Baby girl

74. Éles fegyver

-Lloyd...ez nem Mr. Hawkins kocsija?-figyelte az anyós ülésből Reese a bejárójukon parkoló autót.
-De.-parkolt le távolságot tartva.
-Lloyd...-Reese aggódott.
-Ne szállj ki míg az őrök nem jönnek érted.-csatolta ki magát.
-Mi?-kapta el a kezét Lloydnak.-Lloyd!
-Nem lesz baj.-nyugtatta meg Reeset.-Alan amíg nem ér ide, maradj itt rendben kicsim?
-De...
-Kérlek maradj Reese.-csukta be az ajtót amit azonnal Reesere zárt a biztonságképpen.
-Mi a...?-próbálta kinyitni az ajtót.-Lloyd! Lloyd!-kiabálta a nevét. Egyenesen Mr. Hawkins elé sétált kicsi félelmet se érezve.
-Miben segíthetek Mr. Hawkins?
-Elutazok két hétre majd a lányom sírva hív hogy kidobtad őt várandósan az unokámat hordva a szíve alatt. Az pedig már csak remélem hogy nem igaz hogy kezet is emeltél rá. És ahogy látom...-nézett az autó irányába.-Miss Avery ül a kocsidban. Ez azt akarja jelenteni amire gondolok?
-Mrs. Hansen a neve a feleségemnek. Tisztelettel beszéljen róla ha kérhetem.
-Lloyd ne kerteljünk. A lányom ígérted hogy elveszed.
-Soha se ígértem. A lánya hazudott ezzel elérve hogy elhagyjam a feleségem és a gyermekem.
-Gyermeked? Neked gyereked van?
-Sajnos nem volt alkalmunk találkozni vele.
-Még szerencse.
-Hogy?-rántotta fel a szemöldökét Lloyd.
-Lehet Miss Avery a feleséged, nem érdekel. Egy jó ügyvéddel holnapra újra elváltok és feleségül veszed a lányom. Mindent megadva neki és az unokámnak.
-Ugye tisztában van azzal hogy egy ujjal se értem a lányához? A lánya valakivel összefeküdt, felcsináltatta magát majd ezzel a kamu hírrel próbálja elérni hogy mellette legyek. De nem vagyok hülye Mr. Hawkins.
-Akkor légy hülye és tégy úgy mintha mégis te lennél az apja.
-Mi?
-Az unokámnak fényűzé élet kell. Ezt pedig megadod neki és a lányomnak is.
-Had javítsam ki. Akinek fényűzé életet adok az Mrs. Hansen személyében Reese és a leendő tucat gyerek akiket én magam fogok neki megadni.
-A szexualitásod a lányomon is kiélheted. Nem érdekel.
-A lányánál nagyobb kurvát még nem láttam pedig elhiheti volt egy kettővel dolgom.
-A feleséged is onnan szerezted? A kurvapiacról?
-Jobb ha megy. Szerencséjére a fegyverem nincs nálam mert a feleségem szörnyen gyűlöli ha hordom. Menjen mielőtt golyót állítok magába.-ment a kocsija irányába hogy maga kísérje be Reeset.
-Lloyd!-fordult Mr. Hawkins irányába. Egy éles hang. Majd elsötétült minden a szeme előtt.

___________________________________________

Lloyd lassan nyitotta ki a szemeit ahogy folyamatosan egy csipogó hangot hallott. Ismeretlen környezetet vett észre maga körül egészen amíg a kanapéra nem tévedt a szeme. Az édesanyja ült ott ahogy elbóbiskolt. A kezére nézett amit egy másik kéz fogott. Az ágyra dőlve Reese aludt. A szeme a csipogó gépre terelődött. Kórházba van. Nem emlékezett hogy került ide egészen addig amíg meg nem látta a hasán bekötözött részt. Kaithlyn felkapta a fejét ahogy egy apró morgást hallott Lloydtól.
-Fiam!-rohant hozzá.-Úristen drága fiam!
-Shhh, anya...-szólt rá.-Ne kiabálj.-mondta ki nehezen a szavakat.-A feleségem alszik.-nézett Reesere akinek az arca annyira megviselt volt.-Mi történt?-kérdezte Kaithlynt.
-Nem emlékszel fiam?
-Nem tisztán.
-Meg...meglőttek.-remegett meg a hangja.
-Remek.-mintha Lloydot nem érte volna meglepetésül a sérülés. Valóban annyiszor volt már veszélyben hogy számára ez egy újabb jelentéktelen heg lesz. Vagyis jelentéktelen volt addig amíg bele nem gondolt Reese mit élhetett át.-Reese...ott volt? Látta...?
-Te tényleg nem emlékszel?-sajnálta a fiát ami vele történt.
-Csak...arra hogy Reesesel elmentünk olyan Tic Tac méretű tampont vásárolni.
-Hogy mit?
-Mindegy. Látta anya...? Látta ahogy...szóval...
-Nagyon megviselte Lloyd. Azt mondta bezártad az autóba és csak azt látta ahogy összeesel. És képtelen volt kiszabadulni a kocsiból hogy segítsen. Alan ért ki először a hangra. Ő engedte ki a kocsiból Reeset is.
-Francba...
-Mi a baj?
-Nem szabadott volna ezt látnia. Biztos nagyon megijedt.
-Nem szabadott volna látnia?! Lloyd! Meglőttek! Egy golyó helye van a hasadon.
-Majd beforr.
-Lloyd!
-Nem akarom hogy Reese aggódjon. Vagy féljen. Hisz...erre esküdtem fel hogy megvédem.
-Akkor mit tettél volna ha nem látja?!
-Összevarrják és úgy teszek mintha mi sem történt volna.
-Mert Reese nem vette volna észre?-kérdezte a hangját megemelve. Reese pislákolni kezdett. A szeme sarkából pillantotta meg Lloydot aki már magánál volt így azonnal egyenesbe vágta magát. Lloyd nem akarta mutatni hogy húzódik és fáj a sebe. Azt se akarta hogy Reese aggódjon. Ezért hozta a formáját.
-Nézd meg. Ez a nő azt mondja szeret, de amint velem van képes elaludni.-Reese nem reagált de a szemei könnyekbe ültek.-Mi..mi a baj édes?-aggódott Lloyd.
-Mi a baj?!-emelte meg a hangját Reese.-Mi a baj?! Komolyan ezt kérdezed mi a baj?
-Reese...nincs semmi bajom.-hazudta.
-Hogy volt képed bezárni engem a kocsiba?! Látom hogy megsérülsz, földre zuhansz és én képtelen vagyok segíteni neked?!-kérdezte ahogy szinte hirtelen kezdett a légzése nehezülni. Majd felállt és az ajtón kisétált.
-R-Reese...-ment volna utána de a sebe hirtelen megállásra kényszerítette.
-Maradj Lloyd!-tartotta vissza Kaithlyn is.-Maradj!
-De Reese...-indult volna újra mozdulásnak.
-Visszajön. Ne aggódj. Csak...megviselte ez az egész.
-Menj utána anya és hozd vissza.
-Lloyd...
-Ha nem hozod én megyek. Anya!
-Jó...jó! Csak...maradj nyugton rendben?-állt fel Kaithlyn ahogy azonnal Reese után ment. Lloyd pedig képtelen volt elhinni mit tett Reesesel. A boldogság, a védelem amit ígért neki. Mindet elbukta. Újra.