Baby girl

78. Kiéhezve

-Mr. és Mrs. Hansen.-üdvözölte őket az orvos.
-Jó napot doktor úr. Hogy van?-kérdezte Reese ahogy Lloyd szinte azonnal felült a vizsgáló asztalra. Másfél hónapon belül másodjára van itt.
-Remekül Mrs. Hansen. Köszönöm a kérdését. És hogy van a betegünk Mr. Hansen?
-Tudja doktor úr min gondolkoztam?
-Nem.
-Magát nem akarták még megverni?
-Lloyd!-szólt rá azonnal Reese.
-Mi van?
-Szerencsére még nem. Félnem kellene Mr. Hansen?-kérdezte az orvos ahogy eddig megismerte Lloydot biztos volt benne hogy valami poén fogja elhagyni a száját.
-Már szinte két hónap eltelt. Két hónapig eltiltott a feleségemtől. És tudja mi a legrosszabb? Hogy a feleségem komolyan vette a szavait!
-Komolyan is gondoltam őket. Szüksége volt a sebnek a gyógyulásra.
-Majd legközelebb jobban figyelsz, mielőtt ilyen hülyeséget teszel, hogy megsérülsz.-védte ki az orvost.
-Reese!
-És meglepően ügyesen kibírtad.-jegyezte meg egy elégedett mosollyal.
-Doktor úr, gyorsan vizsgáljon meg!-mondta türelmetlenkedve Lloyd ahogy csak azon tudott gondolkozni hogy büntesse meg Reeset miután kiértek a kórházból.
-Vegye le a felsőt Mr. Hansen ha kérhetem.
-Én addig kimegyek.-állt fel Reese de Lloyd rászólt.
-Ülj vissza kicsim.-nem akarta hogy kimenjen.-Maradj. Kérni fogom a doktort hogy kifejezetten emelje ki azt a részt mit tehetek veled ezek után.-ült elégedett mosoly most Lloyd arcára. Lloyd a felsőjét levette mire Reese zavarba jött. Ha tudná ebbe a szobába bárki mennyire érezni akarja azt a kidolgozott testet már magán.
-Szépen begyógyult a seb. A varrat szedés után se tapasztalni semmilyen elváltozást. Úgy néz ki maga nagyon szerencsés Mr. Hansen. Meglehet hogy nyoma se lesz ennek a sérülésnek.-mondta el a véleményét az orvos.
-Remek, de ha lehet most inkább azt mondja mit tehetek ezek után.
-Mindent pont ugyanúgy mint azelőtt.-mondta egy mosollyal a doktor hisz tudta Lloyd mit akar tudni.
-Nem, nem! Hallanom kell. Szexelhetek a világ legdögösebb feleségével?
-Nem mondhatom magának erre most már hogy nem.-nevette el magát.
-Nem hiszem el.-forgatta meg a szemeit.
-Doktor úr, végre azt mondja amit hallani akarok!
-Vigyázzon magára Mr. Hansen!-fogott vele kezet majd Reesesel.-Mrs. Hansen.
-Köszönünk mindent doktor úr.-hálálkodott Reese. Lloyd szinte vonszolta magával Reeset a kocsi irányába.-Hova sietsz szépfiú?-kérdezte Reese ahogy Lloyd kinyitotta neki az ajtót.
-Haza.-válaszolta gondolkodás nélkül.
___________________________________________

-Haza mindenki!-kiabálta Lloyd ahogy beléptek de meglepődve tapasztalta hogy a ház üres.-Hova lett mindenki?
-Azt gondoltam jobb ha kettesben maradunk.-mondta széles mosollyal Reese.
-Édes.
-Tudod hogy direkt ezt a bőr ruhát választottam mára?
-Nagyon szexin áll.
-És marha könnyen távozik is rólam.

-Végre istenem!-kiabálta Lloyd ahogy egy pillanat alatt vette a karjaiba Reeset ahogy egyenest az emeletre vitte a szobájukba.-Csak mond hogy nem most használod azt a mini orrvérzés megállítót.
-Nem.-nevetett ahogy Lloyd ajkaiért hajolt.-Úgyhogy a tiéd vagyok.
-De régóta akartam ezt már hallani.-szedte le róla a ruhát ahogy a fekete fehérnemű elétárult.-Hidd el csodálnálak tovább de annyira szörnyen meztelenül akarlak már látni az ágyban hogy muszáj vagyok letépni rólad.
-Azt tehetsz amit csak akarsz.-Lloyd szinte túl könnyedén szaggata le Reeseről a melltartót.
-Helló édeseim.-markolt azonnal a mellére.-Kicsikéim.-kapta be nyomba az egyiket, míg a másikat markolta.-Feküdj az ágyra édes.-döntötte az ágyra Reeset.
-Amit csak kérsz, mindent megteszek.-ahogy figyelte őt Lloyd a farka szinte azonnal életrekelt.
-Le a bugyit de azonnal.-húzta le róla.
-Te tényleg szörnyen vágyhattál már rám.-nevetett ahogy élvezte Lloyd kezeit amik folyamatosan barangolták be a testét.
-Terpesz édes.-húzta szét a lábait.
-Ugye nem azonnal...?-nem tudta befejezni. Lloyd szinte kiéhezve falta őt.-Úristen....!-hagyta el azonnal Reese ajkát a kéj hangja. El akarta tolni Lloyd fejét de ő egy pillanat alatt szorította a feje felé a kezét.

-Nyugalom édes. Még nem laktam jól.
-Lloyd...!-nehezült a légzése.
-Eddig lásd be hogy nagyon türelmes voltam, de végre megkaphatom azt amit akarok és ebből nem engedek most.-hajolt vissza Reese lábai közé.-Még mindig a legédesebb.
-Lloyd...istenem...-annyira rég érezte ezt az érzést hogy szinte azonnal fel tudott volna robbani.
-Ugye tudod mi a feladatunk édes?-dobta le magáról a maradék ruhát ahogy Reese fejéhez támaszkodott.-Kicsi Hansent hozni a világra.
-Akkor érd el hogy terhes legyek.
-Édes. Nem kell kétszer kérned.-tolta be magát tövig mire Reese háta ívbe feszült.-Ez az egyik búvóhelyem.
-A farkaddal...-Lloyd erőseket lökött.-...nem hiszem hogy szoktam...bújócskázni.-préselte ki a szavakat.
-Kár is lenne édes. Mert akkor is megtalálna és magáévá tenne.
-Lloyd kérlek....
-Gyorsan eljuttottunk oda hogy könyörögsz.-határozottak voltak a mozdulatok.
-Lloyd...-a keze erősen kapaszkodott Lloyd karjaiba.
-Mond mit akarsz.
-Élvezz...belém. Istenem ez...Lloyd!-Lloyd fokozta a tempót. Reese ajkait szüntelenül hagyták el a hangok amik csak jobban és jobban beindították őt.
-Akarod hogy kitöltselek? Ezt akarod, édes?
-Érezni...érezni akarom....
-Élvezz a farkamra. Akkor gondolkodás nélkül élvezek beléd.
-Lloyd...
-Gyerünk édes. Had érezzem ahogy elélvezel.-nem kellett tovább kínoznia a szavaival Reeset. Pár lökést követően elélvezett akit Lloyd követett. Egy széles mosoly ült az arcukra ahogy Lloyd azonnal az ágyba dőlve húzta őt magához.
-Ez...szenzációs volt.-mondta széles mosollyal.
-Tudod...mire jöttem rá?-kapkodott levegőért Lloyd.
-Nem.-nézett fel Lloydra.
-Kijöttem a formámból.
-Ideje edzened?-nyomott egy csókot a mellkasára.
-Edzeni? Inkább folytatni veled. Hisz itt kell teljesítenem és nem az edzőterembe.
-Ez nem egy gép amin gyakorolhatsz.-nevetett Reese.
-Nem. Az egyik legédesebb testrészed. Ami csakis az enyém.
-Figyelmeztetlek Lloyd, még mindig nedves vagyok ne folytasd.
-Miért nem szóltál hamarabb?-ültette fel Reeset akit egyenest a fejéhez húzott.
-Oh, ugye nem?
-Ülj le édes.