Baby girl

106. ,,Csókolj meg"

-Csókolj meg Ransom.
-Ez valami kész átverés műsor? Vagy az apád rájött hogy udvarolok neked és az ajtó mögött bújkál?
-Mi?-nevetett Bloom.
-Vagy tesztelsz engem? Mert tudod hogy őrülten vágyom arra hogy megcsókolhassalak és...-Bloom lábujjhelyre állt ahogy Ransom ajkaira tapadt. Ransom szemei egy pillanatra kikerekedtek, majd ahogy érezte, hogy ez korántsem tesztelés, átverés, magához húzta Bloomot ahogy most már átadta magát a csóknak. Bloom belemosolygott a csókba.-Őrült édes.-jegyezte meg Ransom ahogy Bloom szemeit nézte amik csillogtak. Majd az ajkait, ahogy tudta ezzel majd nem fog tudni betelni.-Ez azt jelenti hogy beadtad a derekad és a barátnőm leszel?
-Ugye tudod hogy majd a neheze még ezután jön?-mosolyodott el.
-A neheze? Mire is célzol kicsilány?-húzta magához szorosan ahogy képtelen volt a mosolyt eltűntetni az arcáról.
-Arról hogy az apámnak bemutassalak.
-Apádnak mindig ilyen perverz bajsza volt?
-Tudod hogy utána finoman tájékoztatott hogy ha egyszer ilyen pasim lesz mint te saját kezével ölelgeti meg?
-Nem bukok én a pasikra, engem ne ölelgessen.-humorizált.
-Ransom...
-A barátnőm vagy.-mondta széles mosollyal.
-Te bolond.-nevetett Bloom, ahogy most már Ransom hajolt az ajkai után.
-Hogy a francba tudsz ilyen édesen csókolni?
-Haza kellene mennem....de veled akarok lenni.
-Akkor maradj.
-Akkor a heréid hamarabb landolnak a torkodon mint gondolnád.
-Menjünk a kocsihoz. De út közben a kezedet akarom fogni és csókolni. És mielőtt kiszállsz egy édes csókot. Újra és újra.
-Rendben.-mondta egy édes mosollyal Bloom.
-Na jó, most is kérek egyet.-húzta vissza testközelbe ahogy újra és újra megérezte Bloom ajkát a sajátján. A legédesebb csók amit valaha is érzett.
___________________________________________

-Szia anya.-mosolygott szélesen Bloom ahogy a szülei szobájába lehuppant az ágyra. Reese épp a hajszárítással végzett.
-Szia kicsim.-mégis valami más volt.-Minden rendben?-kérdezte ahogy feléfordult.
-Minden.-mondta széles mosollyal.
-Mi a mosoly tárgya? Egy új könyv, vagy egy új ruha...esetleg cipő? Vagy...-tudta.-Csak nem?-ült le az ágyra a lányával szembe.
-Megcsókolt.-mondta halkan biztos ami biztos más ne hallja.
-Megcsókolt?-Reese a boldogságát nem tudta volna letagadni.-Mikor és hol?
-Ez az a rész ahol ki fogsz akadni.
-Kiakadok? Miért? Úristen...mit műveltél?!-pánikolt.
-Este kiszöktem miatta.-Reese nem szólt.-Tudom, tudom jól, hogy hibáztam! Megbeszéltük hogy késő este már nincs kimászkálás de nem tudtam másra gondolni csak rá és hogy mennyire látni akarom, és hogy akarom hogy végre megcsókoljon és megcsókolt és annyira édes volt.-hadarta idegesen.-És...
-Levegőt is vennél kicsim közbe?-nevetett Reese.
-Mi?
-Vennél levegőt ha megkérlek? Ha megfulladsz mit fogok a fiúnak mondani aki ennyire elrabolta a szíved?
-Tehát...te nem...haragszol?
-Miért haragudnék rád? Szerelmes vagy. A szerelem pedig ilyen dolgokat művel velünk.
-Te is...ilyen voltál?-Reesenek eszébe jutott Lloyddal való kapcsolatuk eleje. Korántsem ilyen volt. De tökéletes volt az elejétől. És ez az érzés egy pillanatig se múlt el a mai napig sem.
-Apuddal őrülten egymásba szerettünk hirtelen és ez egy pillanatig se változott meg soha.
-Viszont apu...szerinted mit fog szólni?-tördelte a kezeit.
-Apuval még várj egy kicsit. Majd...megpróbálom puhítani rendben?
-Szeretném ha ti is megismernétek őt jobban.
-Örömmel találkoznék vele.-simogatta meg a lánya arcát aki ezután a mondat után megnyugodott.-Nagyon kedves srácnak tűnt. Főleg az anyós jelölt és az apád bajúsz megjegyzése után.-nevetett.
-Mondtam neki hogy ezért még lehet kapni fog.-nevetett már Bloom is.
-Nyugodj meg, apu is elfogja fogadni hogy a kicsi nagy lánya szerelmes. Csak...tudod milyen. Félt téged.
-Téged is. Pedig te elég idős vagy már.-forgatta meg a szemeit.
-Most ugye nem leöregeztél?
-Nem.-nevetett.-Nem úgy értettem.
-Mit szólsz ha pénteken együtt ebédelnénk? Te, én és a barátod?
-Ransom a neve.
-Akkor Ransom.-mondta egy édes mosollyal amitől a lánya egyre jobban felszabadult.
-Tényleg megismerkednél vele?
-Persze.
-Azon tanakodtam hol lehetnek az én gyönyörűim?-nyitott be Lloyd a szobába ahogy Reese és Bloom azonnal csendbe maradt.-Aztán nocsak, a szobámba bújkálnak.
-Szia szívem.-mosolygott rá Reese ahogy azonnal kapott Lloydtól egy csókot.
-Szia édes.-nyomott még egy csókot Reese nyakhajlatába.
-Szia apu.
-Szia drágám.-nyomott Bloom homlokára egy puszit.-Miről dumáltatok?
-Csak...-remegett meg Bloom hangja.
-Pizza vagy hamburger legyen a vacsora? Ezen gondolkoztunk.
-Ugye nem megint a mekis kajára vagy éhes?
-Tehát a pizza mellett szavazunk?-játszott Lloyddal. Tudta hogy a lánya képtelen lesz Lloydnak hazudni de ő képes megvédeni a lányát az apja haragjától mégha ez ő neki fog fejfájást okozni.
-Milyen kértek?-kérdezte feladva Lloyd.
-Sonkás-kukoricást.-mondta boldogan Reese.
-Te hercegnő?-nézett a lányára.
-Majd...majd én megrendelem. Sonkás-kukoricás anyának, neked apa?-menekülni akart.
-Azt a kalózost.-mondta Lloyd.
-Máris rendelem.-rohant ki a szobából.
-Mi a baja?-kérdezte Lloyd Reeset.
-Éhes.-vont vállat.
-Én is. De félek hogy nem a pizzára.-mérte fel Reese meztelen lábait. A köntöse nem sokat takart.
-Hamburger?-harapott az alsó ajkába.
-Mond hogy este megkaphatlak.
-Tudod elég álmos vagyok.
-Ne játsz velem édes. Feszült vagyok, hosszú napom volt. Édességre vágyom.
-Ott a csokoládé a konyhában.-állt volna fel de Lloyd az ágyhoz szorította. Reese ajkait nézte.
-Téged akarlak desszertnek. Vagy máshogy kellene fogalmaznom?
-Hallani akarom máshogy.-a szíve hevesebben dobogott.
-Meg akarlak dugni, Amúgy mondtam már ma, hogy mennyire őrülten szeretlek?
-Romantikus. De igen, és én is szeretlek. És igen...tiéd leszek mint desszert.

*Szavazzatok kérlek ha tetszett ❤️*