sebváltót, ő pedig közben végig a kezemmel játszadozott.

Más irányba mentem, mint azt kellett volna, amire a fiú rá is kérdezett, miért van:

- Hova megyünk?

- Hozzám. - adtam választ.

- Miért?

- Van pár dolog ami kell, utána hazaviszlek, ne aggódj. - néztem rá egy pillanatra, majd az útra.

- Nem is aggódtam.

Hamar meg is érkeztünk a házamhoz. Kiszálltam, és a kulcsommal kinyitottam az ajtót. Mikor csuktam volna be az ajtót, a szőke pattant ki a kocsiból, és bejött a házba.

- Hát te meg? - kérdeztem, miután becsuktam az ajtót.

- Érdekel a házad. - elindult körbenézni.

- Várj! - utána futottam, és pont megállítottam, mikor a fürdőbe akart benyitni. - Ide ne menj be.

- Miért? Titkolsz valamit? - erre nem válaszoltam csak a lelkére kötöttem, hogy ne menjen be, majd bementem a Jimin számára tiltott helyre. Kinyitottam a csap feletti szekrényt, ahol rengeteg dobozka volt. Kivettem onnan néhányat, és zsebre vágtam. Nem kéne, hogy a szőke lássa ezeket. Kiléptem a helységből, és szembementem előző gondolatom egyik főszereplőjével.

- Nem akartál körbenézni?

- De, már végeztem.

- Dehát nem voltam bent olyan sokáig. - értetlenkedtem.

- Gyors voltam. Mi van a zsebedben? - mutatott rá.

- Semmi fontos. Menjünk inkább. - indultam volna, de feltartottak.

- Ne titkold el. Attól nem lesz jobb.

- Tudom, és köszönöm, hogy aggódsz. De nem akarom megosztani ezt senkivel. Sajnálom. - lementem. Megvártam a szőkét, majd beültünk a kocsiba, és hazahajtottam. Otthon felvittem a gyógyszereket a szobámba, aztán visszamentem a szőkeséghez, és levágtam magam a kanapéra. 

Pár percig szótlanul ültem mellette, de nem bírtam tovább, ezért szorosan magamhoz húztam, és puha ajkaira tapadtam. A szőke belesóhajtott a csókba, de persze viszonozta. Nyelvemmel végigszántottam alsó ajkán, mire leengedte állát, én pedig átdugtam nyelvem a szájába. Vadul csókolóztunk, csak sajnos el kellett válnunk, mert elfogyott mindkettőnk levegője. Ennek ellenére partnerem kb. 5 másodperc múlva visszahúzott egy újabb csókra, amibe belemosolyogtam. Kezdtem lassan többet akarni, ezért behúztam Jimint az ölembe. Csókunk közben fellöktem kicsit a csípőmet, mire a rajtam ülő egy halk nyögés kíséretében elhúzódott tőlem.

- Ez fura. - nyögte ki egy sóhaj közben.

- Állíts le nyugodtan. - súgtam ajkaira, és újra rájuk tapadtam. Meglepetésemre nem állított le, inkább próbálta átvenni az irányítást. A számról áttért a nyakamra, és nyálas puszikkal, harapásokkal és szívásokkal látta el. Rettentően jó érzés volt! De mint mindig, most sem bírtam ki, hogy ne én domináljak.

- Várj...

- Mi baj? - néztem mélyen a szemébe.

- Én még nem csináltam ilyet. - suttogta.

- Nem nagy dolog, de azért jó érzés. Ha viszont nem akarod, akkor nem kell.

- Ki kell engesztelnem téged az ebéd miatt. - visszahajolt a nyakamra, de én eltoltam onnan.