Baby girl

50. Tervek és célok

Lloyd képtelen volt nem elmosolyodni a pár szavas beszélgetésen. Az hogy Reese napja jól indult, hála a kis meglepetésének pedig megnyugtatta. Szinte folyamatosan azon járt az esze mit kellene neki vennie, adnia amitől az az édes mosoly az arcára ül.
-Uram, vendége van.-jelent meg az asszisztens az ajtóban.
-Azt hittem későbbre van megbeszélésem Mr. Kowanskyval.
-A mostani vendége nem éppen időpontra érkezett.
-Ki az?-lepődött meg.
-Az apja.-válaszolta.
-Az én apám?
-Igen uram.
-Ugye csak ugrat?-az apja szinte soha se nézett be a cégéhez. Nem érdekelte Lloyd élete. De valami mégis megváltozott azon a napon mikor Reeset bemutatta neki.
-Az ugratás nem az én formám, nemde fiam?-lépett be szinte azonnal az ajtón Leonard.
-Apa.-állt fel ahogy kezet fogott vele.-Minek köszönhetem a látogatásod? Talán ha eddig kétszer ha láttalak a cégemnél.
-Beszélni szeretnék veled.
-Velem?
-Nem akartam az otthonodban ezzel zavarni.
-Tudod hogy nem zavarsz. Anya is mindig meglátogat minket.
-Hogy vagytok a feleségeddel?
-Megvagyunk.
-Nagyon kedves lány Reese. Valamelyiknap hozott nekem egy bort amiről azt beszélték díjnyertes. Azt mondta amint meglátta rám gondolt mert tudja hogy szeretem a minőségi italokat. Igaza volt. És a bor se volt egy rossz minőségű, kifejezetten finom volt.
-Apa.-nem tudta hova fog kilyukadni a beszélgetés.
-Gondolkoztam. Lassan azt hiszem....ideje lemondanom a cég irányításáról.
-Feladod a céged?-lepődött meg.
-Inkább úgy mondanám továbbadom.
-Azt mondtad régen hogy senkinek se akarod odaadni mert nem érdemli meg egyikünk se.
-Ez így volt. Valójában sokáig így gondoltam. Mint tudod Braylee még kicsi a vezetéshez. Amúgysem hiszem hogy ebben akarná meglelni a boldogságát.
-Nem hiszem. Pocok inkább egy szabad ember aki inkább megy majd a családi szokások ellen mintsem abban dolgozzon.
-Tehát úgyis tudod ki maradt.
-Apa....
-Sokáig nem akartam neked adni a céget Lloyd. Nem hittem abban hogy megérdemled a vezetést. Akármennyire is tudom hogy a te céged sem egy utolsó és mennyit dolgozol azért ahol tart nem akartam a kezeid közé adni a családi céget. De most mégis úgy gondolom megérdemled.
-Miért? Miért gondolod ezt?
-Mert talán látom hogy megkomolyodtál, megváltoztál. És nem rossz értelembe.
-Nem változtam meg.
-Ugyan már Lloyd. Hányszor voltál nálunk, vagy anyád hányszor látogatott meg téged régebben? Mindig veszekedtetek, veszekedtünk.
-Nem változtam meg apa. Ebben tévedsz. Csak végre azt az énem is meglátta valaki ami bennem lakozott amit eddig más nem.
-Lloyd...
-Reese kellett az én életembe.
-Evvel egyetértek. Eleinte nem értettem hogy mondtál le Eleonorról. Hisz...számodra ő volt minden. De ha őszinte akarok lenni, örülök hogy így döntöttél. Mert még ha szívfájdalmat is okozott neked amit persze soha se mutattál ki...ez a lány minden sebed beforrasztotta. Reese különleges a családunkba Lloyd.
-Tudom. Számomra is fontos. Nagyon.
-Talán ő az oka ami miatt neked akarom a céget adni. Mert látom mennyire összeszedett vagy mellette.
-Apa....
-Nem kérem hogy holnaptól vezesd a céget. Még nem. De felszerettem volna hogy készülj.
-Megtisztelő hogy rám gondoltál...-valóban így érezte de egy apró hang megszólalt a fejében.-...de nem biztos hogy szeretném ezt.
-Mi?-kerekedtek ki Leonard szemei.-Mi az hogy nem biztos hogy szeretnéd?! Lloyd!
-Változtak a terveim az életben.
-Miben változtak? Ugye nem akarod elhagyni Reeset?!
-Mi?
-Ez szokott lenni, hogy a házasság után eltűnik a tűz de Lloyd...
-Nem tűnt el semmi. Lehetetlen hogy ez a tűz, a szeretet eltűnjön. Nem mikor ő az életem.
-Akkor...? Nem értelek most.
-Én...családot szeretnék.
-Mi?-ez volt az utolsó dolog amire számított a fiától.-Mit mondtál...Lloyd?
-Szeretnék családot. Apa szeretnék lenni.
-Lloyd...Lloyd...te ezt komolyan mondod?-érzékenyült el.
-Reesesel már dolgozunk rajta. Én se gondoltam hogy egyszer ezt mondom de apa szeretnék lenni. Hisz bennem hogy jó apa lehetek és talán ezért...változott meg minden bennem. Ha pedig végre összejön ez az egész...a családunk...Reeset nem akarom egyedül hagyni egésznap az irodában ülve és dolgozva. Velük akarok lenni. Így bőven elég lesz számomra a Hansen Industry. A gyermekeimre és a feleségemre akarok majd koncentrálni.
-A...gyermekeidre?
-Hihetetlen ugye? De már nem is csak egyet szeretnék.-nevetett.-Nem tudom mit művelt velem Reese....de olyan dolgokra vágyok amikre régen nem. Család? Régen elhesegettem a gondolatot. A pénz, szórakozás, nők...ez volt az életem. Most pedig a büdös pelenkacserére vágyom. De tényleg akarom.
-Fiam...
-Tehát sajnálom apa, de ha tényleg azon gondolkozol hogy nekem add a céget új ember után kell nézned.
-Istenem fiam.-állt fel ahogy azonnal magához ölelte Lloydot.-Ennél szebb hírt nem is hallhattam volna tőled. Ha tudnád mennyire vágytunk már anyáddal arra hogy egyszer nagyszülők legyünk. És most úgy néz ki...te ebben valóra váltod az álmunk a feleségeddel.
-Mit mondhatnék...ez a nő felborította a terveim. És ezért nem tudok elég hálás lenni neki.

___________________________________________

-Hol az én egyetlenem?-lépett be a szobába Lloyd.
-Lloyd.-ugrott a nyakába Reese.-Végre.
-Szeretem mikor ilyen boldogan fogadnak. Ez egyet jelenthet...van valami meglepetésed számomra. Csak nem új fehérnemű? Istenem csak add hogy az legyen.
-Túlságosan ismersz.-nevetett Reese.
-Mutasd, mutasd.-türelmetlenkedett.

-Na? Milyen?-kérdezte széles mosollyal.
-A francba.-húzta vissza magához.
-Azon gondolkoztam hogy kérjelek meg udvariasan hogy tégy magadévá minden felületen.-Reese elnevette magát.
-Az enyém vagy. Mert akármilyen őrült is vagy hogy engem választottál...de ameddig engem választasz nem érdekel semmi. Az enyém vagy.
-Úgy mond hogy őrült vagyok, hogy a falhoz szorítasz.-játszott vele Reese.
-Gyere ide.
-Te is az enyém vagy...Lloyd Hansen?
-Nem kérdés, édes. A tiéd. Mindenem a tiéd.
-Mindened?
-Tiéd lehet a bankkártyám, a kocsijaim, a házaim...
Sajnálom de ezek nem érdekelnek.-figyelte Lloyd szemeit egy édes mosollyal.
-Akkor?
-Csak téged akarlak. A szívedet.
-Azt már réges rég megkaptad és csakis a tiéd.
-Lloyd kérdezhetek valamit?
-Persze.
-Mennyi ideig kell még nedvesnek lennem hogy munkába láss?
-Megőrjít ez a nő! Gyere ide!-kapta fel a karjaiba ahogy készen állt hogy magáévá tegye a nőt aki elrabolta egy életre a szívét.