Baby girl

115. Boldogsághormon?

-Szia szívem.-köszöntötte Reese Lloydot de az arcán látta hogy fáradt.
-Szia édes.-nyomott egy csókot az ajkaira.
-Minden rendben?-kérdezte Reese aggódva.
-Minden. Hosszú egy nap volt.-ölelte magához Reeset.
-Biztos minden rendben?-aggódott mégis.
-Egy meleg fürdő most jól esne.-jegyezte meg.
-Elkészítem rendben?-tört volna ki az ölelésből.
-Maradj még.-ölelte szorosabban ahogy mélyeket szippantott az illatából.
-Megijesztesz.
-A lányunknak második hely lettem...neked ugye mindig az első leszek?
-Te miről beszélsz?-végre rátudott nézni.
-Mindegy.-rázta meg a fejét.
-Lloyd.
-Velem tartasz ugye?-nyomott egy utolsó puszit a vállára ahogy a fürdőbe ment és előkészítette a fürdővizet. Öt perc múlva már a kádban ült ahogy figyelte Reeset megérkezni a fürdőbe.-Gyere be hozzám Reese.
-Relaxálj addig csinálok neked vacsorát.
-Téged akarlak magam mellett. Ne menekülj.
-Nem menekülök.-guggolt a kád széléhez.-Csak segíteni akarok.
-Segítesz ha csatlakozol.
-A farkadon?-humorizált.
-Azon mindig.-mosolyodott el Lloyd.-Gyere be édes.-Reese egy sóhajtás után vetközött le ahogy a kádba ült, Lloyd mellkasának dőlve. Lloyd gyengéden mosta Reese testét ahogy folyamatosan apró, gyengéd csókokat osztott a bőrén.
-Valami baj van csak nem mondod el. Ismerlek Lloyd.-játszott Lloyd kezeivel ahogy végre összekulcsolta őket a sajátjával.
-Ma Ransommal ebédeltem.
-Mi?-fordította hátra a fejét hitetlenkedve.
-Az a gyerek...tényleg szereti a lányunk.
-Lloyd...
-De miért idegesít szörnyen a tudat hogy csak második vagyok? Te az anyja vagy, mindig az első helyen leszel de én...? Engem lecserélt a lányunk.
-Miről beszélsz?-fordult meg vele szembe.
-Minden kislány életébe az apa az aki az első helyen áll a pasi rangsorban. Mind tudjuk.
-Ugye nem gondolod hogy...? Lloyd te az apja vagy. Ransom...
-Most már csak a második vagyok...
-Soha se leszel Bloomnak csak a második. Az apja vagy Lloyd.-emelte fel a fejét.-Csodás apa vagy.
-Nálad nem akarok lentebb kerülni.
-Nálam? Bolond vagy? Soha senki se tudna engem úgy szeretni ahogy te. Ebből soha se engedek.
-Szeretlek Reese. Az egész világomat te töltöd ki.
-Csókolj meg.-ült Lloyd ölébe ahogy átkarolta a nyakát és az ajkaiért hajolt.-Őrülten szeretlek.
-Én is téged.-húzta vissza magához Reeset.
-Felébredtél?-mosolyodott bele a csókba.
-Ez van ha az ölembe ülsz.
-Segítsek rajtad?
-Szinte sértő ha megkérded.
-Ne haragudjon Mr. Hansen. Nem értem mi ütött belém.
-Ülj rá.-Lloyd határozott, kiéhezett jelenléte megérkezett. Tagadhatná Reese de a mai napig húsz év után is megrepteti benne a pillangókat Lloyd.
-Azt hittem relaxálni akartál.-ült egyenesen a merev testrészre.-Ah...
-Ez a relaxálás.-húzódott egy mosoly az arcára.-Soha se fogom tudni megunni hogy ilyen szűk vagy.
-Soha se fogom megunni hogy ekkora vagy.-kezdett lassan mozogni. A víz hullámozni kezdett a testük alatt ami Reesenek kisebb nehézséget adott ahogy a kisebb hullám minden mozdulattal hozzácsapódott a csiklójához.-Úristen....
-Gyorsíts.
-Nem...nem megy...-már most remegtek a lábai.
-Gyorsíts édes.
-Azt hiszem...a francba...-kapaszkodott meg Lloyd vállába ahogy megfeszült a háta. Lloyd szemtől szembe volt Reese megkeményedett mellbimbóival.
-Mozogj Reese.
-Ne-nem tudok....-az orgazmusa közel járt. Túl közel. Már emlékezett miért is imádta annyira a kádban csinálni Lloyddal.
-Kapaszkodj meg a kád szélében.
-Lloyd...
-Kapaszkodj meg édes.-Reese a kád szélére markolt.
-Lloyd...
-Ne engedd el rendben?-Reesenek ideje nem volt válaszolni. Hirtelen Lloyd kezdte az ütemet diktálni.
-LLOYD....-kiáltotta Reese ahogy hirtelen képtelen volt az agya felfogni a változást. Az egész teste remegett, alig kapott levegőt.-Igen! Lloyd...! Lloyd....!
-Élvezz el. Élvezz el Reese.
-Istenem....
-Élvezz el hogy belédélvezhessek.
-Lloyd én...
-Gyerünk édesem. Élvezz.
-Ah....-Reese elérte a tetőfokot. Lloyd pedig nemsokra rá követte. Reese remegő lábakkal ült vissza Lloydra ahogy a testük szinte még mindig vibrált.-Istenem...-döntötte a fejét a vállára ahogy egy széles mosoly ült az arcára.
-Ez csak egy próba volt édes.
-Próba?
-Elfelejtettem bekapcsolni a zuhanyfejet.
-Ne csináld...-hisz szinte még alig kapott levegőt.-...csak most élveztem el.
-És képtelen vagy újra megtenni? Ismerlek Reese, ez neked nem akadály.
-Ahogy neked se hogy belémélvezz.
-Bármikor képes vagyok rá ha rólad van szó.
-Ennél romantikusabb dolgot ritkán hallok tőled.-csókolta meg Lloydot.
-Mikor van esélyem belédrakni a kicsi Hansent?
-Számításaim szerint most épp tökéletes a nap rá.
-Akkor nem várhatod el hogy itt abbahagyjam.
-Nem is vártam. De egy kis pihenőt adj.
-Teli vagyok energiával akárhányszor benned vagyok. Mintha feltöltődnék tőled.
-Szívem ma teli vagy bókokkal.-csókolt bele Lloyd nyakhajlatába.
-Ideje folytatnunk Reese.
-Azt hiszem holnap felkelni se lesz erőm.
-Nem? Majd segítek. De tőlem ágyba is maradhatunk.
-Hova tűnt a rossz kedved?
-Te vagy az én boldogsághormonom.
-Te meg a legjobb sperma a világon.
-Romantikus. De most állj fel.
-Álljak fel?
-Pontosan.
-Mire készülsz?
-Csak csináld.
-Te valami rosszba sántikálsz.-állt fel a helyéről.
-Ezt fogd meg.-adta a zuhanyfejet a kezébe.
-Lloyd ugye nem...?
-Irányítsd szépen a pozícióba majd fordulj meg.
-De...
-Kisebb terpesz édes és hajolj előre.
-Lloyd...
-Had pakoljalak teli hogy még másnapra is érződjön ahogy magamévá tettelek.
-Perverz disznó.-nevetett Reese.-Szeretlek.
-Tudom édes. Tudom. De ideje lenne előre hajolnod. Indítom a zuhanyt.

*Kérlek szavazzatok ha tetszett ❤️*