Baby girl

12. Parki randevú?

-Éhes vagy?-kérdezte Lloyd.-Mert én kajás vagyok. Hova menjünk?-Reese nem válaszolt.-Az ott egy ötcsillagos étterem, a séf jó barátom. Mit szólsz?
-Nem szeretem az eféle puccos helyeket.
-Drágám, még életedben nem jártál ilyen helyen.
-Nem is akarok. Én...jobb szeretem az egyszerű dolgokat.
-Mond hova menjünk akkor.-állt meg a piros lámpánál ahogy Reesere nézett.

☆☆☆

-Ezt nem hiszem el.-sétáltak a parkba.-Mi a francot keresünk itt?
-Itt fogjuk elfogyasztani a hamburgert, sült krumplival.-megtalálta maguknak a legtökéletesebb helyet ahogy minden probléma nélkül vetette magát a fűre.-Ülj már le.-nézett fel Lloydra.
-Nem, biztos hogy nem. Nem fogok a khaki színű nadrágomban ebbe a mocskos fűbe ülni.
-Lloyd.
-Nem.
-Ülj már le.-húzta le a kezénél fogva magához.
-Ugye tudod hogy ez egy méregdrága Louis Vuitton nadrág? Ebből ez a ocsmány zöld szín nem fog kijönni.
-Majd veszel másikat.-nézett Lloydra egy apró mosollyal az arcán. Lloyd pedig csak nézte őt. Talán most először mosolygott őszintén az ő társaságába.
-Ez miért jobb mint egy ötcsillagos étterem?-nézett maga elé.
-Szerinted nem jobb?
-Szerintem? Néztél már körül? Üvöltöző gyerekek, ugató kutyák akiknek elrejtve a fűbe vannak a szarjaik. Csövesek akik kuncsorognak mindenkitől. Az étterembe van saját pincéred a legfinomabb fogásokkal. És ha akarom külön részlegen étkezünk kettesben.
-Ez romantikusabb.
-Ez?! Normális vagy?
-Téged a pénz tényleg elhomályosított Lloyd Hansen. Fogalmad sincs az élet mitől gyönyörű.
-Értenéd a helyzetem ha te is ebbe születtél volna és ebben élnél.
-De az én szüleim nem gazdagok. Mi...egy egyszerű család vagyunk. Mind átlagosak.
-Te mégse vagy az.-motyogta az orra alatt.
-Mi?
-Mesélj a családodról.
-Nem fogok a családomról mesélni.-adta a hamburgert és a sült krumplit Lloyd kezébe.
-Miért nem?-kérdezte ahogy Reese, az első falat burgonyát a szájába vette.
-Mert azoknak mesélek a családomról akik fontosak számomra.
-Most találkoztam a testvéreddel.
-Nem lett volna így ha nem követsz.
-De követtelek és találkoztam Miss. Törpével.
-Nem értem hogy tudtad belopni már most magad a szívébe.-nézett maga elé.
-Miért baj ha kedvel?
-Mert amíg távol tartom tőled nem fog sérülni.
-Miért sérülne? Nem fogom bántani.
-Megkedvel. Szeret majd veled időt tölteni. Boldog lesz. Majd mi elválunk. Többet nem lát. Szomorú lesz. Érted ezt így?
-Ebben egyeztünk meg nem?
-Akkor értheted miért bánom hogy találkoztatok.
-Mert szerinted Braybe nem lesznek ilyen érzések? Láttam a szemeiben hogy rajong érted. Pont úgy nézett rád mint rám szokott.
-Te gyorsan megoldod, keresel majd valakit a helyemre. De én kivel foglak pótolni? Egyáltalán nem vagyok az a fajta lány aki bízik a férfiakban.
-Miért nem bízol bennük és bennem miért?
-Benned sem bízom. Talán csak elfogadtam hogy ezt én választottam. Hogy itt legyek. El kellett fogadnom.
-Nem kell gyilkolnunk egymást Reese amíg itt vagy. Te megkaptad azt amire szükséged volt tőlem. Remélhetőleg én is megkapom azt amire vágyok. És ott mindennek vége lehet. Visszatérhetsz a szánalmasan unalmas életedhez ahogy én visszatérhetek a saját életemhez ahol a nők értékelik azt ha költöm a pénzem rájuk.
-Eleonor ilyen volt?-kérdezte.
-Számomra tökéletes volt.
-Mennyi ideig voltatok együtt.
-Két év.-válaszolta.
-Két év után csalt meg?
-Két évig csalt.-fújta ki a levegőt, majd a zsebébe nyúlt egy cigarettáért.
-Nem! Mellettem rá nem gyújtasz.-vette el tőle.
-Ugye most szivatsz?
-Mondom mellettem nem! Inkább mesélj. Mi az hogy két évig?
-A kapcsolatunk elejétől találkozgatott valami csávóval. De csak két év után tudtam meg.
-Teli vagy őrökkel, meg ilyen-olyan szuper szakemberekkel és egyik se tudta hogy a barátnőd...
-Menyasszony...-javította ki.-Már a menyasszonyom volt. Teljesen véletlen bukott le. Megakartam lepni, hogy hamarabb hazaértem az üzleti útból és az ágyunkba találtam őt a férfival.
-Mi? Ugye nem az én ágyamba voltak?
-Az az épület már nem áll.
-Mi?
-Leromboltattam. Mindennel benne. Minden emlékkel.
-És te minden ellenére még mindig rá vágysz?
-Tehetsz bármit...ha megtaláltad az igazit nem engedheted el nem?
-Nem tudom. Én még nem találkoztam vele. Nem hiszek ebben...hogy létezik a tökéletes.
-Miért nem? Csalódtál te is?
-Csak még soha se éreztem...hogy bárki is az igazi lett volna a számomra.
-Te szűz vagy még?-tette fel szemérmetlenül a kérdést.
-Komolyan a szexuális életemről akarunk beszélni?
-Ne kerüld a választ.
-Miért fontos ez neked?
-Nem akarom elvenni a szüzességed. Akkor egy életre értem sóvárognál.
-Mi? Fúj. Nem! Megmondtam hogy egy ujjal se fogsz hozzám nyúlni.
-Figyelmeztetlek te fogtad meg először a kezem.
-Mikor?
-A szüleim házánál. Ne tagadd.
-Nem tagadom. Megfogtam a kezed és?
-Tehát mi a válaszod?
-Nem válaszolok.
-Úristen! Meddig akarsz várni? Vénasszonyként azt hiszed könnyebb lesz?
-Talán amíg úgy érzem megtaláltam a megfelelő partnert.
-Drágám csak szólok. Amint megtudják hogy szűz vagy, két lehetőség játszik. Elmenekülnek, mert tapasztalatlan vagy. Kettő kihasználnak. Egyik sem jobb.
-Maradjak szingli és apáca egy életre?
-Apácának is csúnya lennél. A szenteltvízbe éjjel nappal mosdatnának.
-Rohadék.-nevetett Emily amire Lloyd is nevetésbe tört ki.
-Gyorsan vége lesz ennek köztünk Reese. Ebben biztos vagyok.