Attitűd | COMPLETED ✅

49.rész | Lily

Ne ijedjek meg? Óh persze, végülis csak most veszítettem el részlegesen a hallásomat. Ja meg nem mellesleg le lőtték a szerelmemet. Ugyan. Ez semmiség...
Nincs meg semmi lényeges, békésen sétáltunk az utcán, bár Noah gyanakvóan les a háta mögé, de ezt már megszoktam tőle. Úgy látszik nem véletlen van üldözési mániája.
Száz kilója olyan hirtelenséggel borul rám, hogy nem tudom megtartani, együtt esünk el, szerencsére nem a hideg betonnak csapódik, hanem én tompítok az esésen.

— Uram isten Noah! — sikoltok fel, az utca teljesen kihalt, pedig nincs késő. Ez mennyire tipikus.

— Kurvára jelen volt Isten.... — hangja nagyon gyenge és halk, de azért a cinikusság kivehető belőle.

— Persze, akadj most ezen fenn. Hívok egy mentőt.

— Ne! Hívd fel a srácokat, itt a telefonom a zsebembe. — mondta félig ájultan.

— De látnia kell egy igazi orvosnak! — győzködöm.

— Kösz szépen.

— Jó na nem úgy értettem, de el kell valakinek látni téged. — komolyan most álltunk neki vitatkozni?

— Lilybeth. Hívd fel a fiúkat. Nem kérlek többször.

"Halló, Dexter? Szia, itt Lily. Merre vagytok? Noah-t meglőtték, itt vagyunk a közelben. Aha. Jó. Siessetek kérlek. "

Noah-t lábra állítani elképesztően nagy kihívás. Az egész srác tömör izom. Súlya így, hogy elhagyja magát még nehezebb. Érzem, hogy nem akar rám nehézkedni ennél is jobban, ez nagyon sok erőt elvesz tőle, alig van magánál.
Szörnyű így látni őt, ömlik a vére a hasából reszket mindene, el van sápadva, csukódik le a szeme.

Hamar felérünk a lakásba, tényleg a közelben voltunk. Nem cseszekedek azzal, hogy óvatosan kinyissam az ajtót, ahogy elfordítom a kulcsot a zárba, berúgom azt.

— Szedd össze magad, ne csukd le a szemed kérlek. — tanácsolom neki.

— Sok orvosos filmet láttál mi? Ne menjek a fény felé?

— Annyira humoros vagy. Nem lehetne, hogy legalább most komolyan viselkedj? — hihetetlen ez a figura. Mintha nem ő vérezne el hamarosan.

Leakartam őt fektetni a kanapéra, hogy kényelmes helyen legyen.

— Nem wellnessezni jöttünk. A földre fektess, ne puha felületre. — suttogja, hangja rekedtes.

Ezt a makacs pasit. Oldalra kinyújtja a karját, így a hónalja alá bújok és segítek neki legurulni a földre. Felszisszen, ahogy a parkettához ér a bőre. Nagyon nagy fájdalmai lehetnek.

— Tündérkém. Lenne egy-két dolgod. Segítesz?

— Mondjad már mit csináljak. — szegénykémet sürgetem, pedig beszélni is alig bír. Nagyon ideges vagyok.

— Tipegjél el a legszélső felső konyhaszekrényig, és nyújtózz ki, lehetőleg lássam rendes a segged. — mondja köhögve.

— Noah lehetne, hogy kivételesen ne perverzkedj kérlek.

— Ahhoz túl jó a segged. — felköhög egy nagy adag vért. — Vedd ki a gyógyszeres dobozt, tedd le elém én menj be Gallagher szobájába. A tv állvány középső fiókjában találsz steril szikét, fogót, tűt és cérnát. Hozz egy fekete törülközőt. Siess. — utasítja világosan Noah.

Egyértelműek voltak a parancsok, a helyzet azt kívánta, hogy tegyem félre az aggályaimat és törjek be Gallagher szobájába. Egy hatalmas szoba közepén találom magam, mindenhol szana-szét hevernek üveg pipák, ilyet láttam már. Ezek krekk pipák, sok kell belőlük, hevítés közben mindegyik széttörik. Az ágy rendezetlen, erős férfi dezodor illat járja át a helységet, fahéj, citrus és levendula illata van. Beépített sötét szekrények ölelik körbe a szobát, a plafonon egy hatalmas tükör van. A személyes tárgyai a földön hevernek mindenhol. Nem rejti véka alá a szexuális élete kellékeit, rengeteg bugyi, használt óvszer, vibrátorok és játékok vannak szét dobálva az éjjeli szekrényeken.