Attitűd | COMPLETED ✅

22.rész | Lily / Noah

Lily:

      Azt hiszem minden amihez idáig fohászkodtam megszűnt létezni, értelmét vesztette. Hiába küzdöttem ellene, hiába akartam megmásítani, de most már kijelentem, hogy Noah Lewis tulajdona vagyok, és szeretek is az lenni. Az egész életemnek új értelmet adott, a szervezetem csak akkor jut színtiszta levegőhöz, ha a közelemben van. Basszus. Beleszerettem egy lelketlenbe. És ezt sajnos nem mondhatom meg neki. Pedig én a világnak is szétkürtölném, hogy az övé vagyok és senki másé.

     Hogy miért nem teszem? Mert felesleges, mert csak magamat tenném ki egy olyan megaláztatásnak, amibe a szívem ketté hasadna. Így viszont magamban dédelgetem azt az álmot, hogy számítok neki én is valamit. Még ha nem is sokat... talán jobb lenne ha tudomást sem vennék már róla? Vagy egyszerűen próbáljam meg elfogadni, hogy sosem leszek boldog? Lehet inkább ki élveznem azt a fajta örömet, amit ő tud adni nekem, és nyugtassam azzal magam, hogy a szerelem csak egy érzés, ami elmúlik.

     Amint visszahúzza a fejem a víz alól rögtön szabálytalanul kezd a testem rángatózni, teljesen irányíthatatlan lett minden. Ugyan Noah aggódó tekintete visszarántott a valóságba, hogy nem haltam meg, de amint elkezdett beszélni hozzám a fokozott adrenalin szint miatt azonnal elélveztem. És úgy, hogy hozzám sem ért. Elképesztő nemde? Vagy inkább szánalmas?

— jól vagy? — keresi még mindig a tekintetem Noah, aki az imént felpofozott. Szerintem nem akart erőset ütni, de akkora lapát tenyere van.

— jól, csak kicsit megszédültem. — okos dolog volt tőlem, hogy most arrébb álltam a kádtól, mielőtt ismét fejest ugranék, így az ajtókilincsbe kapaszkodtam meg.
     Noah gyengéden átkulcsolta a derekamat, felemelt egy egyszerű mozdulattal és a szobájába vitt volna, de Dexter a nappaliban megállította.

— sosem hallottam még ilyen halk csajt Noah közelében. — fordítja Dexter rám a tekintetét, aki egy számomra idegen nőt kefél a konyhaasztalon. Jézusom.

— neked is szia Dexter, hogy vagy mostanság? — Noah és Dexter egyszerre mosolyodnak el a zavarodottságomon, igyekszem nem odafigyelni a lányra.

— megvagyok köszi, jól vagy? Eléggé sápadt az arcod.

— persze, csak kipróbáltam, milyen a szabadtüdős mélymerülés. — Noah hangosan felnevetett, ilyenkor olyan édes. Szájjába az a 2 piercing tökéletesen látszik innen az öléből.

— jobb később, mint soha szivi! — Dexter vajon arra vár, hogy valaki megjutalmazza a produkcióért, vagy miért nem a hálószobában csinálja ezt?!

— meddig bírta? — Noah egyik szemöldökét felhúzza, majd kicsit ki is húzza magát, mintha büszke lenne rám.

— 15.

— azt a kurva. Ügyes. — sosem hittem volna, hogy ilyen dologért engem valaha megdicsérnek, ráadásul ketten. Hihetetlenek ezek a srácok, de szórakoztatóak.

— holnap lesz egy házibuli itt, van kedved csatlakozni?

— nincs.
— persze.

Furcsán nézek Noah-ra, aki meg se várta a választ, inkább helyettem beszélt.

— nem téged hívtak, hanem engem. — bököm ki szemtelenül Noah arcába a véleményem, amire felnevet. Szerintem ezt nem kellett volna, de ma már mindegy. Hiszen itt lakik...

— a spuri szépen felvágta a nyelved Lilyt. — a tekintetem nem akar leszakadni a lányról, akit Dexter dug, és ezt észre is veszi. — amúgy Molly. Azt hiszem. Molly?

Életemben nem láttam ennél abszurdabbat de tényleg. Apropó spuri? Az micsoda?

— mi az a spuri? — súgom inkább Noah fülébe, még mindenki elkezdene rajtam nevetni...

— majd ha nagy leszel, elmondom. — súgja vissza, és nem tehetek róla de beleborzongok. Ijesztő ilyenkor.
Ma már eleget gyötörte a testem ahhoz, hogy szabadon távozhassak.
Bevitt a szobájába, adott egy bő pólót és egy melegítőnacit, majd visszamentünk a földszintre, és beszálltunk Gallagher kocsijába.
Az út csendesen, de nyugodtan telt. Szokatlanul csendesen...

— tényleg jönni akarsz holnap? — félig az utat, félig pedig engem figyelve.

— ez akkora gond lenne?

— ez nem egy kis tinidiszkó Lilybeth. A pub ehhez képest óvoda. — tájékoztat Noah.

— hát, pedig a VIP részleg nem tűnt olyan kisdednek.

— azért mert láttál pár kurvát, akik táncolnak? — cinikusan felnevet, mintha egy hülyegyerekkel beszélne. Oké, a témában tényleg az vagyok, de ez elég lekezelő volt még tőle is. — itt arra mennek a srácok, hogy ki tud erősebb gyógyszert vagy keményebb drogot bevetni annak érdekében, hogy dugni tudjanak jobbnál jobb nőket. — ez fájt. — ne érts félre, mielőtt még a hülye női agyadba összeesküvés elméletet kezdenél összerakni...

Noah :

Értékelem a vad énjét, de Dex-nél egy ilyen buli tényleg nem poén. Nem a táncikálásról szól, meg hogy harmat gyenge vizezett borokat igyunk.. ha hazaérek tuti beverek neki egyet azért, mert meghívta.

— csak nem akarlak bajnak kitenni. — igyekszem a legőszintébb oldalamat előhozni.

— mióta vagyok én neked annyira fontos Noah Lewis, hogy aggódj miattam és érdekeljen ki mit csinál velem?

Az igazság ennék jóval bonyolultabb... tényleg fontos lett nekem, és ez szörnyen nagy belső frusztrációt okoz nekem. Magam sem tudom hogyan kéne kezelni, sosem kötődtem senkihez. Sosem akartam kötődni...
De ezt az érzést most nem tudom irányítani, és már szemmel látható, hogy nem tudok huzamosabb ideig meglenni nélküle.
Mindenkitől elveszem aki él és mozog, és bárkinek elveszem az életét, aki megpróbálja elvenni őt tőlem. Ha emiatt pár ember lelke szárad rám? Szép kis lista lesz...

— jobban tennéd, ha nem ütnéd bele mindenbe azt a csinos kis orrodat Lilybeth. — figyelmeztetem, hogy nincs olyan helyzetben, hogy kérdésekkel halmozzon el.

Kiugrik az autóból, a hisztije kellemes érzéssel önt el. Hangosan bevágja a kocsi ajtót és befut a házba. Az anyja tuti kiakad, hogy hol volt idáig.

Ígéretemet betartva amint visszaértem Dexterhez, behúztam neki egyet.
     Hirtelen az orrához kapott, mert elindult belőle a vér.

— ember, mi bajod? — nem érti miért vagyok ennyire agresszív.

— tudod, hogy ezek a bulik miről szólnak te idióta, és ennek ellenére idehívod? — rázogatom közben a kezemet, buzi kemény orrcsontja van.

— nyugi van már, itt leszel te is mi baja lehet?

— haver, legutóbb a campuson is ott voltam és majdnem megerőszakolták. Tényleg megakarod ismételni a múltat? Nincs elég szar a hátunk mögött? Mert az biztos, hogy ha mégegyszer hozzá mer érni, annak eltöröm minden csontját.

— mi van veled? Azt mondtad, hogy ő csak egy újabb kurva, akit beakarsz hálózni, mikor lett ilyen fontos neked?

— nem tudom...

Sziasztok!!!
Nagyon összetett résznél tartok jelenleg, ezért ez egy rövidebb rész lett, viszont a következőnél belevágunk egy újabb lecsóba ❤️😘