Lìrai lélek

Skizo

Van egy részem - vagy egészem?
Zavaromban nem tudom
Mely fekete, és szúrós
Mint vizekben a sulyom.
S nem lehet engemet
Szabadítani tőle
Mert hùsomba vàj, és lelkembe, úgy,
Hogy nem foghatom menekülőre.
Itt gyökeret ver a kénes rettenet
Itt hàmlik szirma a viràgkèpű gyàsznak
S itt érzem azt, hogy csontjaimon
Idegen kezek durván zongoràznak.
Itt bomlik - rám omlik
Saját árnyékom levegőtlensège
S itt van a szívembe vezető ereknek:
Az emberségnek a hátára, vége.
Itt nem gondolkodom, bennem van a sulyom
S csókot lopni, ölni hív egy visszhang koponyàmban
Tiszta rètegeim a mocsokba levedlem;
Itt akkor is tél van, ha odakint nyár van.
Mert van egy részem - vagy egészem?
Nem tudom, hinnem mit lehet
Mely sima, puha, és vakfehèr
S moccanatlan kínoz engemet.
Nem bánt, el nem ránt
Csak simogat és suttog
Emlékeztetve múltbeli énemet
Hogy a jelenem és a jövőm régen kisiklott.
Itt nem táncol - nem gyászol
Semmi, csak szárny suhog
És a szárny mögött fényesség,
Homàlyarc: én vagyok.
Itt öröm van, nem töröm
Össze a szívemet
Mert az még él, s szüntelen
Táplálkozik - szeret.
Itt megosztom, nem fosztom
A fényt és a színeket
Mert lelkem nem önmagamèrt,
Hanem másokèrt remeg.
Két részem van - vagy két egèszem?
Te fekete vagy, s én a fehér
Vagy te a fehér, s én fekete?
Minden ember skizofrén.

2023. Július 2.