Baby girl

26. ,,Szerelmes vagy?"

-Muszáj erre a partira mennünk? Az utolsó is kudarc volt.-jegyezte meg Reese.
-De a parti után a legcsodásabb dolog történt.-nyomott egy csókot a fedetlen vállára.
-Micsoda?
-Végre megcsókoltalak.-mondta egy mosollyal az arcán.
-Akkor most magasra kell raknod a lécet.-ült le hogy becsatolja a magassarkúja pántját. Lloyd végigmérte.

-Tudod...lehet igazad van.-a szemeit nem tudta levenni róla.-Itthon kellene maradnunk.-mondta.
-Miért?-nézett fel rá ahogy a szemeik találkoztak.-Nem!-nevetett.-Nem kaphatsz meg főleg nem miután belepaszíroztam magam ebbe. Ez a büntetésed.
-Elég rövid. Ha egy picit fentebb tudom már tolni akkor...
-Lloyd.-nevetett.
-Bárcsak a farkamon ülnél most.-beindította Reese látványa és tudta ez nem lesz jobb. Akarja őt tetőtől talpig, minden pillanatban. Ez a nő megbabonázta őt.

☆☆☆

-Annyit készülődtem erre szétszeded a ruhám.-igazította meg ahogy kiszálltak. Lloyd szintén a nyakkendőjén igazított.
-Neked csak a nyakkendőd áll szarul.-segített a férjének.-Nekem a bugyim se az eredeti pozícióba van.
-Nem tehetek róla ha akartalak.-nevetett.
-Pedig mondtam hogy nem kaphatsz meg.
-De megkaptalak.-súgta a fülébe.-És jelentem imádtam hogy mire a kocsihoz értünk te benedvesedtél.
-Shhh, már!-szólt rá nevetve.-Nem kell megtudnia mindenkinek hogy mi a kocsiban...szóval érted.
-Ha tudni szeretnéd ebben a villában is rengeteg szoba van. Egy szabad szoba mindig a rendelkezésre áll.-kacsintott.
-Lloyd!
-Legszívesebben azonnal odavinnélek ahogy gondolkodás nélkül tépném le rólad ezt a fránya ruhát.
-Ruha marad. Nem fogsz egy idegen helyen engem magadévá tenni.
-Idegen helyen? Erre is tudok egy megoldást.-követte Reeset a szemeivel ahogy a lépcsőhöz ment.

☆☆☆

Lloyd szorosan fogta Reese kezét ahogy beléptek a villába.
-Kié ez a villa?-kérdezte Reese Lloydtól halkan.
-Senkié. Itt csak rendezvényeket tartanak egy ideje. Még valami idős pasié volt de meghalt azóta pedig nincs erre a villára vevő.
-Pedig gyönyörű.-nézte a falon végighúzódó kézzel festett díszítést.
-Te szebb vagy.-mondta Lloyd szinte hezitálás nélkül.
-Lloyd! Haver!-lépett eléjük egy férfi.
-Court!-fogott vele kezet.
-Oh, ő csak nem...?
-A feleségem.-mondta.
-Mi...mi van?!-nevetett.-Te és a házasság?
-Látod.-mosolyodott el.-Találkoztam vele és onnantól nem is volt kérdés hogy akarom e. Akartam.-vallotta be.
-Örvendek Miss...
-Mrs. Reese Hansen.-nyújtotta felé a kezét Reese. Lloyd pedig ahogy ezt a nevet meghallotta a szíve tagadhatatlanul is hevesebben vert.
-Court még régi barát. Bár szinte csak az eféle rendezvényeken találkozunk.
-Utazok, folyamatosan. De hát mit tehetnék ha az élet ezt dobta nekem?
-Lloyd!-jött még három férfi feléjük.
-Sziasztok!-fogott velük kezet Lloyd.-Srácok ő a feleségem Reese. Reese ő itt Cole, Brad, és Timothee.
-Nagyon örvendek!-fogott velük is kezet.
-Újra összeállt a csapat.-mondta boldogan Cole.-Kivételesen még egy szexi muskétásnő is csatlakozott hozzá.
-Mind egy iskolába jártunk. Aztán az élet úgy rendezte hogy mind másfelé mentünk.
-Értem.-mosolyodott el Reese.
-És te Reese? Neked mi a történeted? Honnan vagy a mi fajtáink között? Ékszerekkel kereskedsz vagy....oh vagy valami menő vállalkozásod van?
-Srácok...-szólt rájuk Lloyd.
-Tanár vagyok. Láthatóan nem kellett milliomosnak vagy milliárdosnak lennem hisz Lloyd az nélkül is ha tagadná fülig belémszeretett. Igaz drágám?-behúzta a csapdába. Vagy ez nem is csapda?
-Nagyon hallgat!-nevetett Timothee.
-Így van. Belédszerettem. Nem tudom mikor de belédszerettem.-mondta a szemébe. Megállt az idő közöttük. Reese szíve hevesebben lüktetett.
-Ez már haladás Reese! Eddig magán és Eleonoron kívül nem igazán szeretett senkit!-nevetett Brad.
-H-hogy?-ébredt fel a szemezésből.
-Na jó, hagyjátok békén a feleségem.-zavarta őket el Lloyd.
-Majd még később beszélünk.-mondta Timothee.
-Nagyon...cukik a haverjaid.-mondta kisebb kuncogással Reese.
-Cuki? Komolyan ezt a szót kerested? Hogy cuki?
-Miért? Mit mondjak rájuk? Fiatalok akiknek ugyanúgy bejött az élet, mégsem tudják rendesen élni.-igaza volt Reesenek. A gazdagok még ha meg is tehettek mindent az életükben mégsem éltek igazán.
-Akkor rólam ugyan mit gondolsz?-nevetett.
-Te más vagy.-fordult vele szembe.-Te változtatsz csak azért mert ezzel boldoggá teszel engem.
-Nem csak te vagy boldogabb Reese. Hanem én is.

☆☆☆

-Uram, nagyon esik az eső. Máris hozok esernyőt.-mondta Alan ahogy hazaértek.
-Nem szükséges.-mondta Lloyd.
-De uram...
-Teljesíthetem az egyik kívánságod?-nézett Reesere.
-A kívánságom?
-Táncolsz velem az esőben?
-De te utálsz táncolni.-nevetett.-És kétlem hogy a méregdrága öltönyödnek ilyen sorsot akarsz.
-Táncolj velem Reese.-mondta újra.
-Menjünk.-mondta boldogan. Lloyd szinte magával húzta.-El se hiszem mit csinálunk.-nevetett. Lloyd a telefonját a fűbe helyezte.-Lloyd ott tönkre fog menni.-aggódott a készülékért.
-Ne, ne, ne!-kapta el Reese kezét ahogy magához húzta. A zene elindult ami a hangulatot megadta nekik a tánchoz.
-Ez...a séta a múltban zenéje.-ismerte fel a zenét Reese.
-Olyan gyönyörű vagy.-simított ki egy kósza vizes hajtincset az arcából.
-Lloyd....-Lloyd elveszett.-...komolyan mondtad?
-Mit?-nézte még mindig őt.
-Hogy...tehát hogy...-nem tudta elmondani.
-Belédszerettem?-kérdezte meg Lloyd. Reese bólintott. Szinte készenállt arra a válaszra amit nem biztos hogy hallani akart. Az elutasítást.-Igazat mondtam.
-H-hogy?-nézett fel rá.
-Komolyan mondtam. Belédszerettem.
-Lloyd...
-Én...én...-ideges volt Lloyd. Ezt a pár betűs szót olyan nehéz kimondani. Reese megcsókolta őt.
-Ne mond ki. Ez bőven elég.-mosolyodott el.
-Reese...
-Azt hiszem...én is belédszerettem Lloyd Hansen.
-Te...te is...belémszerettél?-lepődött meg.
-De én ki akarom mondani neked.-nézett a szemeibe.
-Reese...
-Szeretlek Lloyd. Minden őrültséged ellenére, szeretlek. Szeretlek mert biztonságban érzem magam melletted. Szeretlek mert te voltál az első és az egyetlen aki úgy nézett rám mintha értékes lennék. És szeretlek mert boldoggá tettél.-Lloyd hezitálás nélkül csókolta meg Reeset aki belemosolyodott a csókba.
-Gyere ide.-kapta fel a vállára.
-Úristen Lloyd!-nevetett.-Te mit csinálsz?
-Kiszabadítalak a ruhádból.
-Lloyd...-nevetett.
-Mert ma...egy romantikus szeretkezésben lesz részünk.