Baby girl

71. Családi vacsora

-Szia drágám.-ölelte és puszilta meg Kaithlyn azonnal Lloydot.
-Szia anya.-köszöntötte Lloyd az édesanyját.-Szia apa.-fogott kezet Leonarddal.
-Szia fiam.-mosolygott az apja amit azóta újra lát amióta Reesesel kibékültek. Hiányzott ez neki.
-Reese?-kérdezte az anyja.
-Még fent volt, készülődött.
-Bátyus!-rohant az udvarról Lloyd karjaiba Braylee.
-Szia pocok.-kapta fel a karjaiba.
-Nézd ki jött velünk.-mondta vidáman Bray. Majd az ajtón bekukucskált Evelyn.
-Oh, itt az én törpém.-ölelte magához Evelynt.
-Mi ez a hangzavar?-jött le az emeletről Reese és mondani se kell Lloyd szava azonnal elállt.

-Bátyus töröld a nyálad.-jegyezte meg Braylee.
-Sziasztok.-ölelte át a Hanseneket.-Szia gyönyörűm.-ölelte magához a húgát.-Minden rendben?
-Igen.-mondta széles mosollyal.
-Drágám, valami baj van?-kérdezte Lloydtól.
-H-hogy?-ébredt fel a gondolataiból.
-Hallottad előbb a húgodat. Töröld le.-húzta végig a szája szélén az ujját.
-Te meg akarsz ölni engem?-súgta neki.
-Nem szándékozom.-mosolyodott el.-De ha kérhetlek a vacsora közbe ne a melleimet nézd mint most.-csókolta meg Lloydot majd az étkezőbe vitte a családjukat.
-Ez a nő...büntetést akar.
-Paulo!-kiabálta egyszerre Braylee és Evelyn a szakács nevét.
-Ha láttad volna hogy örültek mikor megtudták hogy te főztél.-nevetett Reese.
-Oh, nagyon kedves Mrs. Hansen de maga se panaszkodhat. Csodás ételeket tud maga is főzni.
-Az instant levest nem nevezném annak.
-De bátyus nagyon szerette, nemigaz?-kérdezte Braylee.
-Repetázott is.-tette hozzá Evelyn.
-Ti most ellenem játszotok?-húzta ki a széket Lloyd az édesanyjának, majd a két kislánynak és a feleségének is akinek a nyakhajlatába nyomott egy csókot.
-Nem sajnáljátok hogy most nem mentetek nászútra? Olyan csodás helyet foglaltam le pedig nektek.
-Nem akartam a céget itthagyni egy hétre. Tudom hogy működne nélkülünk is de úgy érzem felelősséggel tartozom érte. Vagyis csak...tartoztam.-nézett Lloydra.
-Miért nézel most rám?
-Nem mondtad még el neki?-kérdezte Leonard.
-Nem. Még nem volt alkalmam rá.
-Mit kell elmondanod? Baj van?-aggódott Lloyd.-Rosszul érzed magad?
-Mi? Nem! Dehogy.
-Reese megijesztesz mi a baj?
-A fiam mióta tud ilyen aggódó lenni?-lepődött meg Kaithlyn.
-Mindig ezt csinálja.-mosolyodott el.
-Reese elég! Mi a baj?-aggodalom ült az arcára.
-Megtennéd hogy ezt az aggódó arcod eltünteted? Semmi olyan.-nyugtatta volna de szinte hatástalan volt.-A nevedre irattam a céget.-mondta.
-Mi?
-A Hansen's World a te tulajdonod. Feleségedként a te százalékod átveszem, de te vagy az ügyvezetője a cégnek.
-Állj meg. Most mi a francról beszélsz?
-Nem akarom folytatni a cégvezetést. Valójában apukáddal is úgy állapodtam meg hogy ha visszatérek csak addig vezetem a céget amíg nem találok alkalmasabb embert a helyemre.
-Reese...
-Lássuk be hogy nálad alkalmasabb embert amúgy se találnánk. Ismered a céget jobban mint bárki más. Van egy kiállásod ezzel pedig a többi igazgató nehezen mer majd szembe menni. Vannak kapcsolataid amik szintén előnyt jelentenek a cégnek.
-De kicsim...
-Én nekem ez nem való. Igazából ha őszinte akarok lenni, ha az élet is úgy akarja inkább szeretnék anya lenni mintsem ügyvezető. A gyermekeinkkel akarok majd lenni. Számomra mellettük majd nem fér bele az ügyvezetés.
-Már ezt máskor is megbeszéltük kicsim hogy nem akarom a céget.
-Szívem...
-Ha az élet úgy akarja, márpedig úgy lesz szülők leszünk. Ketten leszünk benne. Ketten leszünk azokért a gyerekekért felelősek és nem csak te magad. Veletek akarok majd lenni és nem távol a családomtól.
-Lloyd...
-Ne értsd félre kicsim, ha nem családalapításon gondolkoznánk szörnyen örülnék és hálás lennék azért mert megbízol bennem. De nem foglak egyedül hagyni téged a nehéz időkben. Ha terhes leszel, itt akarok lenni veled a kezdetektől.
-Ha engeditek...-szólalt meg Leonard.-...azt javasolnám Lloyd hogy nevezz ki magad mellett valaki mást is. Olyan embert akiben száz százalékig megbízol. Így talán nem lesz problémád ha a családoddal leszel de a cég se kerül rossz kézbe.
-Braylee még kicsi apa.
-Szerintem a feleségednek eszedbe jutott valaki.-mosolygott Reesere.
-Alan remek választás lenne Lloyd. Azt mondtad amióta az eszed tudod melletted volt. Végig segített és támogatott téged. Jobban ismer mint bárki más. És nem utolsó sorban hűséges.
-Alan tényleg remek munkaerő. Szinte...családtag.
-Ezt én is így gondolom.-fogta meg Lloyd kezét Reese.
-De Reese...
-Vállald el. Aztán úgyis minden a maga idejében kiforrja magát. Lehet hogy csak...fél év múlva adódik meg a csoda az életünkbe...vagy később...
-Vagy előbb...
-De ez miatt ne gondolkozz azon hogy a családi vállalkozásodról lemondasz. Itt leszek és támogatlak téged ahogy te is tetted.
-Igaza van Reesenek. Mind itt leszünk és segítünk. Ha pedig unokáink lesznek abban is segítünk nektek boldogan. Ha kell itt leszünk Reesesel és a picikkel. Ez miatt ne aggódj.-nyugtatta meg Kaithlyn.
-Tudom anya és ezért hálás vagyok. De ez azon nem változtat hogy elsősorban majd apa és férj akarok lenni.
-Na jó, akkor ezt a témát én rekesztem be. Elvállalod az ügyvezetést. Alannen gondolkozz hogy nem e megfelelő társad lenne a cégnél. Mama és papa itt lesznek és segítenek bármiben.-mondta határozottan Reese.
-Mióta hordod te a nadrágot a házban?
-Amióta rózsás ágyneműhuzatban alszunk.-Leonard és Kaithlyn elmosolyodott.
-Lloyd...-szólalt meg Braylee.-Szerinted Paulonak van citromos jégkréme?-állt elő a váratlan kérdéssel amitől mindenki nevetésbe tört ki.
-Biztosan örülni fog a kérdésnek azok után hogy egésznap sütött és főzött nekünk.-nevetett Reese.
-És itt is van a főétel.-jelent is meg az emlegetett személy.-Borjú karaj marsalával, spenótos burgonyapüré, pirított gomba.
-Paulo...-szólalt meg Braylee.
-Tessék, kisasszony.
-Citromos jégkrémed van?-Paulo arca mindent elmondott amitől őrült nagy nevetés tört ki. Lloyd ahogy az asztalnál ülőket nézte végre úgy érezte a családja olyan amiről mindig is álmodott. Ezt pedig egy személynek köszönheti. A feleségének.
-Miért nézel? Van valami rajtam?-kérdezte Reese.
-Szeretlek.-mondta Lloyd mire Reese elmosolyodott.
-Én is szeretlek.