*Jungkook pov.*
Kicsit meglepett, hogy Jimin csak így hirtelen megcsókolt. Vártam egy kicsit, amíg elmúlik a sokk, csak utána viszonoztam. Végül levegőhiány miatt húzódtam el tőle, bár ő ezt nem nagyon díjazta.
- Jimin, nem tudlak követni. - ráztam meg mosolyogva a fejem.
- Veled akarok lenni. - érintette össze a homlokunkat. - Érted?
- Kezdem érteni. - gondolkodtam el. - Úgy érted, hogy járjunk együtt?
- Igen. - hirtelen felindultságból nem is tudta, hol kapaszkodjon meg bennem.
Erre már nem válaszoltam, csak a lehető legszenvedélyesebben csókoltam meg. Ő szerencsére viszonozta, közben kicsit erősebben a hajamba túrt. Annyira jó volt. Amint átkerült a nyelvem a szájába, a szőke kezdett beindulni. Lábaival szorosabban ölelte át a derekamat. Én is kezdtem beindulni, ezért nekiszorítottam a szőke hátát a falnak. Levegőhiány miatt kellett elválnom tőle.
- Benne vagyok. - lassan elengedtem, de ő még mindig rajtam csimpaszkodott, akár egy koalakölyök az anyján. - Drágám, szállj le rólam.
- Nem akarok. - nyakamba hajtotta a fejét.
- Na jó, akkor leveszlek én. - egy pillanatra felemeltem, aztán letettem a padlóra.
- Akkor van kedved? - karolta át a nyakamat.
- Minden vágyam. - húztam magamhoz egy ölelésre, de ő inkább lehúzott magához egy csókra. Mosolyogva viszonoztam. - Elég lesz mára. - szóltam rá, mikor elváltam tőle.
- De végre újra élvezhetem. - húzott volna le magához egy újabb csókra, de nem hagytam.
- Még rengeteg időnk lesz erre. - nyomtam egy puszit dús ajkaira. - Vacsiztál már?
- Nem. - rázta meg a fejét. - Siettem hozzád. Basszus! - kapta a szája elé a kezét. - Otthagytam anyát az asztalnál. - ráfejelt a mellkasomra.
- Jaj, drágám. - mosolyogva megöleltem. - Szólj neki, hogy itt vagy.
- Nem. - szorosan ölelt magához. - Nem akarlak elengedni
- Mintha magamat látnám öt órával ezelőtt. - pusziltam a hajába. - Itt maradsz éjjelre?
- Nem tudom. - elengedett, és kiment a konyhába. - Ettél ebédet?
- Nem. - felugrottam a pultra.
- Miért nem? - csukta be a hűtőt, miután kivette az ételt.
- Nem kívántam. - húztam meg a vállam.
- Senkit nem érdekel, hogy kívánod-e. - tette be az ételt a mikróba. - Enned kell és kész.
- Jó, tudom, bocsánat. - szégyelltem el magam.
- És most már megint együtt vagyunk. - állt elém, és a combomra simított. - Már tudsz enni, ugye?
- Attól függ, mi az étel. - dadogtam az elejét. A szőke sokat változott, és sokkal bátrabb lett a szex terén.
- Akár én is lehetek. - finoman szétnyitotta a lábaimat, és közéjük állt.
- Tetszik, hogy ennyit változtál. - lábaimat átkulcsoltam a derekán.
- Nekem is. - közel hajolt hozzám. - Szóval, mi legyen a vacsorád? Én vagy az a finomság a mikróban?
- Vagy mindkettő? - simítottam a derekára a pólója alatt.
- Jó ajánlat. - belemarkolt a combomba.
YOU ARE READING
A Bébiszitter
Teen FictionJeon Jungkook egy 22 éves bébiszitter, aki remekül végzi a dolgát. Egy nap viszont kap egy egy hónapos munkát, ami eddigi legnehezebb feladata lesz. Vajon sikerül neki elvégezni, vagy beleőrül a feladatba?