Attitűd | COMPLETED ✅

16.rész | Lily / Noah

FIGYELMEZTETÉS! Aki kételkedik a tűréshatárán, az várjon még és ne olvasson!

Lily :

Most fog komolyan elérkezni az a pillanat, amikor Noah szó szerint felszabdal az asztal közepén? Ennyi lenne az életem? Jó, nem volt izgalmas, de azért még lehetett volna az. Kétlem, hogy plasztikai beavatkozást akar csinálni rajtam.
Az, amit odalent csinált a nyelvével leírhatatlan volt. Soha nem érintett még senki meg, így meg pláne.
Szánalmasnak éreztem, hogy lihegtem ott előtte és tényleg elhittem, hogy ő majd engem fog előtérbe helyezni. A nagy francokat.
Nem tudtam felkészülni a legrosszabbra, mert nem tudtam mi a legrosszabb. De amikor közölte, hogy mérgezőbb lesz, mint amit Paul tenni akart velem nem tudtam leplezni a félelmem, amiből Noah minden bizonnyal táplálkozik.

Őt nem a kedves szavak vonzzák és nem úgy érzi magát beteljesültnek, ha egy lány elárasztja őt minden romantikus gesztussal. Pont nem érdekli. A félelmet és a színtiszta engedelmességet keresi, az alázatot. Ha megkapja, akkor viszont a tenyerén hordoz. Abszolút elképzelhetetlen...

Igyekszem visszatartani a levegőmet nem is tudom elképzelni, hogy mit akar csinálni, de ez a legjobb védekezés jelenleg ellene...

Noah :

     Lilybeth combjai közé hajoltam ismét szembe néztem lucskos puncijával. Mindent kiinnék belőle, ha tehetném.
De amint már mondtam, meg kell jelölnöm őt élete végéig. Emlékezzen rám minden egyes kibaszott nap.
Szikém éle akár a borotva. Nyilván ezt nem használhatom az egyetemen gyakorlaton, ez nem egy steril eszköz.
      Kortyoltam egy nagyot az asztalon lévő vodkából, és Lilybeth nőiességén végig csorgattam a jéghideg alkoholt, amitől hangja olyanná vált, mint a sziréneknek. Az illékony anyag egy pillanat alatt elpárolgott. Szikém élével ugyanígy tettem.
Hol harag, hol düh, hol kéjvágy, hol birtoklás tombolt bennem.
Akár csak egy profi orvos, közel hajoltam a területhez és épp csak annyira karcoltam meg Lilybeth érzékeny területét, hogy egy leheletnyi vér csordogáljon a bőréből. Nem bántottam volna ennél jobban akkor sem, ha egy tapasztalt fasszopót kellett volna megjelölnöm, igaz ilyen sose csinálnék. Az összes egy elhasználódott jelentéktelen rongy.
Ez a hosszú folyamat váltotta ki Lilybeth-ből istenesen azt a reakciót, amit vártam. Háta kecsesen ívbe feszült, lábait enyhén megpróbálta elemelni az asztalról.

A nevem tökéletes ott virított szeméremdombján.
Noah L.

— ez most kissé kellemetlen lesz, bocsánat érte. — figyelmeztetem , majd egy újabb adag alkoholt folyatok a számból az enyhén vérző területére. Az érzéstől felszisszent, nem kellemes de nem is fáj.

Hátrébb álltam, hogy megcsodáljam.

— tökéletes Lilybeth. Tökéletesen az enyém. — lehengerlő, ahogy meztelenül, nyitott lábbakkal a nevemen a punciján bámult rám igéző szemekkel, levegőjét igyekezett visszatartani, de hallottam, hogy aprókat sóhajt néha azért.

Kár, hogy ivott és ennek a hatására hagyta, hogy megtegyem vele mindezt. Tudnom kell, hogy anélkül is engedelmeskedne- e nekem.

— szavaid igazára legyen pecsételő bizonyíték ez a pillanat. Ezentúl magadon hordasz, engem viselsz. Ha engedelmeskedsz megjutalmazlak, ha ellenszegülsz megfizetsz érte. Innentől a döntés a te kezedben van Lilybeth, de vigyázz. Ne tévedj veszélyes vizekre, mert nem garantálom, hogy visszarántalak. — visszahajolok a lábai közé és lenyalom róla kevés vérét. Mint a méz.