Baby girl

75. ,,Féltem!"

-Mr. Hansen!-jelent meg egy orvos Reesesel az oldalán.
-Reese...-mintha Lloyd észre se vette volna a doktort maga mellett.-Kicsim...
-Nézze meg kérem doktor úr a sebét. Előbb hirtelen mozdulatokat tett, félek hogy felszakadt a sebe.
-Kérem mutassa a kötést Mr. Hansen.-nem látszott semmi rajta ami azt jelezte volna hogy baj van.-Minden rendben néz ki Mrs. Hansen nem kell aggódnia.
-Akkor ideje haza mennem.-jegyezte meg Lloyd ahogy a szeme sarkából Reeset nézte.
-Még ha haza is engedném Mr. Hansen három hét intenzív pihenőre kell utasítanom.
-Álljunk meg!-szólt azonnal közbe.-Intenzív pihenő? Az mi a franc?
-Semmi hirtelen mozdulat, megerőltetés. Javaslatom ha az ágyban pihen. Tudom hogy friss házasok Mrs. Hansen mesélte de...-nem tudta hogy mondja ezt el Lloydnak hisz mégis csak félt egy picit a páciense közelébe.
-Nem fogunk együtt lenni ne aggódjon doktor úr.-fejezte be Reese a mondatot.
-Hogy mit nem fogunk?-kapta a fejét a feleségére.
-Vigyáznia kell, bármilyen rossz mozdulattal a varrat felszakadhat ami súlyosbíthatja a jelenlegi állapotát.
-A jelenlegi állapotom? Pont most kért arra hogy ne szexeljek a feleségemmel!-kezdett ideges lenni.-Tudja maga mit kér tőlem? Látja milyen gyönyörű a feleségem? És azt várja hogy ne nyúljak egy ujjal se hozzá? Gyerekeket akarunk, gyerekeket! Ahhoz muszáj szexelnünk!-hadarta el.
-Mr. Hansen megértem a problémáját....
-Majd én figyelek rá hogy ne tegyen hirtelen mozdulatot. És biztos lehet benne hogy ezt be is fogja tartani.
-Kicsim...
-Aludni fog és pihenni. Ha kell külön alszunk.-Reese tudta mit művel. Kellően mérges Lloydra ami miatt Lloyd ideges. De ez a harag pont remek alkalom arra hogy Lloydot sarokba állítsa.
-Reese!
-Akkor felírom a gyógyszereket és a szükséges eszközöket amikre otthon szükségük lesz. Utána a földszinten a gyógyszertárban ezeket ki tudja váltani. Megírom a zárójelentését is Mr. Hansennek és akkor felügyelettel hazaengedem.
-Rendben doktor úr.-a doktor elhagyta a kórtermet mikor Lloyd nagy szemekkel nézett rá.-Miért nézel így?-Reese rideg volt vele. Akármennyire is próbált nem haragudni rá képtelen volt elfelejteni a pillanatot hogy őt a kocsiba zárta, ahogy ő a földön feküdt mozdulatlanul.
-Reese ezt nem gondoltad remélem komolyan.
-Mire gondolsz?
-Erre az egészre. Megértem hogy haragszol rám, bár ennek ellenére ha ezt a napot újra kellene játszanom, mindent ugyanígy tennék. De nem gondolod hogy túlzás hogy ez miatt nem érünk egymáshoz? Kicsi Hanseneket akarunk, vagy rosszul emlékszem?
-Kicsi Hansen várhat amíg meggyógyulsz. De ha továbbra is így viselkedsz az se biztos hogy akarom azt a pici Hansent.
-Nem...nem akarsz gyereket?-lepődött meg Lloyd.-Reese...
-Miért akarjam ha tudom hogy te félelmet nem ismerve viselkedsz? Kiszálltál a kocsiból és...meglőttek. Mi lett volna ha nem jártál volna ekkora szerencsével mint most.
-Nem esett komoly bajom.
-Még nem! De mi van ha csak a holttestedre érek oda? Ha...ha...-a hangja megremegett nem akarta kimondani a legnagyobb félelmét de közbe tudtára akarta adni Lloydnak.-...ha meghalsz? Én velem mi lett volna?-hullott egy könnycsepp le az arcáról.-Mi lett volna...ha a gyermekünk hordtam volna a szívem alatt? Most egyedül kellene megbírkóznom mindennel?
-Reese....
-Gyerekeket akarunk igen! Családot. De Lloyd nekem szükségem van rád! Szerinted képes lennék egyedül újra ebbe belevágni?
-Kicsim...
-Ha az a célod hogy meghalj, szólj. Mert akkor jobb ha itt abbahagyjuk. Nem azért mentem újra hozzád mert erre vágyok! Mert rohadtul nem! Téged akarlak, családot veled ahogy együtt öregszünk meg de te minden alkalommal felborítod a terveim! Miért nem félsz te is egy picit?!
-Félek!-kiabálta.-Féltem hogy neked akar ártani! Féltem hogy elvesznek újra tőlem! Féltem hogy elveszítelek! Szerinted nem félek? De! De minden félelmem kiinduló pontja te vagy! Te és a családom! Rettegek mi lesz ha egyszer képtelen leszek megvédeni téged vagy a gyermekeim! És hidd el, ott nem fog érdekelni mit mondasz mert újra és újra szembe fogok mindennel és mindenkivel szállni hogy titeket megvédjelek!
-Lloyd...
-Neked fogalmad sincs mennyire szeretlek nemde Reese? Persze tudod, hisz mindig mondom! De van fogalmad róla valójában tényleg mit jelentesz nekem? Mert szerintem nincs! Úgyhogy ha lehet ne tégy úgy mintha nem törődnék veled vagy az álmainkkal! Mert mindent azért teszek hogy végre boldogok lehessünk! Te, én és majd a gyermekeink!-Reese lefagyott. A szavak igazán erőset ütöttek. Nem tudta mit mondjon. Lloyd pedig úgy érezte messzire ment.
-Hozom a gyógyszereid...-sétált ki egyedül hagyva őt. Le kellett ülnie mert ez a nap túlságosan leszívta minden erejét. Ez a Lloyddal való vitája is...még hogy nem tudja mennyire szereti? Vajon Lloydnak van fogalma róla, hogy Reese is pont ugyanígy érez?