Baby girl

51. Édes mint a méz

-Jó napod volt tegnap?-kérdezte Reese Lloyd mellkasán játszadozva az ujjaival.
-Mondhatni.
-Történt valami?
-Apa nálam járt.
-Nálad? Nem azt mondtad hogy soha se érdekelte a cég?
-De. Valójában nem is a cégem miatt jött.
-Baj van?-aggódott Reese.
-Nem, semmi olyan.-nyugtatta meg Lloyd.-Arról beszélt hogy, mi lesz ha lemond a cégről.
-Le akar mondani?
-Vagy inkább mondjuk úgy hogy át akarja adni.
-Csak nem?-kapta fel a fejét Reese.-Szívem! Hisz mindig is erre vágytál és most akkor valóra válik az álmod!
-Elutasítottam.
-Mi?
-Elutasítottam. Nem érdekel a cégvezetés.
-Lloyd te most....miről beszélsz? Mindig arról beszéltél mekkora siker lesz ha a két céget összebirod majd olvasztani.
-Most van fontosabb dolgom is mint a cég irányítás.
-Fontosabb dolgod?
-Családot alapítani.-mondta egy édes mosollyal.-Hisz apa akarok lenni.
-Te lemondtál a cégről egy olyan dolog miatt ami még...nem is a miénk?-lepődött meg ahogy a könnyeit nehezen tudta visszatartani.
-Ne mond ezt. A miénk lesz. Rövid időn belül de a miénk lesz. Ebben száz százalékig biztos vagyok.-nyomott egy puszit a feje búbjára.
-Ha eddig nem szerettem volna beléd hidd el egy pillanat alatt elérted most.
-Hazugságra épült eddig a házasságunk?-színészkedett Lloyd.
-Csak a farkad kellett.-játszott Reese is vele.
-Ne.
-Imádom aki vagy....de a farkad a bónusz főnyeremény.-csókolta meg egy édes mosollyal.
-Imádom mikor mocskosan beszélsz.-Reese az alsó ajkába harapott ahogy felállt Lloydtól és a szekrényhez sétált. Lloyd is felállt ahogy Reeset a falhoz szorította.
-Te mit...?-nevetett.
-Édes....lehet nem tűnt fel. Tény hogy úriember vagyok de ha továbbra is így nézel rám, ilyen huncut ördögi tekintettel...harapdálva az alsó ajkad...az első vízszintes felületen megduglak amit találok.
-Az ágy nem elég vízszintes?
-A komód közelebb van.
-De azon korlátozottak a lehetőségeink.
-Hidd el...minden pózon végig foglak vinni amit csak ismerek és kivitelezhető azon a kis felületen. És mindegyik alkalommal a nevem fogod kiabálni, ahogy a lábaid remegni fognak az élvezettől. Én pedig boldogan foglak kinyalni hisz ki tudna lemondani arról mikor olyan édes vagy akár a méz?
-Ha most itthagysz így...nedvesen....esküszöm az irodádban az asztalodon fogsz meglátni félmeztelenül.
-Ne csináld.-húzta végig az ajkán az ujját. Azok a dús ajkak.-Tudod hogy üvegablak van mindenhol. Nem akarom hogy más is lásson téged. Önző módon magamnak akarlak.
-Akkor tudod mit kell tenned különben...-Lloyd egy pillanat alatt ültette a komódra.
-Terpeszbe a lábakat édes. Had kóstoljalak meg.-hajolt egyenesen a lábai közé.
-Ah...-feszült a falnak a háta amitől libabőrös lett.
-Jó lesz. Ideje munkába látnom hogy minél több mézédes nedvet tudjak kinyalni belőled.-húzott párat a merev férfiasságán.-De úgy látom már ettől nehezen bírod visszatartani magad.-nézett az asztalra folyt nedvre.-Tetszik ahogy hozzádbeszélek?-közelített az ajkaihoz ahogy a farka már a célpontnál játszott.
-Igen...-mondta nehezült légzéssel.
-Akarod érezni magadba? Akarod hogy durván megdugjalak?
-Igen...
-Mi a helyes válasz édes?
-Kérlek Lloyd...
-Mire kérsz?-játszott továbbra is vele.
-Lloyd...-érezte meg az ujjait játszani a csiklóján.
-Mond mit akarsz édes.
-Istenem...-kapaszkodott a komód szélébe.
-Téves. Én akarlak megdugni édes. Mond mit akarsz.
-Téged. Téged akarlak.-hadarta.
-Engem? Hogyan akarsz engem?-gyorsítottak az ujjai.
-Lloyd...Lloyd...
-Nem élvezhetsz el. Tudod mi a szabály kicsikém. Tehát had halljam. Mit akarsz?
-A farkad akarom. Azt hogy megdugj.-préselte ki a szavakat.
-Végre.-ült egy széles mosoly az arcára. Reese megérezte Lloyd kemény farkát magába.
-Ah...-szorított rá erősebben a komód szélére. Lloyd egy pillanat alatt fogta meg a csípőjét ezzel megtartva őt az eredeti helyén.
-Csodás vagy még mindig.-imádta Reeset érezni maga körül.-Ha tehetném reggeltől estig benned lennék.
-Bárcsak...-Reese légzése nehezült.
-Bírd még édes. Még ezer pozícióba akarlak magamévá tenni.
-Lloyd...
-Állj fel és dőlj a komódra.-lépett egyet hátra. Reese pedig gondolkodás nélkül teljesítette. Lloyd egy másodperc alatt térdelt le és kezdte vadul enni őt.
-Lloyd...-sikoltott szinte fel az érzéstől Reese. A lábai megremegtek.-Basszus....-kapkodott a levegőért. Lloyd elmosolyodott de folytatta.-Istenem....
-Ezt a csávót esküszöm megkeresem ha mégegyszer kimondod a nevét.-állt fel ahogy azonnal tövig tolta magát.
-Keresztény leszel?-humorizált Reese de az arca hirtelen újra az élvezet jeleit mutatta.
-Mit mondtál édes?-játszott vele Lloyd. Imádta a hangokat hallani amik Reese ajkait elhagyták az élvezet alatt.-Imádom hogy ilyen szűk vagy. Ha tudnád milyen csodás érzés.
-Bennem vagy....ah...tudom milyen...-Reese szinte minden erejével kapaszkodott mert úgy érezte ha egy pillanatra is elengedi az asztalt ő a földre rogyva élvez el.
-Mond el milyen.-nyomott csókokat a vállára miközben egy kis időre se állt meg. Folyamatosan mozgott, lökései határozottak voltak. Nem tudott megszólalni. Lloyd keze előre nyúlt a nyakához ahogy felemelve Reeset a felületről elérte hogy ajkaik találkozzanak. Gyengéden rászorított a nyakára ahogy még gyorsabb tempót kezdett diktálni. Szinte Reese azt is elfelejtette hogy kell levegőt venni.-Élvezz kicsim, gyerünk.-a másik keze hirtelen előlről újra a lábai közé nyúltak, ahogy gyorsan kezdte izgatni. Pillanatok múlva már együtt kapkodtak levegőért ahogy Reese érezte a nedűt lefolyni a lábain.
-Azta...rohadt...-mosolyodott el ahogy még mindig próbált feleszmélni.
-Valami ilyesmire számítottam.-nevetett Lloyd ahogy megcsókolta Reeset.-Zuhanyozzunk le mielőtt folytatnánk ezt a csodás reggelt.
-Pillanat, hirtelen járni is elfelejtettem.-nevette el magát Reese.
-Segítsek?-ült egy önelégült mosoly az arcára.
-Ha ettől nem lettem terhes...nem tudom mitől leszek.-nevetett még mindig. Az az édes nevetése.
-Hogy mitől? Édes. Egyértelmű hogy csak tőlem. Vagy nem ez volt a kérdés?
-Mástól nem is szeretném.
-Helyes.-csókolta meg Reeset.
-Szeretlek.
-Én is nagyon szeretlek.