-Miféle jótékonysági est ezt?-kérdezte a fürdőből Reese. -A város túl felén élő szegény gyerekek megsegítése.-sétált az ajtóba. De ahogy a szeme megpillantotta őt elveszett.
Oops! Ang larawang ito ay hindi sumusunod sa aming mga alituntunin sa nilalaman. Upang magpatuloy sa pag-publish, subukan itong alisin o mag-upload ng bago.
-Bassza meg...-lazított a nyakkendőn.-Ugye...nem ebbe akarsz jönni? -Nem jó?-nézett hátra Lloydra. -Tökéletes de muszáj ezt mindenkinek látnia? Nem lehetne hogy ezt a testet csak én lássam? -Pontosan mit is vársz tőlem?-nevetett Reese.-Szellemként menjek? -Vagy valami extra meleg, zárt ruhát vegyél fel. -Ugye tudod hogy azt neked is idő leszedni rólam? -Most mire is célozgatsz? Azt hiszed szexelni fogok veled? -Mert ma nem fogunk? -Dehogynem. Csak nem most. Mondjuk a kocsiban.-Reese elmosolyodott ahogy befejezte a sminkjét. -Szeretem a kocsit. Kifejezetten ha véletlen Alan egy kátyút is betalál. -Azok a híres g-pont kísérők...-ment Reesehez ahogy a keze azonnal az oldaláról előre csúsztak.-Tudod...én is megtalálom könnyen.-csúszott a keze előre ahogy a ruhán keresztül megérintette őt. -Ah...-döntötte hátra a fejét. -De most a szegény gyerekekkel kell foglalkoznom. De ígérem később kielégítelek téged is.-hagyta ott Reeset ahogy újra meghúzta a nyakkendőjét. -Rohadék.-támaszkodott meg a pultnál ahogy ettől a szimpla érintéstől képes lett volna elélvezni. ___________________________________________
-Mrs. Hansen segítek kiszállni.-ajánlotta fel Alan. -Köszönöm Alan.-fogta meg támasznak a kezét. -A többiek Alan?-célzott a biztonságiakra. -Most értek ide. -Folyamatos védelmet, őrzést biztosítsanak. Nem akarok semmilyen problémát.-mondta, majd mikor köztes távolságba elhagyta őket Reese mégegyszer Alanhez fordult.-Reesere folyamatosan vigyázzanak. Senki ne veszítse szem elől. Félek hogy múltkor én voltam a kiszemelt áldozat, de...a feleségemre is szemet vetnek. Azt pedig nem engedhetem. Ha bárkit gyanúsnak láttok tűntessétek el. -Uram? -Jól hallottad. Ha kell...öljétek meg. Nem érdekel. A családomnak senki se árthat. -De uram, ez egy rendezvény. -Oldjátok meg Alan.-ment a felesége után. -Minden rendben?-kérdezte Reese. -Minden tökéletes édes.-fogta meg a felesége kezét. A kézfejére egy édes csókot nyomott. -Így szokott mindig kezdődni majd elhagyjuk az ilyen eseményeket mert nem bírsz a farkaddal. -Ez csak egy ártatlan kézcsók volt. -Ártatlan? Lloyd Hansen...te soha se voltál ártatlan.-csókolta őt meg.-Főleg ha rólam volt szó. -Reese te ma direkt játszol velem? -Meglehet hogy így ébredtem.-kuncogott. -Ennyire kiéhezve? -Ezeken a napokon van a legnagyobb esélyünk a pici Hansenekre. De ahogy mondtad...a szegény gyerekek az elsődleges célunk.-folytatta be az útját ahogy tudta az őrületbe kergette Lloydot. Ez pedig kihat az egész estéjükre. -Reese!-pillantotta meg a régi családbarátjukat Livia. -Livia!-ölelte meg Reese őt. -Az esküvő óta nem is hallottam rólatok. Úgy eltűntetek. -Tudod milyen a házasok élete az első hónapokban. Költözködés, tervezgetés. -Egyedül jöttél? -Mi?-nézett maga mögé ahogy nem találta Lloydot. -Szia Reese!-köszönt neki Lucas aki a kertből sétált be. -Lucas!-ölelte át őt is.-Lloydot nem láttad? -Dehogynem, a kertben van. Szinte elrabolta a kezeimből Timet.-nevetett.-Nagy haverok lettek. -Az én férjemről beszélünk most?-lepődött meg Reese. -Igen.-nevetett Lucas.-Mikor külön mentetek akkor is volt hogy meglátogatott minket és játékot hozott Timnek. Mi is meglepődtünk eleinte, de látjuk Lloyd mennyire kedveli őt. Ideje lenne nektek is egy saját. -Pi-pillanat kimegyek hozzájuk.-nem tudta elhinni amit hallott. Az ő férje komolyan Timmel játszik? A teraszra érve látta az épület kertjében felállított játszóteret ahol kivehetően Lloyd volt és Tim. -Gyerünk kismajom. Kapaszkodj fel.-segítette fel a csúszdára majd azonnal az elejére szaladt várva Timet hogy lecsússzon és hogy ne üsse meg magát. -Jövök Lloyd bácsi.-Tim már szinte nagyfiú lett. Egyedül megy segítség nélkül, beszél. Szinte hihetetlen mekkora lett amióta ő akkor elment. -Ügyesen.-szólt rá majd Tim lecsúszott. -Lloyd bácsi most hintázzunk.-Tim teli volt energiával. És úgy látszik Lloyd egyáltalán nem bánta. -Mehet? -Mehet!-kiabálta lelkesen. -Akkor figyelem és indulunk!-kezdte lökni magasabbra és magasabbra. Tim boldogan nevetett. Reese pedig ahogy nézte őket szinte türelmetlenül várta számukra ez az élet mikor adatik meg. Akarja Lloydot. Akarja a gyermekeiket. Egy életet velük. És ebből szinte lehetetlen hogy engedjen. Lassan sétált hozzájuk ahogy még mindig játékosan hintáztak. -Reese néni!-szaladt hozzá Tim. -Szia drágám.-ölelte magához a kisfiút.-Hihetetlen mekkora vagy már. -Szinte gorilla.-jegyezte meg Lloyd. -Lloyd!-szólt rá Reese. -Szomjas vagyok.-mondta Tim. -Menj be, igyál. Apukád és anyukád a teraszon vannak úgy látom. -Majd még jövök Lloyd bácsi! -Megvárlak.-mondta a kisfiúnak. Reese lassan közelített a hintához amibe beleült.-Már elnézést kisasszony de ez a gyermekeknek van. Megtenné hogy felemeli a formás fenekét? -Mond hogy akarod velem azt a nagy családot Lloyd. -Reese... -Mert azt hiszem egyre türelmetlenebb vagyok ha rólunk van szó. Szinte kiéhezve várom hogy szülők legyünk. -Azok leszünk.-nyomott egy csókot a vállára.-Neki is látok a kocsiban amint itt végzünk.-súgta a fülébe. -Szeretlek Lloyd.-fordult félig hátra hogy a szemébe mondhassa. -Én is szeretlek édes.-hajolt le az ajkaiért. -Bemenjünk?-kelt volna fel de Lloyd nem engedte. -Kapaszkodj rendben?-kezdte lassan lökni Reeset. Az ajkait egy édes kacagás hagyta el. -Úristen de rég hintáztam!-jegyezte meg boldogan.-De mi van ha kiesek?-nevetett. -Akkor elkaplak. Nem eshet bajod mellettem.
