Baby girl

87.Vesztes-nyertes?

-Édes.
-Csak maradj nyugton.-szólt rá Reese.
-Édes.-Reese nem hallgatott lassan csókolgatta Lloyd hasa vonalát.-Mi történt hogy hirtelen...?-nem kellett befejeznie a kérdést hisz Reese tudta miről beszél.
-Biztos a hormonjaim.
-A hormonjaid miatt akarsz most szexelni velem?-nevetett de tudta ha így folytatják nem fogja tudni megállni hogy ne nyúljon hozzá.
-Azért mert akarlak.-Lloyd megállította a nadrágjánál.
-Állj, édes. Várj egy pillanatot.
-Baj van?-nézett fel Lloydra.-Vagy te nem akarsz velem lenni?
-Édes.-emelte fel az arcát az állánál.-Fogalmad sincs mennyire vágyok arra hogy a farkam körül légy. Hisz annyi ideje nem éreztelek téged. De biztos vagy benne hogy nem lesz baj?
-Ugye nem megint a gyerek látja e a farkam szöveggel jössz?
-Nem. A doktornő megnyugtatott.
-Akkor?
-De te biztos nem leszel rosszul? Nem lesz bajod tőle? Tudod hogy milyen vagyok.
-Milyen vagy?
-Reese.-durva vagyok Reese. Túlságosan durva.
-Érezni akarlak magamba.-hajolt az ajkaiért amik most már súrolták egymást.-Érezni ahogy könyörtelenül magadévá teszel.
-Reese, édes...-Reese a nadrágjához ért. Vesztettem. Lloyd kiéhezve kapott Reese ajkaiért ahogy szinte egy pillanat alatt fordított a helyzetükön.-Szólj ha valami fáj vagy kényelmetlen.
-Neked a nadrágban.-kuncogott.
-Ez igaz édes. Szörnyen kényelmetlen.
-Segítsek rajtad?-kérdezte huncut módon.
-Segítesz?
-Rajtad bármikor, apuci.-Reese tudta. Nyert.
-Ugye tudod hogy ezek után addig meg se állok míg a lábaid meg nem remegnek?
-De előtte bújj ki abból a nadrágból és feküdj hátra.-szinte másodpercek alatt már a földön volt a ruhadarab ahogy előkerült a merev férfiassága. Reese kezei szinte türelmetlenkedve döntötték őt hátra.
-Édes...-simította oldalra a haját hogy ne legyen neki útba.
-Shhh, most én jövök. Csukd be a szemed és relaxálj.-hajolt le ahogy az egész hosszon végignyalt.
-Francba.-döntötte hátra azonnal a fejét az érzésre. Imádom. Reese ajkai lassan ölelték körül a farkát ahogy annyira vadítóan kezdte bentebb és bentebb tolni a farkát a szájába.-Édes, csodásan csinálod.-Reese egy huncut nézéssel ránézett ahogy látta Lloyd mennyire élvezi a helyzetet.-Gyorsíts kicsikém.-kezdte ő mozgatni az alsó felét ezzel ütemet diktálva Reesenek.-Beleélvezhetek a szádba?-Reese bólintott.-Úristen.-remegett meg a hangja ahogy levegőért kapkodva feküdt az ágyra. Reese a szája szélét megtörölte ahogy egy mosollyal az arcán ledobta a felsőjét. Lloyd felnézett és szembe találta magát a kebleivel.-Gyönyörűim.
-Maradj így Lloyd.-harapott az alsó ajkába.
-Mit művelsz?
-Én irányítok.-csúsztatta le a nadrágját. Amit követett az apró bugyija is. Lloydhoz felmászva hajolt az ajkai után.
-Megőrülök érted.
-Ezért kivételesen nem fogok haragudni.-a merev farkát Lloydnak magába segítette.-Ah....-hagyta el az ajkát a kéjes nyögés.
-Istenem, mond hogy a kilenc hónapban ilyen őrült hormonváltozásaid lesznek. Mert biztos lehetsz benne hogy meg se születik az első de már a másodikkal leszel terhes.
-Odáig el kell jutnunk, apuci.-kezdte a csípőjét mozgatni.
-Ügyesen csinálod, jó kislány.-fogott rá a derekára.-De gyorsíts mielőtt megölöd a farkam ezzel a szenvedtetéssel.
-Miért ez nem tetszik?-játszott vele ahogy a körkörös mozdulatokat végezte.
-Őrülten tetszik édes, de ha lehet most lovagolj. Mozogj úgy mint még soha.
-Imádom hogy ilyen tökéletes csődörön ülhetek.-kezdett lassan mozogni.
-Reese ne kínozz.-tudta mit művel a felesége és azt is tudta ha ezt így folytatja át kell vennie az irányítást.
-Ez miért kínzás?-folytatta a körkörös mozdulatokat.
-Lovagolj.-imádta Lloyd hangját mikor már türelmetlen volt. Főleg ha róla volt szó.
-Mi lenne ha most...mégis abbahagynánk?-kérdezte ahogy az ajkaik súrolták egymást.
-Ne játsz velem Reese. Tudod hogy innentől már nem nyerhetsz.
-Mutasd meg.-mondta ami kellő beleegyezés volt arra hogy Lloyd irányítson mostantól. Kicsit megemelve Reese fenekét kezdte az ütemet diktálni. Úgy érezte Reese szétszakad. Hihetetlen hogy ennyi idő után is olyan mintha először érezné Lloydot magába. Tökéletes.
-Így gondoltad?-nézte Reese arcát ami mutatta a gyönyör jeleit.
-Úristen...-támaszkodott meg Lloyd mellkasán.
-Nem, ez csak Lloyd. Tudod a férjed.-és Lloyd még ilyenkor is ráért humorizálni.
-Lloyd kérlek...
-Mire édes? Mire kérsz?-Reese ajkait nyögés hagyta el.-Édes. Szavak.-Reese képtelen volt bármit is mondani, azonnal Lloyd ajkaival harcolt hevesen. Lloyd pedig tudta hisz ismeri őt. Tudja mit akar Reese. Érezni őt. Érezni ahogy kitölti. Hát megadja neki azt amire vágyik, hisz ő egy támogató férj.
-Ah...-nyögött a csókba.
-Figyelj édes mert ebből nem engedek. Egyszerre élvezünk el.
-Lloyd siess...-döntötte hátra a fejét.
-Engedd nézz édes. Reese. Engem.-a szavai valami megmagyarázhatatlan erővel bírtak Reese felett. A szemeik találkoztak.-Élvezz el Reese.-és mit tehetne ha Lloyd szavai ilyen hatással vannak rá? Bármit kér ő teljesíti. A lábai megremegtek Lloyd csípője mellett. És az már csak hab a tortán volt mikor megérezte Lloydot magába aki önelégült mosollyal feküdt le magával húzva őt.-Nyertél. Megint.
-De kivételesen nem bánod ha vesztettél nemde?-próbálta visszanyerni a normális ütemet a levegővételével.
-Imádom mikor te nyersz.
-Imádod?-harapott az alsó ajkába.-Mindenbe?
-Tudom ha te nyersz ez a vége a kis ellenkezésünknek. Egy remek szex a legtökéletesebb partnerrel. Végülis ezt nem nevezném veszteségnek.
-Töröld le az önelégült mosolyod.-nevetett Reese ahogy megcsókolta őt.
-Ilyen életünk legyen mindig Reese.
-Nem szexelhetünk folyton.-nevetett.
-Nem. Tényleg nem. Na jó azért napi egyszer.-alkudozott.-De...ilyen boldog Reese. Boldog élet veled...
-Scarral...-folytatta Reese.
-Scarral...és a...kis csodáinkkal.
-Tudod hogy már most boldog vagyok ugye?
-Remélem is. Mert a saját kezemmel ölöm meg azt aki elveszi a boldogságod.-simított egy tincset a füle mögé.
-Te boldog vagy Lloyd.
-Te vagy minden boldogságom. Ez a csöppség csak hab a tortán amit imádok.
-Tudom hogy jó apa leszel Lloyd. Tudom hogy izgulsz még ha ezt nem is mutatod ki. De remek apa leszel. Ebben egy másodpercig se kételkedem.
-Jó apa akarok lenni. Hogy a gyermekem is olyan boldoggá tudjam tenni mint téged.
-Az menni fog. Ne aggódj.
-Vastag a bankszámlám...-humorizált.
-Gondolom ennek kifejezetten fog örülni mert apuci mindent megfog neki venni.-egy édes nevetés tört elő Reeseből.
-Ha kell a világot megadom nektek. Csak egy szavatokba kerül.
-Nekem elég ha ti vagytok nekem. Te, a pici csodáink...a családom. Ti kelletek nekem a boldogsághoz.
-Szeretlek Reese.
-Én is téged te vesztes.-poénkodott.
-Gyere ide.-húzta magához ahogy percek múlva már együtt aludtak, egymás ölelésében.

*Szavazzatok kérlek ha tetszett❤️*